Közölheti-e a sajtó a fotót a szerző, a felvételen látható személyek hozzájárulása nélkül?

„Készítettem néhány fotót, de rossz kezekbe kerültek. Kérem, írja meg, közölhetnek-e a tömegtájékoztatási eszközök egy fotót a felvétel szerzőjének és a felvételen látható embereknek a hozzájárulása nélkül? Ha igen, milyen feltételekkel?”

– Lássuk, hogyan rendelkeznek az adott témáról a jogszabályok!

A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 307. cikkelye, amely a természetes személy érdekeinek védelmével foglalkozik fotózás, filmezés, televíziós vagy videofelvétel készítése kapcsán, kimondja:

1. A természetes személyről csak beleegyezésével készülhet fénykép-, film-, televíziós vagy videofelvétel. A természetes személy hozzájárulása a fénykép-, film-, televíziós vagy videofelvétel készítéséhez feltételezhető, amennyiben a felvétel a nyílt utcán, gyűlésen, konferencián, demonstráción és egyéb nyilvános természetű eseményen készül. (A médiában dolgozók gyakorlata azt mutatja, nem mindig egyszerű eldönteni, hogy mi minősül nyilvános helynek. A szakértők két szempontot tartanak fontosnak e tekintetben. Az egyik szerint a természetes személy fotózható, ha többedmagával tartózkodik egy bárki számára hozzáférhető, szabadon látogatható helyen, méghozzá olyan személyekkel van együtt, akik nem a rokonai vagy családtagjai. A másik szempont, amit érdemes megvizsgálni, mielőtt fotózni kezdünk, vajon számíthat-e rá a természetes személy, hogy az adott helyen nem irányul rá a figyelem, vagy sem. Például magától értetődik, hogy a mosdóban senki sem örül a rá szegeződő pillantásoknak vagy kameráknak, egy stadion lelátóján viszont éppen ellenkező a helyzet. Nyilvános eseményen a természetes személy külön jelezheti a fotósnak, ha nem kívánja, hogy felvétel készüljön róla, annak pedig általában bele kell törődnie a személy kívánságába.)

2. A természetes személy, aki korábban hozzájárult ahhoz, hogy fénykép-, film-, televíziós vagy videofelvétel készüljön róla, utóbb követelheti a magánéletét érintő részek bemutatásának beszüntetését. A kiállítás vagy felvétel eltávolításának a költségei ilyenkor az adott természetes személyt terhelik.

3. A természetes személyről fénykép-, film-, televíziós vagy videofelvétel (beleértve a titkos felvételeket is) a beleegyezése nélkül csupán a törvény által megállapított esetekben készülhet.

A Ptk. 308. cikkelye a fotókon és más műalkotásokon ábrázolt természetes személy érdekeinek védelméről rendelkezik:

1. A természetes személyt ábrázoló fotók és egyéb műalkotások csak a beleegyezésével mutathatók be nyilvánosan, sokszorosíthatók és terjeszthetők, halála esetén pedig a Ptk. 303. cikkelye által meghatározott személyeknek (a családtagoknak) a hozzájárulása szükséges ehhez.

2. Amennyiben a természetes személy fizetség ellenében pózolt a szerzőnek, a fotó vagy egyéb műalkotás az engedélye nélkül is bemutatható, sokszorosítható vagy terjeszthető. Ha a természetes személy fizetség ellenében pózolt a szerzőnek, halála után gyermekei vagy özvegye követelhetik a fotó vagy egyéb műalkotás bemutatásának, lejátszásának vagy terjesztésének beszüntetését, de azzal a feltétellel, hogy megtérítik a szerzőnek vagy egyéb személyeknek az ebből fakadó veszteségeiket.

3. A fotó az azon ábrázolt természetes személy engedélye nélkül is terjeszthető, amennyiben ezt az ő vagy más személyek jogainak védelme kívánja meg.

A fenti jogszabályok a fotón ábrázolt személyek jogait védik. Ami a fotós jogait illeti, azokat a szerzői jog védi, miután a fotós a szellemi tulajdonjog objektumának minősül (lásd Ukrajna törvényét A szerzői jogról és a kapcsolódó jogokról!). Miután a fotó készítője és tulajdonosa a fotós, ő birtokolja, használja azt, illetve maga rendelkezik alkotásával, önállóan dönt annak nyilvánosságra hozataláról.

Természetesen a tömegtájékoztatási eszközöknek nincs joguk a hozzájárulása nélkül felhasználni az ön fotóit. Ezenkívül a törvény kötelezi a tömegtájékoztatási eszközöket, hogy megfelelő képszöveggel lássák el a fotókat, hivatkozva annak szerzőjére (kivéve azokat az eseteket, amikor a fotós és a tömegtájékoztatási eszköz közötti megállapodás a közlés egyéb módját írja elő).

Napjainkban nem ritka a szerzői jogok durva megsértése, különösen, ami a szellemi tulajdonnak minősülő alkotásoknak az interneten való megjelenítését illeti. Tekintettel arra, hogy Ukrajnában még nem eléggé fejlettek a szellemi tulajdon intézménye s a törvények, amelyek szabályoznák e területet, előfordulhat, hogy a szerzők nehéz helyzetbe kerülnek. Azt javaslom, hogy a jövőben, mielőtt bármit kezdene a fotóival, lássa el azokat a szerzőségére utaló jelzéssel, például tüntesse fel rajtuk a nevét, a nevének kezdőbetűit, helyezzen el a felvételeken valamilyen emblémát. Ez bizonyos fokú védelmet jelenthet a későbbi engedély nélküli közléssel és terjesztéssel szemben, s főként növeli az esélyét, hogy szükség esetén sikerül bizonyítania a szerzőségét az alkotásaival kapcsolatban.

Ne feledje, hogy amikor megjelentet egy fotót az interneten – például elhelyezi egy közösségi oldalon –, vagy egyéb módon hozza nyilvánosságra, ön gyakorlatilag hozzájárul annak további felhasználásához. A kérdés csak az, hogy erre a további felhasználásra milyen feltételekkel kerül sor, azaz betartják-e a szerzői jogait.

hk