Nem javult az ukrajnai helyzet az emberi jogok betartása terén

Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának jelentése

2017. július 5., 20:11 , 860. szám

A közelmúltban hozták nyilvánosságra az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának (OHCHR) 18. jelentését az emberi jogok ukrajnai helyzetéről. A 2017. február 16–május 15. közötti időszakra vonatkozó beszámolót a világszervezet ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója készítette. A jelentést június 16-án az ukrán Legfelső Tanács emberi jogi, nemzeti kisebbségi és a nemzetiségek közötti viszonyokkal kapcsolatos kérdésekben illetékes bizottságának ülésén is bemutatták. A tanácskozáson a bizottság tagjaként részt vett Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.

Fiona Frazer, az OHCHR monitoring bizottságának vezetője rámutatott, a jelentés az ukrajnai helyzetet érintő kérdések széles spektrumát fogja át, így például kitér az emberi jogoknak a Donyec-medencei konfliktus miatti sérülésére, a kijevi Majdanon és Odesszában 2014-ben bekövetkezett események kivizsgálására, vagy a krími helyzetre. Az országon belüli menekültek (áttelepültek) jogainak betartásával kapcsolatban a misszióvezető sürgette, hogy az ukrán kormány oldja meg esetükben a nyugdíjak és a szociális juttatások folyósítását, valamint biztosítsa a nyugdíjak kifizetését a Donyec-medence ideiglenesen megszállt területein élő ukrán polgárok számára is.

Ami a jelentést illeti, az megállapítja, hogy bár a konfliktus immár negyedik éve tart, változatlanul jelentős az eszkaláció kockázata. A vizsgált időszakban 193 „dokumentált” áldozata volt a fegyveres konfliktusnak a civil lakosság körében, közülük 36-an életüket vesztették, 157 személy pedig megsérült (az esetek 42 százalékát okozták tüzérségi támadások). Ez 48 százalékos növekedést jelent az előző, 2016. november 16-tól 2017. február 15-ig tartó beszámolási időszakhoz képest. Összességében 2014. április 14-től 2017. május 15-ig az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának adatai szerint 34 056 áldozatot követelt a konfliktus a civil lakosság, az ukrán katonák és a szakadár fegyveres csoportok tagjainak körében. Ezen belül a halottak száma 10 090 fő volt (közülük 2777 civil), a sebesülteké pedig 23 966.

A jelentés szerzői megállapítják, a civilek védelme szempontjából aggodalomra ad okot, hogy beköszöntött a nyári időszak, mivel az előző évek tapasztalatai alapján ilyenkor fokozottan áll fenn a konfliktus kiéleződésének veszélye.

A dokumentum rögzíti, hogy a vizsgált időszakban nem történt számottevő előrelépés a 2014. évi kijevi és odesszai erőszakos cselekmények kivizsgálása terén. A legkevesebb 169 személy halálához vezető események óta eltelt három év, de még senkit nem vontak felelősségre ezekben az ügyekben – mutatnak rá a szerzők.

Az emberi jogi főbiztosság megfigyelői újabb bírósági eljárás nélküli kivégzésekről, önkényes bebörtönzésekről, kínzásokról, illetve a kegyetlen bánásmód eseteiről beszámoló tanúvallomásokat rögzítettek, méghozzá a demarkációs vonal mindkét oldaláról. Ezeknek az eseteknek a többsége ugyan a beszámolási időszak előtt történt, ám csak a közelmúltban lettek dokumentálva.

A jelentés szerint folyamatosan romlik a szólásszabadság helyzete a konfliktus sújtotta övezetben, különösen, ami a szakadár fegyveresek által ellenőrzött területeket illeti. Változatlanul aktuális probléma az újságírói tevékenység akadályozásának büntetlensége, hiszen csupán az idevágó bejelentések 7,1 százaléka jut el a bírósági szakaszig.

A vizsgált időszakban számottevően beszűkültek a civil és humanitárius szervezetek lehetőségei, ami negatívan hatott a lakosság hátrányos helyzetű csoportjaira. Az érvényben lévő akkreditációs rendszer jelentősen korlátozza a humanitárius szervezetek hozzáférését a segítségre szorulókhoz a szakadárok által ellenőrzött régiókban. A humanitárius és jogvédő szervezeteknek a kormány által ellenőrzött területeken működő aktivistái szintén akadályokba ütköztek az ellenőrzőpontokon.

Bár az emberi jogi főbiztosság megfigyelői számára nem engedélyezték a vizsgálódást a Krímben, változatlanul nyomon követik az emberi jogi helyzet alakulását a félszigeten. A megfigyeléseiket a Kijev által ellenőrzött területről végző jelentéstevők rögzítették, hogy néhány, a helyi krími tatár közösség tagjainak ügyében született bírósági határozatot az igazságos bírósági tárgyalás elveinek megsértésével hoztak meg. Ugyancsak aggodalommal tölti el a jelentéstevőket az ukrán nyelvű oktatási intézmények számának jelentős csökkenése a félszigeten.

Ukrajna a vizsgált időszakban is folytatta a bírósági reform megvalósítását az Alkotmány idevágó cikkelyeinek 2016. júniusi módosítása alapján – derül ki a jelentésből. Ugyanakkor a parlament által megszavazott néhány idevágó törvénymódosítás kapcsán az emberi jogi főbiztosság ismételten hangsúlyozza, hogy ezek az intézkedések sérthetik a megfelelő bírósági eljáráshoz és igazságos bírósági tárgyaláshoz való jogot.

szcs