Mind a 111 magyarlakta településről érkezett adomány

Magyarok Kenyere 2017

2017. augusztus 16., 08:30 , 866. szám

A tavalyi 70 tonnával szemben idén 82 tonna kenyérgabonát adományoztak a program keretében a kárpátaljai magyar gazdák az augusztus 12-én megtartott kárpátaljai búzaösszeöntő ünnepségig – jelentette be Őrhidi László, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke. De a rekordmennyiségnél is fontosabb, hogy sikerült megvalósítani azt a szervezők által évek óta hangoztatott célt, hogy mind a 111 kárpátaljai magyarok által is lakott településről érkezzen adomány.

Ezúttal a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum udvarán került sor a kárpátaljai búzaösszeöntő ünnepségre, s a líceum ugyancsak a program egyik kedvezményezettje. A házigazdák nevében Gorondi Albert, a KMKSZ Karácsfalvai Alapszervezetének elnöke köszöntötte a megjelenteket.

A program kárpátaljai főszervezője, Őrhidi László ünnepi beszédében elmondta: „Sokadjára gyűlünk össze, hogy összevegyítsük a sokféle földben termett, sokféle fajtájú, szántó-vető emberek sokasága által termelt búzát. Hogy miért tesszük ezt évről évre? Azért, hogy augusztus 20-án megsülhessen az a ropogós héjú, foszlós belű, csodálatos illatú kenyér, a magyarok kenyere, a nemzeti összetartozás és az egymás iránti szolidaritás jelképe.” Hangsúlyozta, a magyar nemzet több mint egyének sokasága, mint ahogy a lágy kenyér is több mint a megőrölt búzaszemek összessége. „Itt vagyunk, és összeöntünk évről évre, mert a jó gazda verítékes munkájával megtermelt életből jut másnak is, az elesettnek, a rászorulónak, az elméjét pallérozni vágyó diáknak.” Elmondta, hogy idén a Magyarok Kenyere program kibővült a Testvérek Kenyerével, jelképesen összeöntötték termésüket a mesterségesen kettévágott egységes gazdasági térségek magyar lakói, vezetői és papjai, az ugocsai Nevetlenfaluban és Halmiban, a szatmári Nagypaládon és Nagyhódoson, valamint az Ung megyei kettévágott faluban, Nagy­szel­men­cen és Kis­szel­mencen. Őrhidi László örömmel jelentette be, hogy idén végre megvalósult a kárpátaljai szervezők rég dédelgetett vágya, mind a 111 kárpátaljai magyarok által is lakott településről érkezett adomány, ami bekerült a közösbe. Elmondta, hogy a Magyarok Kenyere program nagyon megérintette a kárpátaljai magyar gazdákat, akik 2014-ben már 64 mázsa búzát adományoztak erre a jótékonysági célra, ami nem kis mennyiség. 2015-ben 670 mázsát, tavaly 700 mázsát. Idén pedig a búzaösszeöntési ünnepségig 1036 gazda 821 mázsa és 78 kiló búzát adományozott a Magyarok Kenyere programra Kárpátalján. „Mondják meg, mi ez, ha nem csoda…” – kérdezte meghatottan Őrhidi László, majd köszönetet mondott minden adományozó magyarnak és az adományokat összegyűjtő szervezeteknek, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének, a történelmi magyar egyházaknak és a búzaösszeöntési ünnepségnek helyet adó görögkatolikus líceumnak és annak igazgatójának, Tóth Jenő atyának.

Köszöntötte az ünnepségen megjelenteket Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének és a Beregszászi Járási Tanácsnak az elnöke, hangsúlyozva: „Akik azt firtatják, hogy milyen kenyeret eszünk, azoknak büszkén válaszolunk, hogy a sajátunkat. Hisz a saját magunk által megtermelt kenyeret esszük.” Köszönetet mondott az anyaországból érkezett támogatásokért, és biztatónak nevezte, hogy az Egán Ede jótékonysági központba több mint 3 000 pályázat futott be az idén, ezek jelentős része mezőgazdasági vállalkozóktól. „Lesz hát kinek megtermelni mindennapi kenyerünket a jövőben is, hisz ezek az emberek vállalkozásba kezdtek, s nem szándékoznak elhagyni szülőföldjüket. Lesz hát új kenyér jövőre is, mely felnevel, táplál és megerősít bennünket.”

Ifj. Hubai Imre, a Magyarok Kenyere program Kárpát-medencei lebonyolítását végző Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vidékfejlesztésért felelős országos alelnöke nagyrabecsüléssel és elismeréssel szólt azokról a kárpátaljai magyar gazdálkodókról, akik a sok helyen sanyarú termés ellenére is adtak abba a közösbe, amelyből a NAK szervezésében kerülnek szétosztásra, jótékony célra az összegyűlt búzából őrölt lisztadományok. Hangsúlyozta: „Senki sem éhezhet a Kárpát-medencében. Aki rászorul, az a Kárpát-medencei magyar gazdálkodókra mindig számíthat. Ezt az üzenetet hordozza a Magyarok Kenyere program…”. Végül Jakab Istvánnal, a Magyar Országgyűlés alelnökével, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnökével, valamint Kiss Róberttel, a NAK Jász-Nagykun-Szolnok megyei igazgatójával közösen a Magyarok Kenyere kisplasztikával ajándékozták meg azokat, akik Kárpátalján éltetik a Magyarok Kenyere programot, közöttük Tóth Jenő atyát, a karácsfalvai líceum lelkészigazgatóját, Brenzovics Lászlót, a KMKSZ elnökét, Őrhidi Lászlót, Molnár Zsolt verbőci református lelkészt, a Kárpátaljai Református Egyházkerület mezőgazdasági referensét, Gorondi Albertet, a KMKSZ Karácsfalvai Alapszervezetének elnökét és Balogh László nagydobronyi gazdát, aki a legnagyobb mennyiségű búzát ajánlotta fel az idén Kárpátalján, 42 mázsát.

Jakab István úgy fogalmazott: „Ahogy az összeöntés során keverednek a búzaszemek, a magyar polgárok is úgy válnak egy nemzet tagjaivá, egy szoros egységbe (…) Felelősek vagyunk egymásért, osztozunk örömben, bánatban, és amink van, megosztjuk. Hisz az alaptörvényünkben nagyon világosan fogalmaztunk: Magyarország nem felelősséget érez, hanem felelősséget vállal minden magyarért, éljen bárhol a Földön.” Fontos üzenetnek nevezte, hogy Kárpátaljáról érkezik a nemzet kenyeréhez a víz, Erdélyből a só, Horvátországból a kovász, de a lényeg az, hogy erejéhez, lehetőségéhez mérten mindenki hozzájárul. Annak a kapcsán, hogy milyen jelentőségű immár ez a program, elmondta: „A múlt évben 515 tonna gabonát adtak össze a gazdák a Kárpát-medencében. Ez az élelem 147 szervezeten keresztül 80 ezer rászoruló gyermekhez jutott el, akik a nemzet igazi megtartó erejévé válnak majd.”

Végül Demkó Ferenc görögkatolikus esperes és Molnár Zsolt református lelkész kérte Isten áldását az adományozó gazdákra és a program működtetőire.

A beszédek közben és azt követően színvonalas kulturális műsorral is szolgáltak a szervezők. Az alkalomhoz illő dalokat és magyar népdalokat énekelt Hánka Evelin, Bátori Lívia, Tóth Zsófia és Borszunyivszka Veronika. Szidor Alex és Buda Éva a kenyér jelentőségét hangsúlyozó verseket szavalt. A közönség elé lépett a tiszaújhelyi Csalogány Nyugdíjaskórus, a Tiszaújhelyi Művészeti Iskola két tánccsoportja, valamint a Viski Bicskások zenekar.

Az ünnepség csúcspontjaként a mind a 111 magyar település képviseletében megjelent adományozók öntöttek egy-egy jelképes mennyiséget a magukkal hozott búzából az erre a célra előkészített dézsába. Abból visznek majd egy jelképes mennyiséget a központi búzaösszeöntési ünnepségre, hogy Kárpátaljáról is kerüljön búza a magyarok kenyerébe, az adományok többségét viszont idehaza osztják szét a szervezők, sőt azt Magyarországról is kiegészítette eddig a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egy nagyobb lisztszállítmánnyal. Kiemelt támogatottja a programnak a Nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon, ahol hetven sérült és árva leánygyermeket nevelnek ukrán állami támogatás nélkül, továbbá a kárpátaljai történelmi egyházak által fenntartott líceumok, a Kárpátaljai Református Egyházkerület Diakóniai Központja, valamint a Ráton működő Szent Mihály Gyermekotthon is kap a lisztből, jelentős mértékben hozzájárulva neveltjeik élelmezéséhez.

Badó Zsolt

 

Nemeshanyban összeöntötték a magyarországi és a határon túlról származó búzát

A Magyarok Kenyere programban már több mint 500 tonna búza gyűlt össze az ország valamennyi megyéjéből és a határon túlról – jelentette be Korinek László, a program elindítója a Veszprém megyei Nemeshanyban, ahol összeöntötték az ünnepi kenyérhez a felajánlott gabonát.

Sok helyen még folyik az aratás, ezért az idei felajánlás mennyisége még nem végleges – tette hozzá. A liszt- és kenyéradomány mintegy 80 ezer nehéz sorsú gyermekhez jut majd el, több mint 130 szervezet segítségével, és ebből sütik majd az ünnepi kenyeret is a Somogy megyei Nagybajom községben – közölte.

Korinek László elmondta, a kezdeményezés elindításának köszönheti, hogy egyre többen ápolják a magyar nyelvet, hiszen „míg a magyarok kenyerét eszik, a magyar nyelvet használják”.

Hangsúlyozta: a Magyarok Kenyere programért a felvidéki és a Kárpátalján élő magyarság tette a legtöbbet, a kárpátaljai gazdák több mint 82 tonna búzát ajánlottak fel.

Az ünnepi kenyérhez szükséges só a székelyföldi Parajdról, a kovász a Baranya-háromszögből, Karancsról, a víz Kárpátaljáról érkezik.

Az ünnepi kenyeret Esztergomban szenteli majd meg Erdő Péter bíboros, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye érseke.

A Magyarok Kenyere program a nemzetben élő lelki erőt és összetartozást szimbolizálja – fogalmazott az ünnepségen a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Kis Miklós Zsolt szerint a 2011-ben útjára indított program küldetése a keresztény nemzettudat erősítése.

A búza az élet és az újjászületés jelképe, ezért a program a Kárpát-medence megmaradását is szimbolizálja – hangsúlyozta.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke arról beszélt, hogy szombaton a kárpátaljai búza ünnepén vett részt, ahol azt tapasztalta, hogy a gazdák teljes szívvel elkötelezettek a program iránt.

Kiss József Attila, Nemeshany független polgármestere azt mondta, hogy Nemeshanynak mindig is nagy szerepe volt a búza őrlésében, ma is két ép és több romos malomépület van a településen.

A Csizmadia malmot, amelyben az ünnepi búzát őrlik, 1907-ben Háry Mihály molnár építtette. A malom 1952-ig üzemelt, akkor államosították és magtárként használták. Az épületet 1972-ben az egykori tulajdonos családja visszavásárolta, 2001-ben felújították, 2003 óta működik malommúzeumként – idézte fel.

(MTI/Kárpátalja)