Orbán: Magyarország támogatja Ukrajna EU-tagságát

2016. november 24., 14:40 , 829. szám

Magyarország támogatja Ukrajna európai uniós tagságát – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök múlt csütörtökön Budapesten, miután tárgyalt Volodimir Hrojszmannal. Az ukrán kormányfő szerint fokozni kell a magyar–ukrán együttműködést. A kétnapos hivatalos látogatáson a magyar fővárosban tartózkodó ukrán kormányküldöttségnek tagja volt Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke is.

Ukrajna célja, hogy a nyugati világ része legyen, elfoglalja jól megérdemelt helyét az EU közösségében – mondta Volodimir Hrojszmannal közös sajtótájékoztatójukon Orbán Viktor, egyértelművé téve az ukrán EU-tagság magyar támogatását. Rámutatott ugyanakkor, hogy ma az EU-ban Ukrajna szempontjából két döntő ügyet is „blokkolnak” európai országok: az egyik a vízummentesség, a másik a szabadkereskedelmi megállapodás. E két ügyben Európában Ukrajna szószólója a visegrádi országcsoport – tette hozzá, kijelentve, hogy Ukrajna uniós vízummentessége Magyarországnak erkölcsi kérdés.

A miniszterelnök szerint az után a három nehéz év után, amelyen Ukrajna keresztülment, és amelyet az európai értékek nevében vállalt, az EU-nak erkölcsi kötelessége megadni a vízummentességet. Ennek „blokkolása” miatt Magyarország úgy döntött, azonnali hatállyal bevezeti a nemzeti vízumok (a D típusú vízumok – a szerk.) díjmentességét az ukrán állampolgároknak – közölte a kormányfő.

Azt is nyomatékosította, hogy Magyarország Ukrajna szuverenitását a legfontosabb kérdésnek tartja, feltétlenül tiszteletben tartja, és a szuverenitás megerősítése érdekében kész segíteni is Ukrajnának. Szavai szerint a magyarok és az ukránok sorsközösséget éreznek egymás iránt, egy sorsközösségben látják saját nemzetük életét.

Orbán Viktor beszámolt továbbá arról – utalva az aláírt egyezményekre –, hogy a két ország történetének legjelentősebb gazdasági és infrastrukturális programjáról állapodtak meg. Magyarország 50 millió eurót bocsát rendelkezésre a program megindítására, végrehajtására – tudatta. Tájékoztatása szerint Magyarország az idén 2 milliárd, jövőre pedig 5,2 milliárd forintot ajánl fel az ukrán gazdaság fejlesztésére.

A két ország közötti kereskedelem nagyarányú visszaesést szenvedett el az elmúlt két évben, ami összefügg az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciókkal – fejtette ki. Az ukrán–magyar kereskedelem visszaesése 33 százalékos volt, de jó hír, hogy 2016 első nyolc hónapjában újra növekedést tapasztalni, ennek mértéke 11 százalék, vagyis a két ország kereskedelme megkezdte a visszakapaszkodást – mondta.

E fejlődés töretlensége érdekében a kormány vállalta, hogy 2020-ra magyar oldalról autópálya fogja elérni a magyar–ukrán határt.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az idei 20 fő után továbbra is készen állnak sebesült katonák fogadására magyar kórházakban.

A megbeszélésen egyetértés volt abban, hogy a Magyarországon élő ukrán, illetve az Ukrajnában élő magyar nemzeti kisebbségek különös értéket jelentenek mindkét országnak, és „elkötelezettek vagyunk ezeknek a közösségeknek a megerősítése, oktatási, kulturális identitásának a megerősítése mellett” – közölte Orbán Viktor, aki azt kérte Volodimir Hrojszmantól, legyen az ukrajnai magyarok szószólója, érdekvédője a nekik fontos kérdésekben.

Volodimir Hrojszman arról beszélt, hogy nagyon jó a két ország kapcsolata, és az együttműködés fokozására jó lehetőségek kínálkoznak, amelyeket kötelességük kihasználni a hatalmon lévőknek, hogy a kooperációt hatékonnyá és sikeressé tegyék elsősorban országaik állampolgárai javára.

Az ukrán miniszterelnök kiemelte: a nemzeti kisebbségek értéket jelentenek Ukrajna számára, és büszkék arra, hogy magyar nemzeti kisebbség is él az országban. Azt szeretnék, ha minden állampolgár jól érezné magát Ukrajnában, és a magyar kormánnyal tervezett közös erőfeszítések is ezt a célt szolgálják – mutatott rá.

Volodimir Hrojszman hangsúlyozta: a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat is mélyíteni kell, és az ukrán kormány minden feltételt igyekszik megteremteni ahhoz, hogy a vállalatok sikeresek lehessenek az országban.

Ukrajna fontos belső reformokat hajt végre, és már látszanak a jelei a gazdaság megindulásának, a növekedés jelenleg 1,8 százalék – mondta. Hozzátette: jelentős privatizációs programot terveznek, amelyre a magyar üzleti szférát is várják.

Az ukrán miniszterelnök emlékeztetett: napjainkban emlékeznek meg a kijevi Majdan téren kezdődött eseményekről. Az ország rendkívül nehéz úton halad, miközben a függetlensége helyreállításáért és az agresszió megszüntetéséért harcol, amelyet „a békés Ukrajna” kénytelen elszenvedni. Az ukrán kormányfő köszönetet mondott, amiért Magyarország támogatja Ukrajna területi egységének megőrzését, a vízummentesség elnyerését és az európai uniós integrációját.

Volodimir Hrojszman azért is köszönetet mondott, hogy Magyarország ingyenesen biztosítja a nemzeti vízumokat az ukrán állampolgároknak. Ezt a bejelentést nagyon kedvezően fogadják majd Ukrajnában – vélekedett. Hozzáfűzte: ez is hozzájárul ahhoz, hogy Ukrajna jó, megbízható partnere legyen Magyarországnak.

Az ukrán kormányfő azzal zárta szavait, hogy hisz a magyar–ukrán együttműködésben és abban, hogy a két ország közös sikereket érhet el az európai népek családjában.

A sajtónyilatkozatok előtt a két kormányfő aláírt egy segélyhitel-megállapodást és egy infrastrukturális együttműködési szándéknyilatkozatot. A magyar és az ukrán delegáció tagjai emellett sportügyi, valamint a Tisza-hidak felújításáról szóló megállapodást kötöttek.

Az Orbán Viktorral folytatott megbeszélésen Volodimir Hrojszman felvetette a kijevi részről Ivanna Klimpus-Cincadze kormányfőhelyettes vezette ukrán–magyar kormányközi gazdasági vegyes bizottság munkájának felújítását. Indítványozta továbbá, hogy tartsa meg soros ülését a határon átívelő együttműködést szolgáló magyar–ukrán kormányközi vegyes bizottság is.

Az ukrán kormányfő javasolta, hogy a hitelszerződés aláírása és hatályba lépése után haladéktalanul fogjanak hozzá a közösen meghatározott projektek gyakorlati megvalósításához, többek között a Beregszászt elkerülő út megépítéséhez, valamint a Beregszász–Munkács autóút rekonstrukciójához, a Beregsurány–Asztély határátkelőhely bővítéséhez és modernizálásához, a Nagyhódos–Nagypalád határátkelőhely megépítéséhez, s ott a közös vám- és határellenőrzés bevezetéséhez, az új Tisza-híd megépítéséhez a Csap–Záhony határátkelő közelében, a Beregdéda és Beregdaróc közötti közúti összeköttetés megteremtéséhez.

Volodimir Hrojszman javaslatára a felek megállapodtak abban, hogy megbízzák a két ország külügyminisztereit, a határellenőrzési és vámhatóságok vezetőivel együtt vizsgálják meg a közös határellenőrzés bevezetésének kérdését, valamint annak lehetőségeit, miként javíthatnának a már meglévő határátkelőhelyek munkáján.

Az ukrán kormányfőt fogadta Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke. A felek elismeréssel szóltak az ukrán–magyar kapcsolatok magas szintjéről, hangsúlyozva ennek fontosságát a kétoldalú megállapodások végrehajtása szempontjából. Szóba került a megbeszélésen a nemzeti kisebbségek helyzete. Ezzel összefüggésben Volodimir Hrojszman hangsúlyozta, hogy kormánya szem előtt tartja a nemzeti közösségek, köztük az ukrajnai magyarok kérdését is.

„Minden szükséges intézkedést meghozunk, hogy biztosítsuk a magyar nemzetiségű ukrán polgárok jogait a kultúra, az anyanyelvi oktatás átfogó fejlesztéséhez” – jelentette ki az ukrán miniszterelnök.

Volodimir Hrojszman találkozott a magyarországi ukrán közösség vezetőivel. A kormányfő előadásában úgy fogalmazott, ma minden okunk megvan azt hinni, új fejezet kezdődik az Ukrajna és Magyarország közötti kétoldalú kapcsolatok elmélyítésében.

Pénteken Debrecenben, a Magyar Nemzeti Kereskedőház által szervezett magyar–ukrán gazdasági fórumon szólalt fel a két ország miniszterelnöke.

Orbán Viktor megerősítette, hogy Magyarország támogatja Ukrajna stratégiai céljait: területi szuverenitását, középtávon csatlakozását az Európai Unióhoz, és az uniós vízummentességét. Arról is beszámolt, hogy akciótervet dolgoznak ki Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter vezetésével a gazdasági együttműködés támogatására.

Szavai szerint a magyar gazdaság fejlődésének „csak a kishitűség szab határt”. Arra ugyan nincs garancia, hogy a gazdaság a következő években is olyan sikeres lesz, mint az elmúlt három évben, „de minden emberi számítás szerint a felívelő pálya még jó néhány évig kitart” – mondta a Debreceni Egyetem auláját megtöltő több száz üzletember előtt.

Ukrajnáról szólva hangsúlyozta, az ország „nincs könnyű helyzetben, félháborús állapotok vannak”, ami a magyar–ukrán gazdasági kapcsolatokban is jelentős visszaesést okozott, bár az utóbbi hónapokban már növekedés tapasztalható. Ukrajna földrajzi kapocs Kelet és Nyugat között; a politikai stabilitás, a kormányzat döntésképessége, a kiszámítható jogi környezet befolyásolja a gazdasági együttműködés sikerét – mondta.

Felidézte, Magyarország és a többi visegrádi állam hosszú, nehézkes uniós csatlakozási folyamat után vált mára Európa gazdasági motorjává. „Ha a V4-ek nem lennének az EU tagjai, nem lenne gazdasági növekedés az unióban” – tette hozzá. Megjegyezte, Ukrajna hasonló helyzetben van, „előbb pénzt visz”, aztán gazdaságával hozzájárul a fejlődéshez.

Volodimir Hrojszman ukrán kormányfő felszólalásában előrebocsátotta, hogy függetlenné válása óta eltelt időszakának legnagyobb kihívásai előtt áll Ukrajna. Hangsúlyozta, az ukrán nép már korábban kifejezte akaratát, hogy Európához, illetve az EU-hoz tartozzon. Ukrajna Európa része – szögezte le a kormányfő.

Kifejtette, Ukrajna szeretné bevezetni a nemzeti vízumkérelmek díjmentességét, amely nagyban megkönnyítené az ukrán állampolgárok beutazását és munkavállalását az EU-ba, egyben megköszönte Orbán Viktor és Magyarország támogatását és erőfeszítéseit Ukrajna vízummentességének ügyében.

Volodimir Hrojszman kifejtette, Ukrajna és Magyarország egyformán látja a két ország jövőbeni kapcsolatait, mindkét ország gazdasága fejlődött az elmúlt időszakban. Hangsúlyozta azt is, az utóbbi hónapokban nőtt a Magyarország és Ukrajna közötti külkereskedelem, az ukrán gazdaság 2014 utolsó negyedévében pedig a vártnál jobb mutatókat produkált. Úgy vélte, Ukrajnának a mezőgazdaságban, a vegyiparban, az energetikában és a gépiparban vannak nagy lehetőségei, az ágazati együttműködések pedig Magyarország számára is hasznot hozhatnak. Érdekeltek vagyunk abban, hogy az Ukrajnában befektetni, vállalkozni szándékozó magyar üzletemberek érezzék az ukrán kormány támogatását és sikeresek legyenek. Ezzel Ukrajna fejlődését is segítik – fogalmazott Volodimir Hrojszman. Beruházásokat támogató iroda létrehozásával, a bírósági rendszer módosításával, valamint a beruházásokat akadályozó egyes törvények és rendeletek eltörlésével támogatja az ukrán kormány az országba érkező vállalkozások fejlődését – közölte.

Pénteken az ukrán kormányfőt fogadta Áder János magyar köztársasági elnök. A találkozón megvitatták az ukrán–magyar együttműködés aktuális kérdéseit, valamint további fejlesztésük lehetőségeit.

Hangsúlyosan került szóba a megbeszélésen a két ország együttműködése a környezetvédelem terén. Volodimir Hrojszman és Áder János megállapodtak abban, hogy felgyorsítják azoknak a gyakorlati lépéseknek a megvalósítását, amelyek a Tisza határszakaszának környezeti állapotát hivatottak javítani, többek között, ami a folyó sókkal és szilárd háztartási hulladékkal való szennyezésének megelőzését illeti. Érintették a felek a közös határtérségben a szennyvizek megtisztítására irányuló perspektivikus projekteket, illetve az ebben a szférában tevékenykedő ukrán vállalatok rekonstrukciójának és modernizálásának lehetőségeit is.

(MTI/kmu.gov.ua/ntk)