Újabb környezetszennyezés a láthatáron?
Hivatalos találkozóra került sor az Ukrán Állami Földtani és Ásványi Erőforrások Szolgálata (Derzsgeonadra), valamint az első ukrajnai ipari felszín alatti ércbányászati projekt megvalósítására készülő Avelana Gold amerikai vállalat képviselői között – jelentette a Derzsgeonadra sajtószolgálata nyomán az Ekonomicsna Pravda. A mukachevo.net szerint a hír körül nincs minden rendben.
„A projekt sikere esetén további 2-3 versenyképes projekt beindítására számítunk Ukrajnában, melyek analógiái Kanadában, Ausztráliában, Afrikában is megtalálhatók. Ez egyike azoknak a rendkívül fontos projekteknek, amelyek megvalósítására a Szolgálat hónapok óta törekszik. Egyik feladatunk törvényhozási szinten is az irányadó projektek közé sorolni a tervezetet” – jelezte Mikola Bojarkin, a Derzsgeonadra vezetője.
Az Avelana Gold ásványi lelőhelyek megvásárlásával, feltérképezésével és kitermelésével foglalkozik Kelet-Európában, s máris megszerzett három különleges engedélyt polimetallikus ércek bányászatára Kárpátalján – írja az Ekonomicsna Pravda.
A portál emlékeztet, hogy ez lesz az első „ilyen magas szintű felszín alatti érckitermelési ipari projekt” az országban. Különlegességét az adja, hogy a cég nem igényel pénzügyi garanciákat Ukrajnától. Az Avelana kész magántőkét befektetni, de törvényhozási garanciákat vár a kedvező befektetési klíma hosszú távú fenntartására.
A mukachevo.net viszont összeállításában úgy reagált a hírre, hogy a befektetés által ismét veszélybe kerülhet Kárpátalja környezetbiztonsága. A portál azt írja, hogy sajtóhírek szerint az Avelana Gold valójában egy Cipruson bejegyzett cég. A vállalat ukrajnai képviseletét az a Mikola Hozsik irányítja, aki korábban a nagymuzsalyi aranykitermelést végző Zakarpatpolimetali Kft. főmérnöke, a Szauljak vállalat igazgatója volt, részt vett a nagymuzsalyi arany- és színesfém-, a tereselpataki (taraszivkai) titán-cirkónium- és a szauljaki (Rahói járás) aranylelőhely érctartalékainak feltérképezésében.
A Kárpátalján polimetallikus érceket bányászó korábbi befektetők is sokat beszéltek a környezetbiztonságról, a környezetvédelmi infrastruktúrába történő beruházásokról, ám mindössze egy sor máig megoldatlan problémát hagytak maguk után – emlékeztet a portál a nagymuzsalyi lelőhely sorsára, ahol a hátrahagyott meddőhányók máig szennyezik a talajvizet, miközben a régió gazdaságának egyik húzóágazata a turizmus.
Viktor Baloga kárpátaljai parlamenti képviselő a portál által közölt írásában egyenesen azt állítja, hogy csalásra utaló jelek miatt szándékában áll megkeresést intézni az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Ügynökséghez (NABU) és a Legfőbb Ügyészséghez, hogy tisztázzák, kiknek, milyen alapon „osztogatja” az állam az ásványi kincseket, s egyben a vétkesek felelősségre vonását kérje.
Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke érdeklődésünkre szintén jelezte, hogy el kíván járni az ügyben az illetékes hatóságoknál.
Információink szerint a lelőhelyek kiaknázásához a Kárpátaljai Megyei Tanácsnak is hozzá kell járulnia, az engedélyek kiadásának kérdése azonban egyelőre nem szerepel a testület napirendjén.
zzz
