Ismét napirenden a magyar oktatás kérdése

KMKSZ-alapszervezeti elnökök konferenciája

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) november 5–6-án tartotta meg alapszervezeti elnökeinek év végi konferenciáját a felső-Tisza-vidéki Aknaszlatinán. Az eseményen a kárpátaljai magyarság anyanyelven való oktatásának kérdéséről, az ukrán–magyar kapcsolatról, a magyar kormány által nyújtott támogatásokról.

A konferencián Brenzovics László elnöki beszámolójának elején az ukrajnai politikai és gazdasági helyzetről beszélt. Az elnök elmondta, hogy az országban uralkodó háborús helyzetet egyedül a minszki folyamatok által lehet rendezni. Elmondta, hogy egyelőre nem várható újabb mobilizációs hullám, amely megnyugtató a közösségre nézve. Ami újabb komoly kérdés az ukrán gazdaságban, hogy a jelentős béremeléseket, melyeket korábban már bejelentett az ukrán kormány, miből fogják finanszírozni, ugyanis ezek 150 milliárd hrivnyás plusz költséget jelentenének, s ennek az előteremtése még várat magára.

Felhívta azonban a figyelmet egy égető problémára, amely az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségeket súlyosan érintené, így a kárpátaljai magyarokat is. „A nemzetiségi jogok területén rendkívül negatív tendenciák indultak el” – fogalmazott. Az elmúlt és az idei évben elfogadott, a közalkalmazottakról és a felsőoktatásról szóló törvények – melyek ellentétesek az alkotmánnyal, a hatályban lévő regionális törvényekkel, és az Ukrajna által is aláírt nemzetközi egyezményekkel – az ukrán nyelv kizárólagos használatáról rendelkeznek ezeken a területeken. Így a felsőoktatás nyelve – kivéve a nem állami fenntartású intézményeket – és a közalkalmazottak hivatalos munkanyelve kizárólag az ukrán lehet – ezek az intézkedések mind ellentétesek a hatályban lévő jogszabályokkal.

Brenzovics László mindezeken túl két rendkívül veszélyes intézkedésre hívta fel a figyelmet, melyet a következő hónapok legnagyobb harcának is tekint. Az ukrán oktatási törvényben olyan módosításokat terveznek, amelyek veszélyesek a kárpátaljai magyar oktatásra nézve. A másik ilyen aggasztó támadás az ukrán nyelvpolitika alapjairól szóló nyelvtörvény ellen indult. Az elnök jelentős visszalépésnek nevezte a kisebbségi jogok terén az eddigiekhez képest a most történt intézkedéseket. Elmondta, hogy a KMKSZ minden fórumon és minden módot megragadva fog ezek mellett a kérdések mellett kiállni és harcolni a kisebbségek jogaiért. „Ez lesz az elkövetkező idő legnagyobb harca, mi mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a jogainak csorbítását megakadályozzuk” – fogalmazott Brenzovics.

A KMKSZ elnöke úgy látja, az elmúlt időszakban az ukrán–magyar kapcsolatok jelentősen javultak, aminek köszönhető a kölcsönös nyitás egymás felé. Ennek jele volt Orbán Viktor magyar miniszterelnök látogatása, és ennek lesz a folytatása Hrojszman ukrán kormányfő november 24-én esedékes budapesti látogatása. Szerinte a médiában megjelent magyarellenes rágalmazó anyagokat ezen történések górcsövén keresztül kell szemlélni.

Az elnök szerint nem újkeletű dolog, hogy amikor a két nemzet között a viszony javul, akkor felerősödik a médiában a magyarságot rágalmazó írások száma. „Több nemzetközi szereplő sem érdekelt az ukrán–magyar jó viszonyban, az oroszok és a románok sem” – mondta el Brenzovics. Ezért is érthető, hogy a kisebbségi törvények kapcsán mindig a magyarokat hozzák fel példaként, a többi nemzetiségre ki sem térve, pedig az oktatásban ugyanolyan jogokat élveznek a románok, a bolgárok, az oroszok is, mint a magyar kisebbség.

„Az elmúlt évben nagyságrendileg növekedett meg a Kárpátaljára irányuló támogatások száma, soha nem látott támogatások jönnek a magyar kormány részéről” – fogalmazott a politikus. Elmondta, hogy az Egán Ede gazdaságfejlesztési támogatás sikeresen zajlik, noha egy teljesen új dologgal állnak szemben. Kiemelte, hogy új támogatások is meg fognak jelenni a kultúrmunkások és a könyvtárosok számára. A legfontosabb problémának az oktatási rendszer fenntartását nevezte, hiszen sok tanár hagyta el egy év alatt a kárpátaljai magyar iskolákat. A Szövetség igyekszik egy olyan programot kidolgozni mely által, ha megállítani nem is tudják, de lelassíthatják a folyamatot.

Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács és a KMKSZ alelnöke beszámolójában a megyei tanács és a KMKSZ-frakció munkájáról beszélt. Elmondta, hogy a frakciónak sikerült elérnie, hogy egy-egy területre megfelelő embereket nevezzenek ki, akik a többség ügyei mellett a kisebbségek dolgait is fontosnak tekintik. A KMKSZ-frakció a mérleg nyelveként működik a tanácsban, így nélkülük nem tudnak semmi komolyabb kérdésben dönteni. Jó eredmény, hogy létrejött Beregszászban a pedagógus-továbbképző intézet kihelyezett magyar tagozata, ahol a magyar pedagógusok továbbképzését fogják ezentúl végezni. Az önálló magyar tankerület létrehozását sajnos, jogszabályok korlátozzák, de esély van egy nemzetiségi tankerület létrehozására, amelyért továbbra is ki fognak állni.

Beszélt azokról a problémákról is, melyeknél sokszor a kárpátaljai magyar ügyeket úgy szeretnék megoldani, hogy abból a magyar kisebbségi vezetőséget kihagyják. Hangsúlyozta, hogy ez elfogadhatatlan, és ezekre feltétlenül figyelni kell. A KMKSZ-frakciónak sikerült elérnie, hogy a tanács a megye számos magyar vonatkozású projektjét finanszírozza meg, összességében mintegy 10 millió hrivnya értékben, ezek között útjavítások, iskolák, óvodák, egészségügyi intézmények javítása, támogatása szerepel.

Az alelnök elmondta, hogy a megyei tanács számára is a legfontosabb téma az oktatásügy helyzete. Beadvánnyal fordultak Kijevhez, melyben azt kérik, hogy magyar nyelvből és irodalomból is lehessen ZNO-t tenni. Bár ezt nem engedték meg, de sikerült elérni, hogy helyette a felsőoktatási intézményben a végzősök magyar nyelvből tehessenek felvételi vizsgát. A földügyekben a tanácsnak sikerült megvédenie a benei és muzsalyi földeket, a dobronyi földprobléma is megoldódott. Sürgetik a Legfelső Tanácsot abban a kérdésben is, hogy az állami földeket az önkormányzatoknak adják, és azok döntsenek arról, hogy ezeket kik kapják meg. Az egyik fő szempont, hogy kárpátaljai földek kárpátaljaiak kezében legyenek. Emellett a megye külkapcsolatait is igyekeznek felerősíteni, több magyarországi megyével ápolnak jó viszonyt.

Felhívta a figyelmet, hogy nagy küzdelem árán, de sikerült elérniük, hogy az aranybányászatot ne élesszék újra, és komoly európai szintű beavatkozások valósultak meg az aknaszlatinai sóbányászat ügyének előrelendítésén. Az erdőirtás ellen azonban továbbra is folyik a küzdelem. Az elnök beszámolója végén örvendetesnek nevezte a magyar nyelv egyre nagyobb népszerűségét a megyében: „Örvendetes, hogy Kárpátalján egyre többen akarják tanulni a magyar nyelvet, egyre több intézmény jelzi, hogy szeretnék bevezetni a magyar nyelv oktatását.”

Gulácsy Géza, a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány elnöke beszélt az idei évi támogatási programok lebonyolításáról. Közel 30 ezer pályázati kérelmet nyújtottak be az alapítványhoz különböző területeken: vízum-, pedagógus-, és egészségügyi, illetve gyermekétkeztetési támogatás iránt. Az alapítvány elnöke elmondta, hogy fontosnak tartják, hogy a szórványvidékeken azokat a gyerekeket és családokat segítsék, akik magyarul igyekeznek taníttatni gyermekeiket, ennek érdekében szeretnék elérni, hogy azokon a helyeken, ahol nincs magyar nyelvű oktatás, de van magyar közösség, az iskolákban a magyart mint idegen nyelvet oktassák.

Berki Marianna, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Alapítvány igazgatója beszámolt a pályázati ügyek lebonyolításáról. Elmondta, hogy a kuratórium sikeresen értékelte a turisztikai és mezőgazdasági vállalkozásokat. Folyamatban van a vállalkozók támogatásának értékelése is. A gazdaságfejlesztés mellett a földprivatizációs támogatás pályázatainak végrehajtása is jó ütemben halad.

Darcsi Karolina, a KMKSZ kommunikációs titkára beszámolt a gazdaságfejlesztési felmérésről, annak részletes munkálatairól, illetve stratégiájáról. Elmondta, hogy egy olyan gazdasági tervet szeretnének kidolgozni, melyet véglegesítés előtt minden magyarlakta település önkormányzatai is átnéznek és véleményeznek.

Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára beszámolt az eddigi kulturális rendezvényekről, valamint ismertette a KMKSZ idei évre tervezett programjait.

Az alapszervezeti elnökök fóruma után a KMKSZ választmányi gyűlésére került sor, amelyen egyperces csenddel emlékeztek a nemrég elhunyt Francz András bustyaházi alapszervezeti elnökre. A Választmány döntött arról, hogy a Szövetségen belüli soron következő tisztújítást 2017 januárja–márciusa folyamán kell majd lebonyolítani. A Választmány jóváhagyta a KMKSZ jövő évre tervezett rendezvényeinek listáját, végül nyilatkozatot fogadott el (melyet itt olvashat).

Váradi Enikő