Zárolhatják-e az adós kezesének tulajdonát?

2017. július 23., 13:02 , 862. szám

„A férjem kezességet vállalt, amikor barátja lakásvásárlási hitelt vett fel. Amikor a hitel nagyobbik hányadát már törlesztette, a barát nem tudta tovább fizetni a részleteket, mivel elvesztette a munkáját. Tudomásunk szerint a bank ekkor a végrehajtó szolgálathoz fordult, amely zárolta az adós tulajdonát és a férjem autóját. Mivel zárolták, jelenleg nem használhatjuk a gépkocsit, holott a férjemnek szüksége volna rá a munkája miatt. Kérem, árulja el, hogyan kaphatnánk vissza az autónkat?”

– A kezesség rendszerint a vállalt kötelezettség teljesítésének egyik biztosítéka kölcsön- vagy hitelszerződés esetén. A kezességvállalást a kölcsönt nyújtó és a kezességet vállaló személy közötti külön szerződésben rögzítik. E szerződés értelmében a kezes felelősséget vállal azért, hogy az adós teljesíti szerződés szerinti kötelezettségeit a kölcsönt nyújtóval szemben. Amennyiben pedig az adós megsérti a kölcsön- vagy hitelszerződés feltételeit, a kezes egyenlíti ki a tartozást. Hacsak a kezességvállalási szerződés másként nem rendelkezik, a kezes az adóssal azonos mértékben visel felelősséget a hitelező előtt, beleértve a hitel teljes összegét, a kamatokat, a késedelmi kamatokat és az okozott kár megtérítését.

A végrehajtási eljárásról törvény 56. cikkelye kimondja, hogy az adós vagyonának lefoglalását a végrehajtási határozat tényleges végrehajtása érdekében alkalmazzák. Ebből következően mindaddig, amíg a férje nem törleszti az adósnak a hitelezővel szemben fennálló tartozását, nincs mód a lefoglalt tulajdon felszabadítására, illetve fel kell készülni arra, hogy a lefoglalt tulajdont szükség esetén értékesítik.

Más kérdés, hogy a végrehajtó jogosan járt-e el az önök esetében, amikor a tulajdon lefoglalása mellett döntött. A végrehajtási eljárásról törvény 25. cikkelye 2. pontjának 2. bekezdése értelmében az állami végrehajtó kézhez kapva a végrehajtási dokumentumot a végrehajtási eljárás megindításáról hozott határozatában rögzíti, hogy az adósnak önállóan kell végrehajtania a határozatot az annak meghozatalától számított legfeljebb hét napon belül. A határozat előírja azt is, hogy amennyiben az adott határidő lejártáig az adós nem igazolja dokumentumokkal a határozatban foglaltak végrehajtását, megkezdődik a kényszervégrehajtás, a végrehajtási illeték és a felmerülő költségek levonásával. A behajtó kérvénye alapján az állami végrehajtó a végrehajtási határozattal párhuzamosan elrendelheti az adós tulajdonának és pénzeszközeinek zárolását, amiről szintén határozat születik.

A végrehajtási dokumentumok alapján történő szankcionálás elsősorban az adós hrivnya- és valutaszámláit, egyéb bankokban és más pénzintézetekben őrzött értékeit, megtakarításait érinti. Ezek után vagy ezek felett kerülhet sor szükség esetén az ingó és ingatlan tulajdon számbavételére, felértékelésére és lefoglalására.

Azt javasolnám tehát, hogy férje gondosan tanulmányozza át a végrehajtási eljárás dokumentumait, s győződjön meg arról, hogy az eddigiekben minden az előírásoknak megfelelően, a törvényes határidők betartásával történt. Az eljárási szabályok megsértése esetleg alapul szolgálhat a tulajdon zárolásának feloldására – legalábbis ideiglenesen. Ne feledje, hogy a végrehajtó köteles az eljárás valamennyi dokumentumát megmutatni a férjének, aki szükség esetén az ügyvédjét is magával viheti a végrehajtóhoz.

Előfordulhat, hogy automatikusan kezdeményezték a kezes tulajdonának zárolását, aminek a végrehajtó helyt adott, holott az intézkedés a végrehajtás adott szakaszában nem volt indokolt. Például azért, mert az ön férje maradéktalanul eleget tesz a kezességéből fakadó fizetési kötelezettségeinek.

Amennyiben véleményük szerint a végrehajtó nem a törvényeknek megfelelően járt el, férjének jogában áll a bírósághoz fordulni.

hk