Csoóri Sándor: Idegszálaival a szél

Itt kékül meg a kezed

s cintányér-arcod itt csattan a földhöz.

Nincs másik idő, mely befogadna,

másik ország, mely nevet adna:

ideköt

idegszálaival a szél,

pamutszálaival a köd

s a végső türelem is ideötvöz.

Elsüllyedt szekértengelyek

forgatják ezt a földet

tavaszba,

nyárba.

A szőlőkarókkal kivert hegy:

Szent István ittmaradt koronája.

Hallgasd,

a tolongó űri zaj:

csikónyerítés, patadobaj.

S a cseréptányérok repedése, mint csontoké.

Ezer esztendő törik szét velük:

Hunyadi László nyakszirtje, válla –

Futhatsz a szeplőtelen Notre Dame elé,

vonagló sátán-torkaiból is az ömlik, az a szennylé,

földed nyomorúsága.

Mint húsban vándorló szilánkot,

hordod magadban romjait;

s ha már sebesülésed ideköt,

ideköt gyógyulásod is.

Feküdj bele a sárba,

borona-rücskös tüske-ágyba,

nevess vagy vicsorogj –

Ölelni másutt is ölelhetsz,

de ölni csak itt maradt jogod.

Az Idegszálaival a szél című verset – Csoóri Sándor emblematikus művét, a hűség és hazaszeretet szépséges költeményét, melyet joggal nevezhetünk a szerző Szózatának – most szomorú alkalomból ajánljuk kedves versszerető olvasóink figyelmébe.

Csoóri Sándor kétszeres József Attila-, kétszeres Kossuth-, továbbá Herder- és Bibó István-, valamint Prima Primissima- és a Nemzet Művésze díjas szerző, a Magyar Írószövetség örökös tagja 86 éves korában, 2016. szeptember 12-én elhunyt.

Ki Csoóri Sándor? – ezt a kérdést életművének kiváló monográfusa, a jó barát Görömbei András tette föl 2003-as könyve elején, majd a következőképpen válaszolt: „Költő? Szociográfus? Publicista? Esszéíró? Prózaíró? Filmíró? Politikus? Szerkesztő? Közügyekben loholó önkéntes? Mindegyik együtt. S ezáltal sokkal több is, mint ezek összege.”

Csoóri Sándor – a Magyar Demokrata Fórum egyik alapító tagja, a Hitel című folyóirat elindítója, a Magyarok Világszövetségének elnökeként kezdeményezője a Duna Televízió létrejöttének – egyik legfőbb tanítása az volt, hogy az írás nem csupán a tehetség sokszor önemésztő kitárulkozása, hanem erkölcsi cselekedet is. Az ellenzéki értelmiségiek egyik vezéralakjának számított, a Kádár-rendszer idején folyamatos megfigyelés állt.

Csoóri Sándor halálhírét a Kormányzati Tájékoztatási Központ közölte az MTI-vel, hozzátéve, hogy a kormány saját halottjának tekinti a költőt. „Csoóri Sándor halálában ott a magyarok gyásza és ott a magyarok hálája az egyszeriért, a megismételhetetlenért, ott az elmúlt keserves történelmi kor vége, és ott a reményekkel s küzdelmekkel teli új kor kezdete is. Legyen erőnk és kitartásunk búcsúzni az embertől s vállalni az életművet” – fogalmaz az MTI-hez eljuttatott közleményében a Kormányzati Tájékoztatási Központ, kiemelve: Csoóri Sándor „az élő lelkiismeretnek kettős felelősségét” hagyta az utókorra.

Penckófer János