Megvonják-e a megvádolt képviselők mentelmi jogát?

2017. július 5., 15:12 , 860. szám

A Legfelső Tanács ügy­rendi és szervezési bizottsága a héten vizsgálja a Leg­főbb Ügyészség hat par­lamenti képviselő büntetőjogi felelősségre vonásával kapcsolatban előterjesztett beadványait. Az első hírekből ítélve az ügyészség vesztésre áll a politikusokkal vívott küzdelemben.

Jurij Lucenko legfőbb ügyész június 21-én terjesztette a Rada elé az Andrij Lozovij, Jev­hen Dejdej, Oleszj Dovhij, Bo­risz­lav Rozenblat és Makszim Poljakov parlamenti képviselők mentelmi jogának visszavonását kezdeményező beadványokat. Június 29-én Lucenko indítványozta, hogy a Leg­felső Tanács járuljon hozzá a Mi­haj­lo Dobkin elleni büntetőeljárás megindításához, a honatya előállításához és vizsgálati fogságba helyezéséhez. Az ő esetét jövő kedden tárgyalja a bizottság.

„Elegendő bizonyítékunk gyűlt össze, hogy meggyőzzük az elfogulatlan képviselőket a mentelmi jog megvonásának és a bírósági szakasz előtti vizsgálat lefolytatásának szükségességéről” – jelentette ki vasárnap még magabiztosan Lucenko, s azt ígérte, a mentelmi jog megvonásával kapcsolatos beadványok tárgyalásakor dokumentumokat, videó- és hangfelvételeket kívánnak bemutatni.

Sajtóértesülések szerint a hat parlamenti képviselő ellen felhozott vádak igen komolyak. Boriszlav Rozenblattot, a Petro Porosenko Blokkja (BPP) párt, valamint Makszim Pol­ja­ko­vot, a kisebbik kormánypárt, a Na­rod­nij Front képviselőjét azzal gyanúsítják, hogy tekintélyes összegek fejében igyekeztek kedvező törvényi feltételeket teremteni a parlamenti szavazások során egy borostyánkitermelésben érdekelt vállalat működéséhez.

Jevhen Dejdej, aki a Na­rod­nij Front listájáról jutott a törvényhozásba, állítólag a maga és felesége tekintélyes, ám eredetét tekintve nem kellőképpen igazolt jövedelme miatt került az ügyészség látókörébe.

Andrij Lozovij, Oleh Ljas­ko Radikális Pártjának képviselője, a pártvezér bizalmasa számára nem lehetett újdonság az ügyészségi beadvány, hiszen Lucenko két elődje is megpróbálta már a bíróság elé citálni őt – sikertelenül. Most éppen adóelkerüléssel vádolják, amennyiben az ügyészség szerint a bevallott és a tényleges jövedelmei közötti különbség tavaly több millió hrivnyára rúgott.

Oleszj Dovhij független képviselő a parlamentbe jutva az elnökhöz és a koalícióhoz közeli Volja Narodu képviselőcsoport tagja lett. Őt „régi bűnök” miatt szeretné felelősségre vonni az ügyészség, a gyanú szerint még a Kijevi Városi Tanács titkáraként, 2008–2009 táján keveredett nem tisztázott földügyletekbe.

Mihajlo Dobkin, az ellenzéki Opozicijnij Blok párt képviselője után tavaly óta nyomoznak már a hatóságok. Azt feltételezik, hogy többszáz hektárnyi harkivi föld törvénytelen elidegenítéséhez lehet köze.

A sajtó múlt héten idézte Andrij Parubijt, a Legfelső Tanács elnökét, aki az ügyészségi beadványok kapcsán kijelentette, a parlamentnek elég idő áll a rendelkezésére ahhoz, hogy még a július 14-én kezdődő nyári szünet előtt megadja a hozzájárulást a képviselők büntetőjogi felelősségre vonásához. Ehhez azonban előbb az ügyrendi bizottságnak rá kell bólintania a beadványokra. És itt kezdődnek a problémák.

Hétfőn az ügyrendi bizottság Jevhen Dejdej esetének tárgyalásával kezdte az ügyészségi beadványok áttekintését. Az órákig tartó, helyenként igen harsány és vádaskodásoktól sem mentes vita eredményeként a bizottság megállapította, hogy a beadvány nem kellően megalapozott. A honatyák hiányolták a konkrét tényeket, s ezért visszairányították a dokumentumot a Legfőbb Ügyészségnek kiegészítés végett. Jurij Lucenko nem örült a határozatnak, hiszen, mint rámutatott, a bizottság ezzel megakadályozta, hogy a parlament maga dönthesse el, kíván-e szavazni a mentelmi jogról vagy sem.

Másnap Oleszj Dovhij ügyén volt a sor, s az eredmény bizonyos értelemben hasonlított a hétfőihez, amennyiben a képviselők jelentős hiányosságokat véltek felfedezni az ügyészségi beadványban. Ennek ellenére a bizottság úgy döntött, hogy továbbítja az ügyet a házelnöknek, mondván, döntse el a parlament, hogy napirendre tűzi-e a kérdést vagy sem.

Lapzártánkkor még négy képviselő esetét kell sorra vennie az ügyrendi bizottságnak, és senki nem vállalkozik jóslásokra azzal kapcsolatban, miként dönt majd a testület. Ugyancsak kiszámíthatatlan, hogyan határoz majd a parlament azokban az esetekben – már ha lesznek ilyenek –, amelyekben szavazásra kerül a sor a plenáris ülésen. A törvényhozási erőviszonyok ismeretében valószínű, hogy a kormánypárti politikusok mentelmi jogának visszavonását csak abban az esetben szavazná meg a Rada, ha ezt az elnök és a koalíció is egyöntetűen, határozottan támogatja. A kérdés tehát az, hogy jó munkát végzett-e a Legfőbb Ügyészség a beadványok összeállításakor, illetve meglesz-e a szükséges eltökéltség a politikai elitben saját sorainak megtisztításához.

zzz