Ukrajnáról tárgyalt az ET Parlamenti Közgyűlése (frissített)
Az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlése szerdán este határozatot fogadott el az ukrajnai jelentésről rendezett vita nyomán. Az ET szerint nem szűkülhetnek a nemzeti kisebbségek már meglévő jogai Ukrajnában.
A testület 106 igen szavazattal, 11 „nem” és 9 tartózkodás mellett fogadta el A demokratikus intézmények működése Ukrajnában címet viselő dokumentumot.
A határozat megállapítja, hogy Ukrajnában haladás tapasztalható a legtöbb kérdésben, s üdvözli a kormány által meghirdetett reformprogramot. Mindazonáltal a Közgyűlés – elismerve a nehézségeket – leszögezi, hogy a folytatódó orosz agresszió, a minszki békefolyamat megtorpanása nem használhatók fel az ország demokratikus konszolidációjához nélkülözhetetlen reformok lassításának indokaként.
A határozatot ismertető ukrán országos sajtó kitér arra, hogy nem került be a dokumentumba a Donyec-medencei megszállt területeken tartandó választásokra vonatkozó javaslat, illetve sikerült elhárítani azon, a sokak által „Putyin barátai”-ként emlegetett szélsőbaloldali európai képviselők kísérleteit, akik módosító indítványaikkal igyekeztek enyhíteni a határozat hangnemén, többek között az ukrajnai fegyveres szembenállást orosz agresszió helyett országon belüli konfliktusként feltüntetni.
Ezzel együtt a képviselők egy sor módosítást hajtottak végre a dokumentum eredeti tervezetén, egyebek mellett az ukrajnai parlamenti ellenzék jogainak biztosítására, illetve a „nyelvi kisebbségek” jogainak sérülésére vonatkozóan.
A Strasbourgban tartózkodó Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke lapunknak elmondta: magyarországi, romániai és lengyelországi képviselők javaslatára két, a kárpátaljai magyarság számára is lényeges momentummal egészült ki a határozat.
„Az egyik felszólítja Ukrajnát, hogy a decentralizáció során vegyék figyelembe az adott terület etnikai összetételét és történelmi múltját. Az ET ezen kívül felhívta Kijev figyelmét arra, hogy az ukrajnai átalakulások, törvénymódosítások eredményeképpen nem szűkülhetnek a kisebbségek már meglévő jogai” – jelentette ki a KMKSZ elnöke.
Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, a magyar ET-delegáció vezetője a határozathozatal után az MTI-nek nyilatkozva szintén hangsúlyozta: a minszki megállapodások alapján a decentralizáció fontos kötelezettsége Ukrajnának, de ennek megvalósítása során figyelembe kell vennie az adott régió etnikai összetételét.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy aggodalomra okot adó tendenciák jelentek meg Ukrajnában az oktatási és ezzel összefüggésben az államnyelvről szóló törvény elfogadása kapcsán. Az etnikai homogenitásra utaló szóhasználattal és javaslatokkal kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy Ukrajnában parlamenti képviselők megtámadták a kisebbségek számára jelenleg széles jogokat biztosító nyelvtörvényt az alkotmánybíróság előtt. A képviselők javaslatainak elfogadása visszalépést jelentene – húzta alá Németh Zsolt.
A magyar delegáció vezetője hangsúlyozta, az Európai Néppárt kiáll Ukrajna területi integritása és teljes önállósága mellett. Fontosnak nevezte a szolidaritás kifejezését, mert véleménye szerint az Európai Unió csak akkor várhat eredményeket Ukrajnától, ha az ukrán közvélemény érzi Európa támogatását.
Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Európának is kötelezettségei vannak Ukrajnával szemben. A társulási és szabadkereskedelmi megállapodás hatályba léptetése és a vízummentes uniós beutazás biztosítása feltételei annak, hogy Ukrajna ki tudja venni részét az európai együttműködésből – hangsúlyozta Németh Zsolt.
(MTI/rbc.ua/ntk)
