A jövő évi választásnak tétje van

2017. július 26., 12:15 , 863. szám

A nulladik napi koncertekkel kezdődött múlt kedden este, és vasárnap hajnalban ért véget az erdélyi Tusnádfürdőn a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, ismertebb nevén Tusványos. A szabadegyetemen tartott előadásában Orbán Viktor magyar kormányfő hallgatóságát arra biztatta, hogy ne csak a pálya széléről szurkoljon, hanem regisztráljon és voksoljon, mert a határon túli magyar közösségek megmaradásának legfontosabb előfeltétele az erős anyaország, ezért is fontos, hogy ne az országot gyengítő pártok kerüljenek hatalomra a jövőre esedékes választásokon.

A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács idei rendezvényét Tusványos – a biztos pont címmel szervezték meg. A tábor területén több mint harminc partnerszervezet húsznál is több rendezvénysátrat működtetett, amelyek különböző tematikájú fórumoknak adtak helyet. A hét folyamán számos külföldi szakértő, magyarországi és erdélyi politikus vett részt a tusnádfürdői pódiumbeszélgetéseken, s természetesen ott voltak a határon túli magyarság, köztük Kárpátalja képviselői is.

Idén sem maradt el a Kárpát-medencei magyar pártok vezetőinek hagyományos nemzetpolitikai tanácskozása, melynek résztvevői az utóbbi hét év nemzetpolitikája, a Fidesz–KDNP-kormányzás folytatása mellett foglaltak állást.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke azt mondta, a VMSZ abban érdekelt, hogy stratégiai partnere, a Fidesz–KDNP-szövetség győzzön az országgyűlési választásokon, és folytatódjék a nemzetpolitikai építkezés. Szerinte egyértelmű, hogy a határon túli magyar közösségek a nemzeti alapon szerveződött pártjaikra, utóbbiak pedig nemzetépítésben a Fidesz–KDNP-szövetségre támaszkodhatnak.

Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora szerint egy esetleges budapesti kormányváltás elakasztaná a mostani nemzetpolitikát, ezért fontos, hogy a mostani kormánypártokat a külhoni magyarok szavazataikkal is támogassák.

A választási regisztrációra és a választási részvételre történő mozgósítást nevezte pártja jelenlegi legfontosabb feladatának Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetője.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke úgy vélekedett: az ukrajnai háborús helyzet és tömeges elvándorlás közepette a magyar közösség nem maradhat meg magyarként szülőföldjén a magyar kormány jelentős támogatása és a Kárpát-medencei magyarok szolidaritása nélkül.

A tábor egy másik fórumán a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési program eredményeiről, helyzetéről számoltak be a haszonélvező magyar közösségek, a Miniszterelnökség, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztérium képviselői. Grezsa István kormánybiztos elmondta, a gazdasági program a kulturális és oktatási támogatási programok után került a nemzetpolitika fókuszába, és azt tűzi ki célul, hogy minden magyar boldoguljon a szülőföldjén. Kijelentette: „Trianon átka” után a határon túli magyar közösségeket a magyarság „aranytartalékának” lehet immár tekinteni, a nekik nyújtott támogatás pedig nem kidobott pénz, hanem jó befektetés. A kormánybiztos azt is fontosnak tartotta, hogy jól szervezett magyar közösségek legyenek a célországokban, amelyek képesek a program lebonyolítására.

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke a program lelki hatásaira is kitért. „Egy állandó bizonytalanságban élő közösség számára fontos a remény éltetése. Jelzi, hogy Magyarország nem mondott le erről a közösségről” – fogalmazott a politikus.

Csütörtökön a kisebbségi jogok érvényesítéséért folytatott több évtizedes küzdelmük tapasztalatairól számoltak be az erdélyi, vajdasági, felvidéki és kárpátaljai magyar pártok vezető politikusai.

Pásztor István, a VMSZ elnöke úgy értékelte, most nem kockázati tényezőként, hanem a társadalom elfogadott és megbecsült részeként tekintenek Szerbiában a magyarságra. Szerinte ez főleg a VMSZ közéleti szerepvállalásának, illetve a Magyarország és Szerbia közötti kapcsolat javulásának a következménye.

Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője azt mondta: Románia uniós csatlakozása óta az országban megtorpant a kisebbségi jogalkotás. Miközben Bukarest azt hangoztatja, hogy Románia kisebbségvédelmi szempontból mintaállam, szerinte tudatosan hallgat azokról a kisebbségi egyezményekről, európai ajánlásokról és chartákról, amelyeket maga is ratifikált, de nem tart be.

Menyhárt József, az MKP elnöke a felvidéki magyarság anyanyelvhasználati gondjait ecsetelve úgy vélekedett: az utódállamok kormányai mindenütt az „akié az ország, azé a nyelv” elvet érvényesítve tudatosan korlátozzák a kisebbségek nyelvi jogait. A parlamenti képviselettel rendelkező Most–Híd vegyespárt által elfogadtatott kisebbségi kulturális alapról úgy vélekedett: részeredményeket elfogadni maximumként és „tapsolni hozzájuk” nem szabad.

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke felidézte, hogy az 1989-es fordulatot követően a kárpátaljai magyarság „indult” a legjobb helyzetből, mára viszont a kisebbségi jogok többségének nem tud már érvényt szerezni és azokat az – elsősorban oroszellenes – ukrán nacionalizmus felszámolással fenyegeti. A mintegy 150 ezres kárpátaljai magyarság tavasszal 65 ezer tiltakozó aláírást gyűjtött össze a kisebbségek nyelvhasználati és oktatási jogait korlátozni kívánó törvénytervezetek ellen. Az oktatáson kívül a médiát „ukránosító” tervezetek is a törvényhozás előtt vannak, és az országban burkolt alkotmánymódosítással próbálják a kisebbségi jogokat szűkíteni – részletezte a KMKSZ elnöke. A kárpátaljai magyarság az Európai Uniótól is megpróbált segítséget kérni, de Brüsszel Brenzovics László szerint nem mutatkozott „túl fogékonynak” a kisebbségi jogsérelmek tekintetében.

Az önkormányzatiságról erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági és magyarországi polgármesterek részvételével tartott pódiumbeszélgetés középpontjában a közösségépítés, a kapcsolatépítés és a decentralizáció fogalmai álltak. Dobsa István, Tiszakeresztúr polgármestere előadásában kiemelte: Ukrajna jelentős közigazgatási reformok előtt áll. Reményét fejezte ki, hogy amennyiben ezek a reformok valóban megvalósulnak, úgy nemcsak elméletben fognak a szubszidiaritás elvére épülni, hanem a gyakorlatban is.

A szabadegyetem oktatásügyi panelbeszélgetésének meghívottjai a magyar iskolák helyzetével kapcsolatban a kivándorlást, az alacsony gyermekvállalási kedvet, a pedagógushiányt nevezték meg fő problémákként, valamint a szakmai munkát segítő oktatási háttérintézmények hiányát hangsúlyozták.

Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke szerint a többségi nemzetnek nem érdeke, hogy a kisebbségi oktatási intézmények fejlődjenek, sőt, a hatalom abban érdekelt, hogy a kisebbségek beolvadjanak a többségi társadalomba. A rektor szerint indirekt módszerekhez kell folyamodni, amelyek a rendszert olyan irányba viszik el, ami kedvező lesz a kisebbségben élők számára is. Hangsúlyozta, hogy nem elég csak stratégiát kidolgozni, szükség van a megfelelő gazdasági és politikai támogatásra is. Tapasztalata szerint akkor lehet elérni sikereket, ha Magyarország erős gazdaságilag és politikailag, és fel tud lépni a kisebbségek érdekében.

Folytatva a sokéves hagyományt, a szabadegyetem zárónapján, szombaton előadást tartott Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő az elmúlt egy év legjelentősebb eseményeként értékelte a visegrádi négyek (V4) megerősödését. Az elmúlt év változásainak mértékét azzal illusztrálta, hogy míg Barack Obama volt amerikai elnök 2009-ben első külföldi beszédét Kairóban tartotta, Donald Trump mostani amerikai elnök Varsót kereste fel, ahol azt mondta: „harcoljunk, mint a lengyelek, családért, szabadságért, országért és Istenért”.

Egy hazafias kormányzás célja csak a nemzet és az ország megerősítése lehet – jelentette ki, majd több mint tíz pontban fogalmazta meg egy erős állam ismérveit. Ezek között említette, hogy legyen gazdasági növekedés, az ország ne hitelből éljen, legyenek többségi nemzeti tulajdonban a stratégiai ágazatok, és mindenki dolgozhasson, aki dolgozni akar.

Kifejtette, hogy egy erős ország esetében szó sem lehet demográfiai hanyatlásról, mert csak azok az országok maradnak fenn, amelyek biológiailag képesek magukat fenntartani.

Orbán Viktor az erős állam feltételei között említette a közbiztonságot, amely magába foglalja a határvédelmet és a terrorkísérletek elhárítását. Fontosnak nevezte a kulturális identitás megtartását, a jövő magyarságának egy közösségbe való szervezését. Magyarország csak akkor lehet erős, „ha a világ bármely sarkában rálépnek egy magyar lábára, azért mert magyar, akkor Budapesten egy vörös lámpának ki kell gyulladnia” – szemléltette Orbán Viktor.

A miniszterelnök Európa jövőjével kapcsolatban kifejtette: a következő évtizedek vezérkérdése az, hogy az európaiaké marad-e Európa, ezen belül Magyarország a magyarok országa lesz-e. A kormányfő szerint a gazdasági problémák megoldására a migráció nem válasz, a munkaerőhiány migránsokkal való pótlása olyan, mint amikor a hajótörött tengervizet iszik.

Rámutatott: az emberek véleményével szemben Brüsszelben kialakult egy szövetség, amelyben a brüsszeli bürokrácia elitje és a Soros-birodalom vesz részt. Hozzátette: létezik egy Soros-terv, ami négy pontból áll, eszerint évente be kell hozni egymillió migránst az Unióba, mindenkinek kell adni 4,5 millió forint értékű eurót, a bevándorlókat szét kell osztani az Unió országai között, és fel kell állítani egy európai bevándorlási ügynökséget, amely elvenné a döntési jogokat a migránsokat érintő ügyekben a nemzetállamoktól. A miniszterelnök úgy fogalmazott: ahhoz, hogy Európa élni tudjon, és az európaiaké maradjon, vissza kell nyernie szuverenitását a Soros-birodalommal szemben, és ezután meg kell reformálni az Uniót.

Ezért lehet különleges a jövő évi magyarországi választás is, hiszen Magyarország volt az, amely a V4-ek segítségével megállította az Európába özönlő migráns-inváziót – jelezte.

Orbán Viktor megismételte: amíg ő Magyarország miniszterelnöke, addig a kerítés a helyén marad, és a határokat meg fogja védeni, ugyanakkor rámutatott, az ellenzék nyíltan hirdeti, hogy hatalomra kerülése esetén a kerítést lebontja, egyetért a migránsok beengedésével és kötelező szétosztásával, és készen áll arra, hogy Európát átadja egy új, kevert összetételű jövő számára. Vannak olyan erők Európában, amelyek azért akarnak új kormányt Magyarország élén, mert ezzel tudnák gyengíteni a V4-ket – jelezte.

Orbán Viktor kitért arra is: Magyarország Trianon óta nem állt ilyen közel ahhoz, hogy újra erős és virágzó ország legyen, de ha újra a globális érdekeket kiszolgáló kormánya lesz, akkor ezt a történelmi esélyt megint évtizedekre elveszíthetik a magyarok.

(MTI/ntk/VE)