Lesz-e újra sóbányászat Szlatinán?
Az Európai Unió szakértői vizsgálják az aknaszlatinai sóbánya környezeti hatásait
Tizenhét napon keresztül vizsgálja és elemzi az Európai Bizottság Humanitárius Segítségnyújtási és Polgári Védelmi Főigazgatóságának (EUCPT) tudományos szakemberekből álló konzultációs missziója az aknaszlatinai sóbánya környezeti hatásait, a környezetszennyezés és a katasztrófahelyzet megszüntetésének lehetőségeit, valamint a kősókitermelés újraindításának lehetőségét. A nyolc európai uniós tagállamból érkezett tizenhét szakember szeptember 19-én kezdte el a munkát a helyszínen, és ígéretük szerint október ötödikére készítik el a sóbánya környezeti hatásaival kapcsolatos szakmai jelentésüket.
A nemzetközi feltáró kutatás előzménye az volt, hogy januárban Ukrajna és Magyarország katasztrófavédelmi hatóságai egy független szakértői bizottság létrehozását kérték az Európai Bizottságtól és annak Humanitárius Segítségnyújtási és Polgári Védelmi Főigazgatóságától (EUCPT) a lehetséges, határon átnyúló környezeti problémák feltárása érdekében. A kérést követően még július elején Aknaszlatinára érkezett az EU ötfős polgári védelmi csapata, akik előzetesen felmérték a helyzetet és összeállítottak egy akciótervet, konkrétan leírva, hogy milyen kutatásokra és szakmai tevékenységre van szükség a bányaművelés környezeti hatásainak pontos feltárásához. Az akkor elkészült akciótervnek megfelelően állították össze a most Kárpátaljára érkezett geológusokból, hidrogeológusokból, bányamérnökökből és más kapcsolódó szakterületek szakembereiből álló szakértői csapatot, melynek munkájával kapcsolatban szeptember 23-án tájékoztatták hivatalosan a sajtót.
Az aknaszlatinai Speleocentr Hotelben megszervezett sajtótájékoztatón az Európai Bizottság főigazgatóságának képviselője, a Lettországból érkezett Edmunds Āķītis, valamint a konzultációs missziót vezető Terry Webb (Nagy-Britanniából) elmondták, hogy munkatársaikkal a küldetésük során értékelik majd a sóbánya okozta környezeti kockázatokat és a környezeti veszélyeztetettség mértékét, továbbá meghatározzák, miként lehet a veszélyes földtani jelenségeket korlátozni, illetve felvázolják a terület környezeti rehabilitációját megoldó stratégia fő irányait. A kutatómunkához mobil laboratóriumot és információs központot szereltek fel Aknaszlatinán.
A sajtótájékoztatón jelen volt Volodimir Pugacsov, Ukrajna Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztériuma Élelmiszeripari Stratégiai-fejlesztési Osztályának igazgatóhelyettese, aki elmondta, hogy az általa képviselt minisztérium Ukrajna Környezetvédelmi Minisztériumával közösen létrehozott egy az aknaszlatinai helyzetet vizsgáló bizottságot, amelyben az ukrán kormány több más minisztériumának, a megyei és járási közigazgatási hivataloknak és a helyi tanácsnak a képviselői is helyet kaptak, továbbá a bánya felszámolását végző vállalat igazgatója. Az említett bizottság januártól több alkalommal is ülésezett, és összeállították azokat a szakmai anyagokat, amely alapján elkezdhette munkáját a felkért uniós szakértői testület.
Jurij Uhalj, Aknaszlatina polgármestere elmondta, hogy a bányásztelepülés lakossága abban bízik, hogy a nemzetközi szakértői misszió megtalálja végre a megoldáshoz vezető utat, és a katasztrófa sújtotta nagyközség újra olyan lehet majd, mint egykor volt.
Olekszandr Postuk, az aknaszlatinai sóbánya felszámolását végző vállalat igazgatója köszönetet mondott az európai uniós misszió kezdeményezőinek és résztvevőinek, akik segíteni igyekeznek a nehéz helyzetbe került településnek.
A külföldi szakemberek mellett a kutatómunkában részt vesz az Ukrán Tudományos Akadémia három kutatója, akik külföldi kollégáikkal együtt igyekeznek a sóbánya megsemmisülésének okait, illetve a lehetséges megoldásokat feltárni. Erről számolt be Jevgenyij Jakovlev, a műszaki tudományok doktora.
A sajtótájékoztató után Terry Webb és Edmunds Āķītis bemutatták az általuk kialakított munkaállomást, illetve bemutatták, hogy munkatársaik miként vizsgálódnak a sós vizű tavaknál, amelyekből korábban eltűnt a víz, de a bánya vízzel történő telítődése következtében újra megjelent.
Kocserha János, Aknaszlatina alpolgármestere, az ukrán feltáró bizottság tagja tudósítónknak elmondta: „Szlatina jövőjét mi abban látjuk, ha újra beindulna a bányászat, illetve a településre régóta jellemző gyógyturizmus. Ha sikerülne újabb sóbányát nyitni, az nem csak a sókitermelés miatt lenne fontos. A mai kor népbetegsége az allergia, azt pedig a mi sóbányánkban lehetett a leghatékonyabban gyógyítani, amíg ez lehetetlenné nem vált a vízelöntés miatt.”
A konzultációs misszió tagjai vizsgálataik eredményeit és megoldási javaslataikat október ötödikén leteszik az asztalra. Kérdés, hogy ezek alapján sikerül-e megvalósítani a szlatinaiak álmát. Lesz-e újra működő bánya, és földalatti allergológiai kórház a településen?
Badó Zsolt
