„Megőriztük a hitvallást századokon át”
Ezzel a címmel tartott műsort a Miskolci Éltető Lélek Irodalmi Kör Egyesület pénteken, augusztus 11-én Ungváron a református templomban. Az előző napon, csütörtökön Beregszászban, vasárnap pedig Munkácson adta elő az anyaországi négytagú lelkes csoport a reformáció 500 évfordulója alkalmából készített közel egyórás zenés-irodalmi összeállítást.
Héder János, a Kárpátaljai Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta, hogy az egyesület tagjai nem először járnak Kárpátalján, és felidézte, milyen megható és szép élményben volt részük, amikor pár évvel ezelőtt Ungváron szerepeltek. Majd az ungvári lelkész arról elmélkedett, hogy amikor rohanó világunkban megállunk egy pillanatra, gondolkodjunk el, van-e mit ünnepelni, méltóak vagyunk-e arra, hogy továbbvigyük a reformáció örökségét.
– A reformáció nagyon fontos esemény, elgondolkodtat bennünket azon, milyen lenne Európa, ha nem lett volna reformáció, beszélnénk-e magyarul, ha Károlyi Gáspár nem élt volna és nem fordítja le a Bibliát magyar nyelvre? Ha Sztárai Mihály, a XVI. századi magyar irodalom jelentős alakja, élete gyakori veszélyeztetésével a törököktől bujdosó embereknek nem prédikált volna magyar nyelven?
– A hittudósok azt állítják, hogy talán a katolikus egyház sem létezne ma, ha nem lett volna reformáció. Hiszen olyanok vagyunk, mint a kövek a víz mentén, egymást csiszoljuk. Ott is végbement egy változás, 1966 – a liturgikus megújulás kezdete, amikor a katolikus egyház új hangot talált a hívő néppel, a nemzeti nyelv használatát. Jelenleg Ungváron négy nyelven – magyarul, ukránul, angolul és szlovákul tartják a miséket – jegyezte meg a főjegyző. – Kárpátalján talán már nem lennének magyar emberek, ha nem lett volna református gyülekezet. Napjainkban kevesen tudják, hogy 1974 után jelennek meg megyénkben az anyaországi lapok, folyóiratok, akkor engednek be az országba 10 ezer magyar Bibliát, s a templom szinte az egyedüli hely, ahol magyarul énekelnek, magyarul szól az ige, – mondta a lelkész, majd ismételten arra szólított mindenkit, hogy amikor egy pillanatra megállunk, gondoljunk arra is, mit tudunk mi adni a közösségnek, mi az, amit napjainkban az életünkben meg kellene változtatni, megformálni, megújítani?
Ezután a Reformációs Emlékbizottság támogatásával létrejött műsor keretén belül az egybegyűltek együtt emlékeztek az elmúlt 500 évre. A miskolci egyesület küldetésének tartja Jézus Krisztus evangéliumának hirdetését. Dr. Czap Ágota ügyvédnő és Kardos Katalin nyugalmazott gimnáziumi tanár, a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsora műsorvezetőjének előadásában számos magyar író, költő műveiből hangzottak el részletek, köztük kárpátaljai alkotók, Kovács Vilmos, Vári Fábián László és Dupka György versei is. A kör küldetése a keresztény értékrend népszerűsítése. Olyan irodalmi alkotásokat adnak elő, amelyek Istent dicsőítik és a magyar hazát, népünk összetartozását segítik. Az énekeket dr. Romhányiné Papp Mária, a Miskolci Nemzeti Színház énektanára szólaltatta meg, fia, dr. Romhányi Róbert zenei kíséretével, aki rendkívül sokoldalú egyéniség. Jogászi tevékenysége mellett énekesek, színészek, kórusok zongorakísérőjeként is működött, kántor, karvezető, zeneszerző. Valamennyien színészi képességeik teljes palettáját elénk tárták azon a délutánon, énekeltek, verset mondtak, suttogva vagy kiáltva, ahogy azt a költők megírták. Ez az est méltó megemlékezés volt a reformáció és kis hazánk eseményeiről.
A nyolc éve alakult egyesület az elmúlt évek során a elcsatolt országrészek közül leggyakrabban Kárpátalján járt. A miskolci egyesület nem csupán műsorral lép fel megyénkben. Miskolcon két alkalommal – tavaly és 2015-ben – jótékonysági koncertet szerveztek a kárpátaljaiak javára Sikoly és sóhaj a Tiszaháton címmel. Az összegyűjtött pénzösszeget a Beregszászi Katolikus Karitásznak, a verbőci egyházközségnek és a mezővári református egyháznak adományozták. Tavaly a tiszabökényi katolikus egyházközösségnek, Verbőcre és Mezőváriba juttatták el adományukat.
Rehó Viktória
