Csúszhat az IMF következő hitelrészletének a folyósítása

Befejezte múlt pénteken tárgyalásait Kijevben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége, amely arról egyeztetett az ukrán vezetéssel, milyen lépeseket kell tennie ahhoz, hogy megkapja a következő, 1,3 milliárd dolláros hitelrészletet. Úgy tűnik, Kijevnek sok a tennivalója, s kétséges, hogy még idén ismét pénzhez jusson az IMF-től.

A misszió november 3-án érkezett az ukrán fővárosba, hogy áttekintsék a gazdasági, pénzügyi reformok végrehajtásának folyamatát. Most harmadik alkalommal látogatott a valutaalap küldöttsége Kijevbe azóta, hogy 2015 márciusában 17,5 milliárd dolláros hitelt hagyott jóvá Ukrajnának, amelyet négy éven át több részletben tervez folyósítani. Az első részletet – 5 milliárd dollárt – a megállapodás megkötésekor, 2015. március 13-án kapta meg Kijev, a második részletet – 1,7 milliárd dollárt – tavaly augusztus 4-én, a harmadik, 1 milliárd dolláros összeget pedig idén szeptember 18-án.

Az első folyósítás után minden egyes hitelrészlet átadását megelőzően az IMF küldöttséget küld az ukrán fővárosba, hogy tájékozódjon a feltételül szabott reformok végrehajtásának állásáról. Az IMF küldöttsége múlt pénteken kiadott közleményében kedvezőnek ítélte azt, hogy az ukrán kormány már jóváhagyta a jövő évi állami költségvetés tervezetét, és ebben megfelelő összegeket különített el a hitelfolyósítás feltételéül szabott reformokra. A misszió megállapította ugyanakkor, hogy noha Ukrajna jelentős haladást mutat, még meg kell tennie bizonyos lépéseket a középtávú pénzügyi stabilitás biztosítása és a korrupció elleni küzdelem terén. Ez utóbbival kapcsolatosan a küldöttség kifejtette, hogy Kijev korrupcióellenes szervek felállításával, illetve az elektronikus úton történő vagyonbevallás bevezetésével komoly lépéseket tett, viszont egyelőre nem tud konkrét eredményeket felmutatni a korrupcióval szembeni tényleges küzdelemben.

Az IMF-küldöttség megállapításait az ukrán sajtó és a szakértők úgy fordítják le a hétköznapi emberek nyelvére, hogy Ukrajna abban az esetben számíthat a hitel következő részletére, ha teljesíti a közösen kidolgozott reformprogram soron következő lépéseit, kiegyensúlyozott költségvetést fogad el, illetve megkezdődik a korrupt tisztviselők tényleges felelősségre vonása.

A fenti három tételből rövidtávon a költségvetés elfogadása a legfontosabb a valutaalap számára. Mostanáig úgy tűnt, hogy a büdzsé elfogadása a tervek szerint halad, nemrég azonban arról írt a sajtó, hogy csúszhat a végső szavazás időpontja, mivel a parlamenti bizottságok „nem elégedettek” azzal, ahogyan a kormány „figyelembe vette” a jogszabály első olvasatban való tárgyalásakor beérkezett módosító indítványokat a dokumentum átdolgozása során.

Egyes források szerint jelenleg nincs meg a szükséges számú szavazat a parlamentben a költségvetés elfogadásához. Ilyen helyzetben nem elképzelhetetlen, hogy a kormány a képviselőknek tett engedményekkel igyekszik voksokat szerezni, ami kieséseket okozhat a büdzsé bevételi oldalán (például bizonyos illetékeknek az eredetileg tervezettnél csekélyebb mértékű emelése által), akkor pedig veszélybe kerülhet a költségvetés egyensúlya.

Az Ekonomicsna Pravda ezzel összefüggésben megemlíti, hogy a valutaalapnak számos kérdése merült fel egyebek mellett a minimálbér tervezett emelése kapcsán, amely intézkedés szintén a költségvetés első olvasatban történt elfogadása után került be a büdzsébe. A kormány ugyan igyekezett meggyőzni tárgyalópartnerét, hogy a lépés hatása minimális lesz, az IMF azonban aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással jár a minimálbér 3200 hrivnyára emelése az amúgy is gyengélkedő gazdaságra, a GDP alakulására, és milyen mértékű inflációt idéz elő.

Ugyancsak kérdései vannak az IMF-nek azzal kapcsolatban, hogy mikor hajtja végre a kormány az elkerülhetetlen nyugdíjreformot, s mihez kezd az állami szolgálatról rendelkező jogszabállyal, amely jelenlegi formájában túl sok pénzébe kerül az államnak.

De nemcsak a kormányzattól vár haladást az IMF, hanem a parlamenttől is, amely késlekedik a reform szempontjából fontos jogszabályok elfogadásával. Klasszikus példa erre a halogató magatartásra az új földpiaci törvény esete. A jogszabály kidolgozása ugyan a kormány hatáskörébe tartozik, ám a kabinetnek nem lenne módja az időhúzásra, ha a parlament nem hosszabbította volna meg nemrég újabb egy évvel a termőföld értékesítésére vonatkozó moratóriumot.

Az IMF tisztában van az ukrajnai viszonyokkal, s nem hibáztatható azért, hogy mielőtt ismét megnyitná a pénztárcáját, látni akarja, milyen lesz valójában – tehát a végszavazást követően – a 2017. évi költségvetés, amely megadhatja a választ a ma még vitás kérdésekre, s félreérthetetlenné teszi a kormány álláspontját. Mivel azonban a büdzsé törvényhozási vitája elhúzódni látszik, egyre valószínűtlenebb, hogy az IMF még idén dönteni tudjon a következő hitelrészlet folyósításáról.

(MTI/epravda.com.ua/ntk)