Sertéspestis: közös érdek a megelőzés

Az afrikai sertéspestis az Európai Unióban 2014-ben jelent meg először. A betegség nagyon gyorsan terjed mind a Baltikumban, mind Lengyelországban. Csehországban és Lengyelországban is regisztráltak már sertéspestisben elhullott vaddisznókat és házi sertéseket. Szlovákiában eddig nem észlelték a betegséget. Ukrajna szinte teljes területéről érkeznek bejelentések a betegségről. Az elmúlt öt évben Ukrajna 23 megyéjében közel 240 ASP-s esetet regisztráltak, idén már mintegy 90-et, a tavalyi egész évi 91 esettel szemben. Szakemberek szerint, ha a fertőzés terjedése a mostani ütemben folytatódik, Ukrajna sertésállománya 2020-ig akár 1,4 millió egyeddel csökkenhet.

Zinovij Romanovicsot, a Kárpátaljai Megyei Élelmiszerbiztonsági és Fogyasztóvédelmi Szolgálat vezetőhelyettesét arról kérdeztük, mi a helyzet Kárpátalján.

– Kárpátalján hat helyszínen fordult elő afrikai sertéspestis-fertőzés a vaddisznók között. Első ízben tavaly év végén mutatták ki egy nagyszőlősi szálloda gazdaságában elhullott vaddisznókban. Azóta a veszélyes állatbetegség megjelent a Be­reg­szá­szi (június 1. – Be­reg­új­falu), az Ilos­vai (július 6. – Zár­nya /Pri­bor­zsavsz­ke/), az Ökör­me­zői (július 15. – Cser­jés /Loz­jansz­kij/), a Vo­ló­ci (július 25. – Rus­nik-dűlő) és a Té­csői (július 25. – Já­nos-patak /Ja­no­vec/) járások területén. Ezeken a helyszíneken vaddisznók fertőződtek meg.

A keddi adatok szerint két esetben elpusztult házi sertésekben mutatták ki az ASP vírusát: a Munkácsi járásban Al­só­ke­re­pe­cen (Nizs­nyij Ko­ro­pec) és Pó­sa­há­za (Pav­si­no) mellett egy farmergazdaságban.

– A gazdákat leginkább az foglalkoztatja, hogyan előzhető meg a kór bejutása.

– Elsősorban most egy ideig, amíg nem szűnik meg a fertőzésveszély megyénkben, ne vásároljanak sertést. Csak az egyedszám csökkentésével tudjuk stabilizálni a helyzetet, és megállítani a betegséget.

Másodszor, amit mindig hangsúlyozunk, kizárólag fedett épületben kell tartani a sertéseket, tilos a szabadtartás. Maximálisan le kell csökkenteni az emberek és más állatok hozzáférését az ólhoz és közvetlenül a disznókhoz.

A sertéseket kizárólag erre a célra kijelölt felsőruházatban és váltólábbeliben etessék, lássák el, ezzel is kizárva a fertőzés bejutását az ólba. A gyártók megnevezése nélkül felhívom a gazdák figyelmét, hogy az állatpatikákban kapható fertőtlenítőszerrel átitatott szőnyeg, aminek a használatát mindenképpen javaslom ebben a veszélyes időszakban. Folyamatosan legyen leterítve az ól előtt és időről időre permetezzék be fertőtlenítőszerrel.

Szigorúan tilos ételmaradékokkal, különböző eredetű moslékkal etetni a disznókat, főleg nem sertéshús feldolgozásakor keletkezett szennyvízzel.

Ha észrevették, hogy a föld­te­rü­le­ten, mezőn vaddisznó járt, semmiképp ne adjanak a házi sertésnek az ott betakarított termésből, ha mégis, akkor kizárólag termikus feldolgozás (legalább 80 fokon) után. Legyenek elővigyázatosak, mert a lábbelin a földdel hazavihetik a kórt.

Egyébként külön veszélyforrást jelentenek a vadászok, hiszen ők az erdőt, mezőt járva a kór hordozói lehetnek. Főleg, hogy a megye területén megelőzési intézkedésként elrendelték a vaddisznók kilövését.

Amennyiben azt tapasztalják, hogy a háztájiban szokatlanul viselkedik (nem kel fel, nem eszik stb.) a disznó, azonnal értesítsék az állatorvost. Ne kezdjék el kezelni!

A megelőzési tanácsok megfogadása kulcsfontosságú lehet annak érdekében, hogy a vírus ne terjedjen tovább, és ne jusson el más településekre.

– Gyógyítható-e a kór, és létezik-e védőoltás ellene?

– Az ASP vírusellenes állatgyógyászati készítményekkel nem gyógyítható, és az állatok védőoltására engedélyezett, hatékony oltóanyag (vakcina) sem áll rendelkezésre nem csupán nálunk, Ukrajnában, hanem az egész világon sem. Az ASP vírusa iránt a sertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony. A megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak.

– Más állatra, emberre mennyire veszélyes?

– Az ASP-vírus egyetlen más állatot sem betegít meg. Emberre úgyszintén nem veszélyes, ezért közegészségügyi jelentősége nincs, annál komolyabb gazdasági tényező. Viszont a felelőtlen emberi magatartásnak a betegség terjesztésében döntő szerepe lehet.

– Mi az eljárás, ha felüti a fejét a kór egy gazdaságban?

– Mint már említettem, azonnal értesítsék az állatorvost, aki mintát vesz és megbízható választ tud adni. Ha beigazolódik a gyanú, és valóban afrikai sertéspestisről van szó, akkor az illetékesek kiszállnak a helyszínre, a tetemet és az ólat, amennyiben fából, éghető anyagból készült, megfelelő körülmények között elégetik, majd fertőtlenítik a portát. A településen karantént rendelnek el, ami az utolsó fertőzött egyed megsemmisítését követő 40 napig tart. Az adott településen az egész sertésállományt le kell ölni, az állathullákat a fertőzés terjedését kizáró módon (égetés) ártalmatlanítani kell, a felszámolt sertésállományok tartási helyét többször is fertőtleníteni kell. Tilos a faluból származó disznóhús és hústermékek árusítása.

– Ez elég komoly károkat jelent a gazdák számára. Számíthatnak-e kárpótlásra?

– Az állami kártérítés módszere ki van ugyan dolgozva, de sajnos, egyelőre nem tudom alátámasztani azt, hogy a különböző szintű költségvetésekben erre lenne elegendő elkülönített pénzforrás. Ilyen információval nem rendelkezem. Előfordulhat, hogy helyi szinten megoldják.

– A megfigyelési zónában mi történik?

– Nyilvántartásba veszik a sertésállományt az egész településen. Tilos a házi vágásból származó sertéshús értékesítése a piacokon. Nem szabad sertést eladni és vásárolni. Úgyszintén tilos a kiárusítás, valamint a tömegrendezvény, mert az emberek széthordhatják a kórt. Csak ilyen radikális intézkedésekkel lehet megállítani az afrikai sertéspestis terjedését.

Rehó Viktória