Érvényteleníthető a fiókban talált végrendelet?

2016. november 16., 08:46 , 827. szám

„Férjem halála után fedeztük fel, hogy végrendeletet hagyott hátra. A dokumentumot géppel írták, két tanú aláírása is szerepel rajta, s az íróasztala fiókjában bukkantunk rá. Érvényes az ilyen végrendelet? Előfordulhat, hogy a rokonok utóbb perre viszik a dolgot és érvénytelenítik a végrendeletet?”

– Látatlanban, illetve valamennyi körülmény ismerete nélkül nem dönthető el, hogy érvényes-e férje végakarata vagy sem. Mindenekelőtt azt kell megvizsgálni, hogy a végrendelkező jogosult volt-e végrendelet összeállítására, azaz cselekvőképessége teljes birtokában volt-e a dokumentum összeállításakor (lásd a Polgári törvénykönyv 1234. cikkelyét!).

Legalább ennyire fontos, hogy a végrendeletet a vonatkozó jogi követelményeknek megfelelően állítsák össze, amelyekről részletesebben a Polgári törvénykönyv (Ptk.) 1240. cikkelyéből tájékozódhat. Ezek közül a legfontosabbak, hogy a végrendeletet alá kell írnia a végrendelkezőnek; fel kell tüntetni rajta összeállításának helyét és idejét; a dokumentumot hitelesítenie kell a közjegyzőnek, vagy más erre jogosult hivatalos személynek (például a helyi önkormányzat erre felhatalmazott tisztviselőjének); s az irat be kell, hogy legyen jegyezve az öröklési regiszterbe.

Ebből következik, hogy amennyiben a végrendeletet olyan személy állította össze, aki erre nem jogosult, vagy ha az összeállító nem tartotta be az összeállítására vonatkozó követelményeket, a dokumentum nem érvényes. További érvénytelenítő körülmény lehet, ha a végrendelkező végrendeletében nem tartotta be a kötelező örökségrész biztosítására vonatkozó jogi követelményt (lásd a Ptk. 1241. cikkelyét!). A Ptk. 1257. cikkelye értelmében abban az esetben is érvénytelenítheti a végrendeletet a bíróság, ha az abban érdekelt fél keresete nyomán bizonyítást nyer, hogy a végrendelkező a dokumentumot nem szabad akaratából állította össze, s az nem felel meg közismert akaratnyilvánításának, szándékainak.

A törvények értelmében az a személy, akinek jogait érinti a végrendelet, három évig élhet keresettel a bíróságon polgári jogainak vagy érdekeinek védelmét kérve. A három évet attól a pillanattól számítják, hogy az illető tudomást szerzett, vagy tudomást kellett szereznie jogai sérüléséről.

A végrendelet egy részének érvénytelensége még nem jelenti azt, hogy automatikusan a többi része is érvényét veszíti.

A teljes végrendelet érvénytelenítése esetén – más végrendelet hiányában – törvény szerinti öröklésre kerül sor, azaz a hagyaték a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően oszlik meg az arra jogosultak között.                        

hk