Még egyszer a gyermekláthatásról

2017. augusztus 13., 15:12 , 865. szám

„Megszületett volt barátnőmmel közös gyermekünk, de az anya nem akar beleegyezni abba, hogy rendszeresen láthassam a fiamat. Kijelentette, hogy nem tekint a gyermeke apjának. Mit tehetek, hogy apaként részt vehessek a gyermek nevelésében?”

– A lehetőségeit illetően fontos körülmény, hogy a jog szempontjából ön számít-e a gyermek apjának vagy sem. A házasságon kívül született gyermekek esetében ugyanis a férfi nem számít automatikusan apának.

Az apaság megállapításának két módja van. Az egyik, ha volt barátnőjével együtt felkeresik az anyakönyvi hivatalt (ZAGSZ) és kérvényezik, hogy önt ismerjék el apának. Miután azonban leveléből ítélve ez az egyszerű út nem járható, marad az a lehetőség, hogy a bíróságtól kéri az apaság elismerését.

A bíróság előtt önnek kell bizonyítania az apaságot. A Családi törvénykönyv 128. cikkelye értelmében az apaság elismerése olyan információk alapján lehetséges, amelyek alátámasztják, hogy a gyermek az adott férfitől származik. Ilyen információt tartalmazhatnak például dokumentumok, vagy szóbeli megnyilatkozások, amelyekről tanúk tudnak beszámolni. Figyelembe vehetik továbbá, ha ön gondoskodni igyekezett a gyermekéről és annak anyjáról, valamint számítanak a különféle vizsgálatok, például a DNS-vizsgálat eredményei is. Az apaságról azonban ilyenkor a bíróság dönt, azaz a bíró számára önmagában semmilyen bizonyíték nem perdöntő erejű.

Ha a bíróság önt a gyermek apjának ismeri el, célszerű megegyezésre jutni az édesanyával a gyermek láthatását illetően. A tapasztalat azt mutatja, hogy általában a felek közötti önkéntes megegyezés bizonyul a legtartósabbnak és szolgálja leginkább a gyermek érdekeit.

Amennyiben nem sikerül megállapodni, forduljon a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyámügyi hatósághoz. Kérvényében adja elő az ügy részleteit, azaz tájékoztassa a hatóságot arról, hogy az anya akadályozza az ön érintkezését a gyermekükkel, holott annak törvényes apjaként ehhez joga volna. A gyámügyi hatóságnak a kérvény nyomán kivizsgálva az esetet határozatot kell hoznia, melyben rögzíti, hogy milyen gyakorisággal, mely időpontokban érintkezhet a fiával. Amennyiben az anya ennek ellenére sem engedi látni a gyermeket, önnek jogában áll ismét a bírósághoz fordulni (lásd a Családi Törvénykönyv 159. cikkelyét!), keresetében a láthatás akadályainak elhárítását kérve. A kereset nyomán immár a bíróság feladata lesz dönteni arról, miként vehet részt gyermeke nevelésében.

hk