Jár-e pluszfizetség a pedagógusoknak a hét végi munkáért?

„Pedagógusként dolgozom egy vidéki iskolában. Évente több alkalommal is elkísérem a gyerekeket különféle tanulmányi versenyekre és egyéb rendezvényekre, melyekre gyakran hétvégén kerül sor. Véleményem szerint az ilyen hétvégi utak szabadnapon végzett munkának minősülnek, amiért bért és napidíjat lennének kötelesek felszámítani a pedagógusoknak, illetve követelhetnénk, hogy más napon biztosítsanak számunkra szabadnapot a munkával töltött szombat vagy vasárnap helyett. Sokszor hallom, hogy a rövid munkanap és a sok vakáció miatt igazán nem panaszkodhatunk mi, pedagógusok, ha néha hétvégén is dolgozni kell. Mit mondanak erről a jogszabályok?”

– Az általános középiskolai oktatási intézményekben dolgozók munkakörülményeit a Munkatörvénykönyv mellett Az oktatásról, Az általános középfokú oktatásról törvények, illetve számos rendelet szabályozza.

A Munkatörvénykönyv (Mtk.) 50. cikkelye értelmében a munkaidő nem haladhatja meg a heti 40 órát. A dolgozók egyes kategóriái esetében (tanárok, orvosok stb.) az Mtk. 51. cikkelye csökkentett, 36 órás heti munkaidőt állapít meg.

Az úgynevezett „pedagógiai terheléssel”, vagyis az iskolai oktatási-nevelési folyamatra fordított idővel kapcsolatos jogi kérdésekkel Az általános középfokú oktatásról törvény, illetve egy sor rendelet és szabályzat is foglalkozik, sőt még az oktatási tárca és pedagógus-szakszervezet közötti megállapodás is befolyásolja a munkafeltételeket. (Lásd: Положення про загальноосвітній навчальний заклад, затверджений постановою Кабінету Міністрів України від 27.08.2010р. № 778; Примірний статут загальноосвітнього навчального закладу, затверджений наказом Міністерства освіти і науки України від 29.04.2002р. № 284; Типові правила внутрішнього розпорядку для працівників державних навчально-виховних закладів, затверджені наказом Міністерства освіти України від 20.12.1993р. № 455; Інструкція про порядок обчислення заробітної плати працівників освіти, затверджена наказом Міністерства освіти України від 15 квітня 1993р. № 102.)

Az általános középfokú oktatásról törvény 25. cikkelye értelmében az általános középfokú oktatási intézmény tanárának pedagógiai terhelése a béralapot képező heti 18 tanóra mellett olyan további pedagógiai tevékenységeket tartalmazhat, mint például az osztályfőnökség, a füzetjavítás, a szaktanterem vezetése stb. (A terhelés iskolán belüli elosztásáról az intézmény igazgatója dönt a helyileg illetékes oktatási főosztály jóváhagyásával.) Ha figyelembe vesszük azt is, hogy a pedagógusoknak fel kell készülniük a tanórák megtartására, egyáltalán nem állíthatjuk, hogy a másokénál rövidebb lenne a munkanapjuk.

Az Mtk. 71., valamint 73. cikkelye félreérthetetlenül tiltja a munkaszüneti, illetve ünnepnapokon végzett munkát. Ugyanígy rendelkezik a szakminisztérium által az oktatási intézmények dolgozói számára kidolgozott belső típusszabályzat 23. cikkelye is (Типові правила внутрішнього розпорядку для працівників державних навчально-виховних закладів, затверджені наказом Міністерства освіти України від 20.12.1993р. № 455).

Egyes dolgozók munkába állítása szabadnapjukon csak kivételes, rendkívüli, a törvény által tételesen felsorolt esetekben engedélyezett a tulajdonos, vagy az általa megbízott szerv (vezető) írásos parancsa (rendelkezése) alapján, valamint a szakszervezeti bizottság hozzájárulásával.

Az Mtk. 72. cikkelye értelmében a szabadnapon végzett munka kompenzálása egy másik szabadnap biztosításával, vagy pénzzel, dupla bérezés mellett lehetséges. A szabadnapi munka bérezésekor a ténylegesen munkával töltött órák számát veszik figyelembe. A pedagógusnak tehát meg kell állapodnia munkáltatójával, hogy szabadnapot vagy pénzt kíván-e a hét végén végzett munkáért.

A fentebb említett típusszabályzat 24. pontja lehetőséget ad arra, hogy a pedagógusokat ügyeletre osszák be az adott oktatási intézménybe. Az ügyeletek rendjéről és időtartamáról az intézmény vezetője dönt a pedagóguskollektívával és a szakszervezettel egyeztetve. Tilos hétvégi vagy ünnepnapi ügyeletre kijelölni várandós nőket és háromévesnél kisebb gyermeket nevelő anyákat. A rokkant vagy 3–14 éves gyermeket nevelő anyákat csak a beleegyezésükkel lehet szabadnapi ügyeletre beosztani.

Amennyiben a munkavégzés utazással jár, a munkavállaló jogosult minden ezzel összefüggő kiadása megtérítésére (lásd az Mtk. 121. cikkelyét!), sőt, adott esetben napidíjra is. Ehhez persze az is szükséges, hogy munkahelyén a gyerekek utaztatását a tanulmányi versenyekre vagy egyéb rendezvényekre kiküldetésnek ismerjék el, s ennek megfelelően dokumentálják.

A pedagógusi munka sajátosságai miatt jegyezzük meg, hogy a vakáció azon részében, amely nem esik egybe a rendes évi szabadság idejével, a tanár ugyanolyan munkaidőben vonható be a különböző pedagógiai tevékenységekbe és szervezési feladatokba, mint amekkora a tanév közbeni, azaz a vakáció előtti munkaterhelése volt.

hk