Fontos lépés a falusi turizmus legalizálása felé

2017. május 31., 17:14 , 855. szám

Brenzovics László par­lamenti képviselő előterjesztésére a falusi magángazdaságokról szóló törvényt módosító, a falusi zöldturizmus fejlesztését célzó törvénytervezetet fogadott el első olvasatban Ukrajna Legfelső Tanácsa május 23-i ülésén.

Amennyiben a módosító indítvány törvényerőre emelkedik, a nevezett törvénynek (Про особисте селянське госпо­дарство) a falusi magángazdaságok tagjainak jogait rögzítő 7. cikkelye egy, a falusi zöldturizmus meghatározását taglaló résszel egészül ki. Ezek szerint falusi zöldturizmusnak (a magyar szóhasználatban a falusi vendéglátás kifejezés is használatos) minősül a falusi magángazdálkodás keretében, az adott magángazdaság vagyontárgyainak felhasználásával, a helyi szokásoknak és a vendéglátás hagyományainak megfelelő, egyidejűleg legfeljebb 10 személynek nyújtott, szállást és étkezést, valamint a szabadidő eltöltésének megszervezését magába foglaló szolgáltatás. A módosító indítvány rögzíti még a végrehajtó hatalom és az önkormányzati szervek kötelezettségeit a falusi magángazdaságok tagjainak a falusi zöldturizmus keretében végzendő tevékenységre való szakmai felkészítése terén.

Kérdésünkre válaszolva a parlamenti képviselő elmondta, megelégedésére szolgál, hogy képviselőtársai körében gyakorlatilag pártállásra való tekintet nélkül támogatásra talált előterjesztése. Ez jelentős lépés a falusi turizmusnak, ennek a Kárpátalján, különösen a magyarok lakta vidéken egyre népszerűbb tevékenységnek immár hivatalosan elismert, ugyanakkor jogilag megfelelően védett jövedelemszerzési formaként való további fejlődése szempontjából – mutatott rá. Hozzátette, a törvénytervezet beterjesztéséhez szükség volt Tóth Mihály jogász szakmai előkészítő munkájára is, akiről köztudott, hogy nemcsak az UMDSZ, hanem az Ukrán Országos Falusi Zöldturizmus Szövetség tiszteletbeli elnöke is.

Brenzovics László hangsúlyozta: azért fontos a falusi zöldturizmusnak mint jövedelemszerző tevékenységnek a falusi magángazdálkodás egyik formájaként való megjelenítése, mert e jogi keretek között nem minősül vállalkozói tevékenységnek, és így nem igényel külön engedélyeket, illetve nem jár beszámolási-elszámolási kötelezettségekkel.

(Kárpátalja)