A saját részemet megtalálni

2016. november 30., 08:39 , 829. szám

A párkapcsolat, jegyesség, házasság témájáról tartott ifjúsági lelkigyakorlatot november 25–26-án a Görögkatolikus Ifjúsági Szervezet Al­só­hi­deg­patakon, az Ozero Vita üdülőközpontban, közel harminc fiatal részvételével.

A lelkigyakorlaton Ábrány Krisztián csepei görögkatolikus parochus, mentálhigiénés szakember vezetett beszélgetéssel és játékokkal egybekötött elmélkedéseket a fiatalok számára. Ezekben igyekezett olyan tanácsokkal ellátni a résztvevőket, amelyek azoknak, akiknek nincs párjuk, a választásban, azoknak, akiknek van, abban segíthetnek, hogy kapcsolatukban harmonikusan, a keresztény értékrendet sem elfelejtve élhessenek. Hangsúlyozta: a párkapcsolati kudarcok bár fájnak, de mindegyikből tanulhatunk valamit, amit később kamatoztatni tudunk. Addig pedig imádkozni kell azért, aki egyszer párunk lesz, akkor is, ha még nem ismerjük, hiszen Isten már tudja a kilétét. Kérjük, hogy elvezessen hozzá!

A párkapcsolatokban szerzett pozitív és negatív élmények egyaránt kapcsolódnak ahhoz, ki milyen szeretetmintát visz magával családjából. A párkeresésben mindenki saját lélekrészének egy darabját keresi az otthonról hozott anya- (férfiak esetében) vagy apakép (nők esetében) alapján. Minden kapcsolat a „rózsaszín köd” időszakával kezdődik, amikor a felek idealizálják egymást, ezért fontos, hogy tisztában legyünk saját szeretetképünkkel. A másikat csak így tudjuk reálisan szemlélni. Persze, a különbözőségek sem rossz dolgok: kreativitást, az alkalmazkodás képességének erősödését hozhatják a kapcsolatba.

Sok szó esett a lelki köldökzsinór kérdéséről. Arról, amikor valaki nem tud érzelmileg leválni anyjáról, apjáról. „A férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez és lesznek egy testté” . Ennek így is kell lennie, de csak a házasság után. Egy barát/barátnő nem helyezheti magát legelőre párja életében, a házasság után viszont már át kell rendeződnie a szülő-gyermek viszonynak.

Minden kapcsolat, házasság hordoz magában konfliktusokat. Ezek megoldásához az is kell, hogy soha ne csak a másik hibáit hangoztassuk, hanem vizsgáljuk meg, mi milyen hibákat követünk el. A szeretet tanulható, a szeretetet mindig ki is kell fejezni. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a vita megbocsátásra és bocsánatkérésre is taníthat. Közte és a veszekedés között a cél a különbség: a vita mindig előrébb visz, ha hagyjuk, hogy a másik is elmondja saját álláspontját, ha őt a vitában nem ellenfélnek tekintjük, ha nem meggyőzni akarjuk, hanem közös nevezőre jutni. Az érett szerelemben csökken az énközpontúság, a birtokolni akarás, közben növekszik az elfogadás. Párunk legyen egyben a barátunk is! Mindig akarjuk őt jobban megismerni és jobban szeretni.

Krisztián atyán kívül sok résztvevő osztotta meg gondolatait a hűségről is. Így például, egy szemléletes hasonlattal: „Ha feléd repül egy madár, arról nem tehetsz. De ha fészket rak a fejedre, arról már igen.” Kísértés mindig és mindkét fél életében megjelenik, s idejében kell tenni is ellene. A hűség egyúttal hitet és állhatatosságot is jelent, a másik javának előmozdítását is jelenti. A kapcsolatok hármas egységben léteznek: kötődés, szerelem és szexualitás. A megcsalással ez utóbbi rész leválik a másik kettőtől. Ha pedig gyakorivá válik, vagy valaki gyakran változtatja partnerét, azzal elveszi magától a lehetőséget valami más megismerésétől. „Aki gyakran melegszik kis rőzsetüzek mellett, sosem tudja meg, hogy milyen egy lobogó tábortűz” – szemléltette ennek kérdését vezetőnk. A csábító mindig „tökéletes”: szép, megértő, kedves. Ha belép az egyik fél életébe, akkor őt idealizálni, párját démonizálni kezdi, a kötődés, a szerelem és a testiség hármasa nem egy személyre fog koncentrálódni. Amikor elhangzik a mondat: nem vagyok boldog melletted, akkor magunkban is keresni kell ennek okát, nemcsak a másikban.

Azoknak, akik jelenleg nem élnek párkapcsolatban, Krisztián atya azt tanácsolta, lépjenek ki saját komfortzónájukból, hogy megadják a lehetőséget maguknak és leendő párjuknak egymás megtalálására. A tartós párkapcsolathoz aztán egyéni, kapcsolati és családi dimenzió helyes megélése szükséges, melyben a felek Isten, párjuk és saját maguk irányában is felelnek tetteikért, döntéseikért.

A lelkigyakorlat a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége támogatásával valósult meg.

Espán Rita