70 éves az ungvári magyar iskola

Jubileumi ünnepség a Filharmóniában

1946. október 18-án kiadott 352. számú rendeletével engedélyezte az Ungvári Városi Tanács egy hétosztályos magyar iskola megnyitását a Sztálin tér 20. szám alatti épületben (ma Petőfi tér). A romos épület felújítására a városi tanács nem adott pénzt, december másodikán 653 tanulóval csak annak köszönhetően indulhatott be a tanítás, hogy a szülők önerőből végezték el az épület tatarozását és hozták rendbe a tantermeket.

Az elmúlt hét évtized alatt a megyeszékhely egyetlen magyar iskolájaként rangot és elismerést vívott ki magának az intézmény, sok-sok diák koptatta padjait, kitűnő pedagógusok oktatták és nevelték a felnövekvő generációkat a 28 évig Zalka Mátéról, 1991-től pedig Dayka Gáborról elnevezett középiskolában. Az első tanítási nap után pontosan 70 évvel, 2016. december 2-án a Kárpátaljai Megyei Filharmónia nagytermében jubileumi ünnepséggel méltatták iskolájuk születésnapját a hivatalosan Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Magyar Tannyelvű Középiskola egykori és mai diákjai, tanárai, és mindazok, akiknek fontos a hetvenéves alma mater.

Keszler Stella igazgatónő ünnepi beszédében hangsúlyozta: „70 éve a magyarságért! Nem könnyű, de talán annál szebb és izgalmasabb múltra tekinthetünk vissza. Sok munka, öröm, küzdelem, szenvedés, remény, siker és kitartás van az elmúlt 70 év mögött. (...) Fontosnak tartottuk, hogy megszervezzük ezt az ünnepséget, hisz emlékeznünk kell, hogy magyar tannyelvű iskola, illetve magyar nyelvű oktatás nélkül Ungvár nem is lenne önmaga. Élne ugyan, de mint megcsonkított test. Ahogy hetven évvel ezelőtt, az Ungvári 10. Számú Iskola megnyitásakor, úgy most is vannak bölcs szülők, akiknek fontos a gyermekük magyar nyelven történő oktatása, a magyar nyelv, kultúra és hagyomány megőrzése és továbbadása.”

Az ünnepi köszöntő után az énekkar elénekelte a Sulidalt, majd az iskola első évfolyamának diákja, későbbi tanára, Rehó Viktor felidézte a kezdeti éveket. Elmondta, már csak tízen maradtak az első évfolyam diákjai közül, majd megemlékezett a legendás tanárokról és tanítókról.

Dr. Brenzovics László parlamenti képviselő, a KMKSZ elnöke is köszöntötte a jubileumi ünnepség résztvevőit, az iskolához fűződő személyes kapcsolatainak felidézése után elmondta: „A Dayka Gábor-középiskola kétségtelenül az ungvári magyarság egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb intézménye. Nélküle nem lenne ilyen formában ungvári magyarság, és ha nem lenne ez az iskola, akkor Ungvár is teljesen más lenne. (…) Legyenek büszkék arra, kedves diákok, hogy ebbe az iskolába járhattak, és vigyék ennek az iskolának a hírét, amely itt van Ungváron, amely fölött magasodik Bercsényi vára, s oly sok, a magyar történelem számára fontos esemény történt itt. Kívánok a diákoknak jó tanárokat, a tanároknak pedig azt, hogy sok-sok gyerek iratkozzon be ebbe az iskolába, és leljék örömüket ezeknek a gyerekeknek az oktatásában.” A KMKSZ elnöke az ünnepi alkalomból egy számítógépet ajándékozott az iskolának.

Buhajla József ungvári magyar főkonzul az iskola fontosságát hangsúlyozva elmondta: „Az iskola az a törzs, amely az emberiség közös tudásának a gyökeréből átadja a szellemi táplálékot a jövő generációjának.” Megköszönte a pedagógusok munkáját, és arra kérte a diákokat, akik a világ bármely pontján megállják helyüket, hogy vállalják büszkén, hogy Kárpátalján, egy soknemzetiségű környezetből, több nyelvet beszélve, több nemzet kultúráját ismerve lettek útjukra bocsátva. A főkonzul köszöntő szavai után a főkonzulátus nevében öt notebookkal ajándékozta meg a középiskolát.

Magas színvonalú előadásával köszöntötte a jubiláló iskola tanárait és diákjait a Cantus Akadémiai Kamarakórus. Majd dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora lépett a színpadra, aki köszöntőbeszédében az egykori diákok visszaemlékezéseire hivatkozva felidézte: „1946-ban azért lett itt magyar iskola, mert az ungvári szülők annak ellenére, hogy a férjeik a Gulágon voltak, hogy őket megfélemlítették, kiálltak és követelték, hogy legyen magyar nyelvű oktatás. S hogy legyen magyar iskola, ahhoz épületet kellett a két kezükkel építeni, ahhoz be kellett fizetni a tandíjat, mert akkor még tandíj volt, és a fát is a gyerekeknek kellett hordani magukkal, hogy legyen az iskolájukban fűtés.” Majd a mai diákoktól azt kérte: „Merjenek szabadon magyarok lenni!”

Szergejcsuk Julianna és Herczog György, a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet munkatársai is köszöntötték a Dayka Gábor-középiskola tanárait és diákjait. Cap István, Ungvár polgármester-helyettese, aki szintén nem üres kézzel érkezett, a városi tanács nevében felajánlotta egy számítógép-szaktanterem bútorzattal való komplett berendezését.

Dr. Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke elmondta, számos tevékenységük között a határon túli magyar középiskolák tanárait és növendékeit évről évre egy vezetőképzőre hívják, ezáltal is erősítve a nemzetrészek közötti kapcsolatot. A legutóbb Tatabányán megszervezett ilyen rendezvényen Kárpátaljáról több résztvevő volt, mint az összes többi szomszédos országból. Ismerve a helyzetet, mindent igyekeznek megtenni azért, hogy megmaradhasson Ungváron is a magyar közösség. Sikerült az ungvári magyar iskolában is megalakítani a Rákóczi Szövetség helyi szervezetét, amelyen keresztül lehetőségeikhez mérten segítik az iskolát – mondta el a Rákóczi Szövetség elnöke.

Köszöntötte a jubiláló iskolát Hromova Natália is, az Ungvári Gyermek Művészeti Iskola igazgatója, majd a művészeti iskola Eszterlánc énekegyüttese egy magyar népdalcsokorral lépett színpadra.

Nem maradt ki a köszöntők sorából a jubileumi ünnepségnek helyet adó megyei filharmónia Magyar Melódiák együttese sem, akik Brahms V. magyar táncát és Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjének egy részletét adták elő.

Nagy sikert aratott a jubiláló iskola Csüllő Néptáncegyüttese, akik mezőföldi és tyukodi táncokat táncoltak a Molnár István vezette Csipkés együttes által játszott zenére.

Az iskola énekkara előadta a Küzdj az álmodért! című dalt, majd tanáraikkal közösen énekelték a Gyulai István által írt Örökségünk című számot, ezzel zárva a jubileumi emlékünnepséget.

Badó Zsolt