FUEN-kongresszus: A kisebbségvédelem uniós szabályozását kérték a magyar kormány képviselői

A kisebbségvédelem uniós szabályozásának szükségességét hangsúlyozták az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kolozsvári kongresszusán a magyar kormány képviselői. Az eseményen részt vett Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes – a kongresszuson felolvasott üzenetében – gratulált a FUEN-nek a Minority SafePack európai polgári kezdeményezéshez, és nyomatékosította: itt az ideje annak, hogy a nemzeti kisebbségek ügyét európai szinten is megtárgyalják. „Az Európai Bizottság is belátta, hogy ez egy közös ügy, amely nemcsak a kisebbségekre tartozik, hanem minden uniós polgárt és minden tagállamot érint” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt arra biztatta az európai kisebbségeket, hogy használják ki a polgári kezdeményezés aláírásgyűjtő kampányát a kisebbségek helyzetének a megismertetésére, hogy „a nemzeti kisebbségek ügye súlyának megfelelően jelenjen meg az európai politikai napirenden”.

A kongresszust köszöntő Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár azt hangsúlyozta, hogy Magyarország kiáll a nemzetközi fórumokon a kisebbségeket megillető jogokért. Ezért vett részt a kezdeményezők oldalán az Európai Bizottság elleni pereskedésben, mely végül a polgári kezdeményezés bejegyzéséhez vezetett. Az államtitkár megerősítette, Magyarország és a határain kívül élő nemzetrészek kiveszik a részüket az egymillió aláírás összegyűjtéséből.

Navracsics Tibor szerint kívánatos lenne, hogy az Európai Unió minden polgára az anyanyelve mellett beszéljen még két európai nyelvet. Az Európai Bizottság kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős biztosa elmondta: portfóliójához tartozik az EU nyelvi sokszínűsége is, és ilyen minőségében bátorítani kívánja a nyelvek tanulását és a nyelvi sokszínűség fenntartását.

Az erdélyi házigazdák élesen bírálták a román kormány kisebbségpolitikáját. Vincze Lóránt, a FUEN erdélyi elnöke köszöntő beszédében sérelmezte, hogy – noha Románia példaértékűnek tartja a kisebbségpolitikáját – a román állam meghívott képviselői mégis távol maradtak a rendezvényről. Sajnálatosnak tartotta, hogy olyan országként kell beszélnie Romániáról, amely elutasítja a párbeszédet, amikor kollektív jogokról, egy közösség zászlóhasználatáról, vagy az anyanyelvhasználati esélyegyenlőségről van szó.

„Azt szeretnénk, ha a romániai magyar közösséget államalkotó tényezőként ismernék el, a magyar nyelvet pedig regionális nyelvként” – jelentette ki a FUEN elnöke. Hozzátette: ez nem lenne szokatlan Európában, és Románia szomszédait is pozitív példaként említette.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke kijelentette: a NATO-, majd az EU-csatlakozás idején tapasztalt kisebbségbarát román intézkedések kora lejárt, és elkezdődött egy visszarendeződési folyamat. „Nincs ellenőrzés, már nem figyeli senki, hogy mit kellene betartani. Közben olyan eszközöket vezettek be a jogok megnyirbálására, a közéleti vezetők megfélemlítésére, amelyek ellenszerét ma még nehezen találjuk. (...) Az igazságszolgáltatást, és az erőszakszervezeteket vetik be ellenünk. A korrupcióellenes harc ürügy, hogy személyeket és intézményeket tiporjanak el” – fogalmazott Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke sérelmezte, hogy a román külügyminisztérium bajkeverőknek próbálja beállítani az erdélyi magyarokat és a FUEN-kongresszust.

(MTI/Kárpátalja)