„…ha a lúd jégen áll”

Kalendárium

November, azaz Szent András hava több, főként egyházi piros betűs ünnepet hoz magával.

November 1-je mindenszentek, a halottakra való emlékezés napja. A hozzá kapcsolódó legismertebb szokás a gyertyagyújtás a halottak lelki üdvéért. A napot munkatilalom is jellemzi, azért, hogy a halottak nyugalmát ne zavarják. A munkatilalom néhol a halottak hetére, vagyis arra az egész hétre is kiterjed, amelyikre november 1-je esik. „Ha esős Mindenszentek, Sok hó lesz rá, figyeljetek!”

November 2-a halottak napja, a tisztítótűzben szenvedő lelkek emléknapja. Előestéjén gyújtják meg a gyertyákat. A távol, esetleg idegenben nyugvó halottak lelki üdvéért a temetőkeresztnél gyújtanak gyertyát. Halottak napjának estéjén annyi gyertya ég a család otthonában, amennyi halottja van.

November 3-a Szent Hubertus emléknapja. Ő a vadászok, erdészek, lövészek védőszentje, bár tisztelete nem hazánkra a legjellemzőbb. A hozzá kötődő legenda szerint az elkényeztetett Hubert nagypénteken is vadászni ment, s egy, az agancsai között keresztet viselő szarvas jelent meg előtte. Ekkor gyökeresen megváltoztatta életvitelét. Később Lüttich első püspöke lett.

Szent Mártonhoz, kinek emléknapja november 11-e, két legenda is fűződik. Egy alkalommal, mikor fiatalként a római hadseregben szolgált, egy koldust talált a hó alatt, akit megsajnált, s ráterítette köpenyét. Ezután álmában látta Krisztust, vállán a koldusra terített köpennyel. A jelenet később, amikor már püspök volt, újra megismétlődött vele. Akkor szakadt ruhában tartott misét, mert díszes öltözetét egy koldusnak adta. Angyalok jelentek meg ezután, s aranyujjasba „öltöztették”. Leggyakoribb ábrázolásai ezen jelenetekhez kötődnek.

Márton napja a tisztújítás, fizetés és a tartozások lerovásának napja is (határnap). A fizetésből később ajándékozás lett: a pásztor feljárta a házakat, s ajándékot kapott azoktól a gazdáktól, akiknek állatait őrizte.

Márton napja a libavágás és az újbor megkóstolásának ideje is, mely a hozzá kötődő lakomákkal, vásárokkal közvetlenül megelőzi az adventi böjtöt. A Márton-napi fiatal libát jól megfűszerezve sütik pirosra. Miután megsült, mellcsontjáról lefejtik a húst. A csont színe a télről jósol: ha fehér, havas, ha barna, esős tél várható. A húsból már csak azért is érdemes enni, mert aki Mártonkor libát nem eszik, az egész évben éhezik.

A népi időjóslás úgy tartja, ha Márton fehér lovon jön (havazik), akkor kemény, ha pedig barna lovon (nem havazik), akkor enyhe lesz a tél.

Márton-napkor ha a lúd jégen áll, karácsonykor térdig sárban jár. Ha Márton napja ködös, zűrzavaros tél lesz, ha pedig hideg, száraz tél.

November 19-e a római katolikus egyházban nagy tisztelettel övezett Árpád-házi Szent Erzsébet emléknapja. II. András király lánya 14 évesen lett Lajos thüringiai őrgróf felesége, ám 6 évvel később már özvegy volt. Ezután élete végéig a betegek és rászorultak pártfogója volt. Már életében is több csodálatos dolog történt vele. Egy alkalommal például, amikor szegényeknek vitt kötényében kenyeret, s a család, aki jótékonykodását nem nézte jó szemmel, rajtakapta, a kenyérdarabok rózsává változtak. Mindössze 24 éves volt, amikor elhunyt.

Ha Katalin kopog, akkor a karácsony locsog. Viszont ha Katalin locsog, akkor a karácsony kopog – tartja a november 25-hez kötődő időjóslás.

A hónap utolsó napja, 30-a a keresztre feszített András apostol és vértanú születésnapja. A hozzá legközelebb eső vasárnap advent első vasárnapja. András nap sokáig böjti napnak számított, s többféle jóslás is tartozott hozzá. A Magyar néprajzi lexikonban olvasható: „Gután (Komárom m.) aki kíváncsi volt arra, hogy ki lesz a férje vagy a felesége, András napján egész nap böjtölt, és csak estefelé evett három harapásnyi kenyeret, de azt sem nyelte le, hanem a kapcájába köpte, majd lefekvés előtt a feje alá tette. Éjjel aztán megálmodta, ki lesz a férje, ill. felesége.” Egy másik jóslat szerint: „Az ország számos vidékén volt szokásban, hogy a lányok, mikor a fonóházból mentek hazafelé, megrázták a zsúpfedeles házak ereszét, s közben kötényüket alá tartották. Úgy tartották, ha búza esett a köténybe, a lány gazdalegényt, ha rozs, zsellérlegényt kapott férjül. Szatmárban András napjakor a ref. lányok is böjtöltek. Este a favágó tőkére kendermagot vetettek, s ezt mondták: ››András, neked kendert vetek, mondd meg nekem, kihez megyek?‹‹”

Az Andrásokat ekképp köszöntötték, köszöntik: „András napja ma vagyon, / Kotlós tyúk ül a padon, / Ahányat ugrik féllábra, / Annyi áldás szálljon rája! / Nem volna kár felírni a nevét egy tönkre, / Felvinni a Tokaji hegyre, / Onnan lelökni Lökre, / Hogy híre-neve múljon el örökre! / Isten sokáig éltesse!”

„András-napi hó, a vetésnek nem jó.”

Az említett szokások közt, bár némelyik egyházi ünnephez kapcsolódik, akad olyan, amely alapvetően nem képezi részét az ünnep egyházi hagyományának.

em