Maximum kilencven nap?

2017. július 19., 20:06 , 862. szám

Az elmúlt héten megyénk szinte valamennyi határ menti településén nagy érdeklődést váltott ki a külföldi állampolgárok Ukrajna területén való tartózkodására vonatkozó szabályzat betartása.

Olena Tracsukot, a Csapi Határőrosztag szóvivőjét kérdeztük az ügy kapcsán.

– Nem lépett hatályba új törvény, nincs szó semmilyen újításról. Gyakorlatilag Ukrajna Miniszteri Kabinetje 2012. február 12-e óta hatályos 150. számú határozatáról van szó, amely a külföldiek Ukrajna területén történő tartózkodásának rendjét szabályozza. Az egyetlen dolog, ami megváltozott, az az, hogy kiiktatták az emberi tényezőt. A határőrök mostanáig is ellenőrizték, hogy a határt átlépő személy az előző fél év folyamán összesen hány napot töltött az országban. Nemrég gépesítették a folyamatot, és most egy számítógépes program számolja a napokat. Abban az esetben, ha az említetett időszakban a tartózkodás meghaladta a 90 napot, kiutazáskor adminisztratív eljárás keretén belül az állampolgárok adómentes minimáljövedelme (17 hrivnya) 30–50-szeresének megfelelő összegű, azaz 510-től 850 hrivnyáig terjedő pénzbírságot szabnak ki a túltartózkodás mértékétől függően. A szabály belépéskor is érvényes, aki a megengedettnél több napot tartózkodott külföldön, attól megtagadják a belépést, ám ilyenkor nem szabnak ki bírságot.

A szóvivő azt is elmondta, hogy az elmúlt egy hónapban 89 esetben indítottak adminisztratív eljárást és 53 838 hrivnya összegben szabtak ki bírságot.

A határőrosztag munkatársától azt is megtudtuk, van lehetőség arra, hogy amennyiben az illető személy különböző, igazolható okok miatt (betegség, betegápolás, terhesség, szülés, gépjármű meghibásodása, családegyesítés stb.) 90 napnál hosszabb ideig kénytelen külföldön tartózkodni, erre engedélyt kapjon. Az erről szóló kérvényt az Állami Migrációs Szolgálat területileg illetékes alegységének vezetőjéhez kell benyújtani a szükséges okiratok ukrán nyelvű fordításával. Ezt a határidő lejártát megelőzően nem hamarabb, mint 10 és nem később, mint 3 munkanappal tehetik meg.

Mellesleg azonos követelmények vannak érvényben a schengeni övezet országaiba utazó ukrán állampolgárokkal szemben is. Ez akkor sem változott, amikor bevezették a vízummentességet Ukrajna és az Európai Unió között.

– Az EU területére beutazni szándékozó, biometrikus útlevéllel rendelkező ukrán állampolgárok 2017. június 11-től a külső határok átlépésekor mentesülnek a vízumkötelezettség alól, de az ukrán állampolgárok esetében továbbra is fennáll a 180 nap időtartam alatt maximálisan 90 napos tartózkodási idő betartásának kötelezettsége, az esetleges túltartózkodás szabálysértésnek minősül – hívta fel a figyelmet Buhajla József, Magyarország ungvári főkonzulja a vízummentesség életbe lépése alkalmából június elején tartott sajtótájékoztatón.

Brenzovics László, a Legfelső Tanács képviselője, a KMKSZ elnöke képviselői interpellációt intézett Nazarenko V. O.-hoz, az Ukrán Állami Határőrszolgálat elnökéhez, melyben a hozzá forduló magyar állampolgárokra hivatkozva kéri, hogy a határőrszolgálat munkatársai tanúsítsanak humánus bánásmódot a határon átkelő külföldiekkel szemben, vezetőként hozzon meg minden olyan intézkedést, amely lehetővé teszi a beutazás megtagadásának elkerülését a fent említett esetekben.

Ukrajna határellenőrzésről szóló törvénye 8. cikkelye értelmében a külföldiek számára akkor engedélyezett a határátlépés, ha rendelkeznek érvényes útlevéllel, van vízumuk, amennyiben mást nem ír elő a törvény, bizonyítani tudják utazásuk célját és elegendő pénzösszeg áll rendelkezésükre. Az említett törvény más feltételt nem tartalmaz a határátlépést illetően. Így a külföldiek beutazásának megtagadása alaptalan és törvénytelen. A határőrszolgálat munkatársai alaptalanul hivatkoznak a Belügyminisztérium 2015.07.20-án kelt 884. számú rendeletére, amely ellentmond a magasabb szintű jogforrásnak, a törvénynek.

Az Ukrajna Állami Határőrszolgálatáról szóló törvény értelmében az említett intézmény tevékenysége az emberi és állampolgári jogok és szabadságjogok betartásán alapul, az illetékes szervek és azok munkatársai kötelesek tisztelni az emberi méltóságot.

Rehó Viktória