Katonai puccskísérlet Törökországban

Katonai hatalomátvételre tett kísérletet szombatra virradóra Törökországban a hadsereg egy csoportja. A puccs kudarcba fulladt.

Az éjszakai órákban robbanások és lövések hallatszottak Ankara és Isztambul utcáin. Harckocsik vették körül a török parlament épületét, katonai gépek és helikopterek szálltak el a főváros felett. Heves összecsapások zajlottak az isztambuli Taksim téren is.

A török hadsereg lezárta az isztambuli repülőteret, felfüggesztették az összes járatot, a katonák behatoltak az állami televízió épületébe. A katonai főparancsnokságon túszokat ejtettek a puccsisták, köztük volt a vezérkari főnök, Hulusi Akar tábornok is.

A lázadók közleményt adtak ki, amelyben bejelentették, hogy átvették a hatalmat „a demokratikus rend megőrzésének és az emberi jogok védelmének érdekében”. Binali Yildirim török kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta: „a nép által megválasztott kormány hivatalban marad.”

Rövidesen megerősítették, hogy Recep Tayyip Erdogan államfő biztonságban van. Az elnök a CNN Türk televízió egyik női riporterének a mobiltelefonjáról nyilatkozott egyenes adásban. Leszögezte: a puccskísérletet a hadseregen belüli kisebb csoport hajtotta végre, és a próbálkozás kudarcra van ítélve. Úgy fogalmazott, hogy egy „párhuzamos struktúra” által bátorított lázadási kísérletről van szó. A lakosságot biztosította arról, hogy még ő az ország elnöke, és felszólította az embereket, hogy menjenek ki az utcákra, az egész nemzet fogjon össze, tagjai gyülekezzenek a tereken, így adjanak választ a lázadási kísérletre.

Az Egyesült Államok, az európai nagyhatalmak és Oroszország egyaránt támogatásukról biztosították a demokratikusan megválasztott török kormányt. Barack Obama amerikai elnök közleményt adott ki, amelyben a kormányzat támogatása mellett arra intett mindenkit Törökországban, hogy tartózkodjék az erőszaktól és a vérontástól.

A török kormánycsapatok a szombati nap folyamán felszámolták a lázadók erőit, bár még vasárnap is érkeztek hírek szórványos harcokról. A hatóságok megnyitották az áthaladó tartályhajók előtt a Boszporusz tengerszorost, amelyet korábban biztonsági megfontolásokból lezártak, s fokozatosan helyreállt a légi közlekedés is.

A meghiúsult katonai puccskísérlet nyomán az igazságszolgáltatás és a katonaság több ezer tagját vették őrizetbe vagy menesztették tisztségükből. Törökország jogrendszerének felügyeleti szerve, a bírák és ügyészek legfőbb tanácsa (HSYK) 2745 bírót menesztett tisztségéből, valamint egyidejűleg a HSYK öt tagját is eltávolították. Emellett a legfelsőbb közigazgatási bíróság, az államtanács 10 tagját ugyancsak letartóztatták a puccskísérlet támogatásának vádjával, valamint a semmítőszék 140 tagja után nyomoznak a hatóságok.

A hadseregnek mintegy háromezer tagját vették őrizetbe a puccs miatt, sokukat a nagyrészt kurdok lakta délkeleti országrészeken lévő támaszpontokon. Az Anadolu török állami hírügynökség tudatta, hogy összesen 103 török tábornokot és admirálist vettek őrizetbe. Ankarai kormánykörökből származó információ szerint az őrizetbe vettek között van a légierő volt parancsnoka, Akin Öztürk is, akiről azt feltételezik, hogy ő vezette a puccsistákat.

Sokan attól tartanak, hogy a tisztogatásokat valódi leszámolás követheti, és Erdogan esetleg megpróbálja újra bevezetni a halálbüntetést. A török elnök vasárnap azt mondta, hogy a puccsistákra halált kiáltó tömeg követelését nem lehet figyelmen kívül hagyni.

A török kormány Fethullah Gülent, az amerikai emigrációban élő muzulmán hitszónokot hibáztatja a puccskísérletért, aki azonban élesen elítélte azt, és a leghatározottabban cáfolta, hogy bármilyen köze lenne hozzá. A török elnök már hosszú ideje azzal gyanúsítja Gülent, hogy a – hivatalosan világi – kormány megdöntésére készül egy, a hivatalossal párhuzamos igazságügyi, katonai, oktatási, és sajtóstruktúra kiépítésével. Törökország még szombaton ismételten kérte Gülen kiadatását, az Egyesült Államok azonban nem hajlandó erre mindaddig, amíg Ankara nem támasztja alá tényekkel a hitszónok érintettségét.

(MTI/ntk)