A fokhagyma termesztése

2017. május 24., 10:43 , 854. szám

A fokhagymának (Allium sa­ti­vum) Közép-Ázsia a hazája, de szinte egy időben ter­jed­he­tett el Indiában, Ja­pán­ban és Kínában is. Ma­gyar­országon körülbelül a XV. század óta termesztik.

Napjaikban két fő fajtája létezik: az őszi és a tavaszi. Nevüket az ültetésük időpontjáról kapták. Az őszi ültetésű fajták nagyobbak, de eltarthatóságuk rövidebb, mint a tavaszi fajtának.

A fokhagymának sokféle változata létezik; egyesek magot érlelnek, tehát magról szaporíthatók. Akadnak olyanok, amelyek a magszár csúcsán kis hagymácskákat hoznak létre, mások viszont sarjhagymákkal szaporodnak.

Gyógy- és fűszernövény, melynek hagymája fogyasztható; felvágva erőteljes aromát bocsát ki. Nálunk elsősorban ízesítésre – húsokhoz, kolbászokhoz, főzelékekhez – használják a fokhagymát, a keleti országokban nyersen is fogyasztják. A fokhagyma egyike a legfontosabb fűszernövényeknek, a magyaros ételek elengedhetetlen ízesítője.

 

A fokhagyma hatásai

A korszerű orvostudomány elismeri, hogy a fokhagyma rendszeres fogyasztása eredményesen csökkenti a magas vérnyomást, segít megelőzni az érelmeszesedést, fokozza az emésztőrendszer, az epe és a máj működését, fertőtleníti a bélrendszert.

 

A fokhagyma felhasználása

Gyógyszeripar: a belőle készült kivonatok baktérium- és gombaölő hatásúak. Táplálék-kiegészítők: bélbetegségek, keringési zavarok esetére készítik a fokhagymagyöngyöt. Szépségipar: a fokhagymából készült szerek csökkentik az öregedés kísérő tüneteit. Háztartás: főzéshez, ízesítéshez használják. Hús- és konzervipar: nagy mennyiséget használnak belőle ételek ízesítésére.

 

Környezeti igények

A fokhagyma voltaképpen nem igényes növény. Elviseli a téli hideget és a nyári meleget. Fényigénye nem nagy, kisebb árnyékban is jól tenyészik, ezért nyugodtan ültethetjük gyümölcsfák közé vagy vegyesen, más, magasabb termetű növényekkel (pl. csemegekukoricával) is. Erős, bojtos gyökérzetével még a viszonylag száraz talajból is felveszi a neki szükséges vízmennyiséget, ezért öntözni nem szükséges túl gyakran. Kifejezetten nem kedveli, ha frissen trágyázott talajba kerül, ezért inkább úgy válasszuk meg a helyét, hogy az előző évben bőségesen trágyázott ágyás jusson a számára.

 

A talaj előkészítése

Az elővetemény elmunkálása után a talajt teljesen gyom­men­tesítjük, majd lezárjuk. Vetés előtt a kiválasztott területet feltöltjük tápanyagokkal, majd rotációs kapával megmunkáljuk, és így tápanyagban gazdag, puha és porhanyós magágyat készítünk a fokhagymának. A mély ásást meghálálja a növény.

 

Termesztés és növényápolás

A tenyészidő alatt folyamatosan gondoznunk és figyelnünk kell a fokhagymát. Sorműveléssel és locsolással tápanyagot juttatunk a növény gyökérzetéhez. A gyomirtás kézzel vagy géppel történik. A folyamatos sorművelés hatására a növény kellőképpen szellőzik a földben, ezáltal egészséges fokhagymát kapunk.

Október elején duggassuk a gerezdeket. Nem fejleszt nagy lombot, ezért elég sűrűn lehet ültetni, vagyis 25 cm sor- és 10 cm tőtávolságra. Egy hagymában rendszerint 8–12 ültetésre alkalmas gerezd található. Egy gerezd 2,5-3,0 gramm, így m²-enként 60–100 gramm vetőanyag szükséges.

Az elduggatott gerezdek még ősszel meggyökeresednek. Télen legföljebb némi lombtakarással kell védeni a kemény hidegek ellen.

Tavasszal korán növekedésnek indul, és lapos leveleket növeszt. (Rokonának, a vöröshagymának hengeres, csőszerű levelei vannak.) A nyári munkák kapálásból és gyomlálásból állnak. Minthogy kis lombja kevés árnyékot vet, ezért a környéke erősen gyomosodik. Kapáláskor vigyázni kell arra, hogy a fejlődő hagymákat ne sértsük meg.

Kártevője és betegsége nem szokott fellépni, ezért vegyi védelemre nincs szüksége.

 

Betakarítás

A növekvő fokhagymákat már nyáron lehet használni friss fogyasztásra – annál is inkább, mert ilyenkor az előző évi termés már rendszerint elfogyott. Az állomány kiszedésére augusztusban akkor kerül sor, amikor a növény levelei megsárgulnak, a szára elszáradt. Ekkor a hagymákat kihúzogatjuk, vagy – nagyon kötött talaj esetén – kiássuk a földből, napon megszárítjuk, megtisztogatjuk, és csinos koszorúba, füzérbe kötjük, majd száraz helyen tároljuk. A fokhagymakoszorúk – a paprikafüzérekhez hasonlóan – a konyhák szép és a helyhez illő díszei.

Termésmennyiség: 1-1,5 kg/m². Egy kilóban 30-32 db fokhagyma van.

A fokhagyma kiszedése után az ágyást ne hagyjuk üresen. Újabb felásás és elmunkálás után a területet fejes saláta palántázásával, spenót vagy cékla vetésével hasznosíthatjuk.

 

Termesztési gyakorlat

A fokhagymát néhány vállalkozó szellemű gazda már termeszti Nagydobrony környékén, méghozzá meglehetős sikerrel – jelezte Őrhidi László, a Pro Agricultura Carpatika Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke. Elmondásuk szerint érdemes „rámenni a koraiságra”, ugyanis a júniusban betakarított fokhagyma kilója tavaly mintegy 120 hrivnya volt, s bár később leesett 60 hr/kg-ra, ősszel 90 hr/kg környékére kapaszkodott vissza.

Történnek próbálkozások a fokhagyma hajtatására is Kárpátalján. Ennek eredményéről, jövedelmezőségéről a későbbiekben számolunk be.

 

Ajánlott fajták

Dario, Cristo, Toscanor, Vivalto, Vayo, Messidor, Arno, Sprint, Makói őszi, Рокамболь, Любаша.

Balog Nóra, a Pro Agricultura Carpatika
Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa