Batártól Szinevérig
Negyvenkilenc fő részvételével szervezett honismereti kirándulást augusztus 27-én a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Batári Alapszervezete a Szövetség Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének támogatásával.
Tavaly a vereckei honfoglalási emlékműhöz kirándultak az ugocsai (Nagyszőlősi járás) település alapszervezetének tagjai az alapszervezet elnöke, Sztepanyuk Angéla szervezésében, idén pedig a Szinevéri-tó volt az út célpontja. A csapat idegenvezetője most is Popovics Béla munkácsi helytörténész volt, aki az út során a kárpátaljai Rákóczi-emlékhelyekről, vidékünkön megfordult, vidékünkhöz kötődő neves magyar költőkről, művészekről szólt, hangsúlyozva, milyen szerepet töltöttek be a mai értelemben vett Kárpátalja területén élt felmenőink. A jelen időkben, amikor a külföldre áttelepülők száma minden eddiginél nagyobb, még fontosabb szerepe van annak, hogy megismerjük mindazokat a kincseket, amelyeket Kárpátalja őriz. Megyénk területének 4/5-e hegy, s ha a turizmusból bejövő összegek helyben maradnának, Kárpátalja lakosságának jelentős része nemcsak hogy meg tudna élni páratlan földrajzi adottságainak kihasználásából, de jelentős ütemű fejlődés is lehetségessé válna.
A legkedveltebb turistacélpontok egyike a Szinevéri-tó. Popovics Bélától megtudtuk, hogy a tó elnevezése egy fiatal szerelmespár, Szin és Vír szomorúan végződő történetéből ered. A grófkisasszony és a pásztorfiú nem lehettek egymáséi. A fiút a gróf megölette, s halálának helyén, szerelme könnyeiből alakult ki a tó. Emléküket a tó partján fából faragott szobruk őrzi.
Hazafelé útba ejtettük a Sipot-vízesést is. Ennek környéke a patakokban igen gazdag, a vidék bebarangolása így a nagyobb látványosságok kihagyásával is megéri. A Sipot Kárpátaljának a maga 14 méteres magasságával nem a legnagyobb, de talán a legszebb vízesése.
Utunk során hallhattunk még a vereckei honfoglalási emlékmű történetéről, a II. világháború bevehetetlen védelmi rendszeréről, az Árpád-vonalról és a munkácsi vár szerepéről a nagyfejedelem és az általa vezetett szabadságharc történetében. Mindezek pedig megerősítést adtak arról, hogy a föld, melyen élünk, eltörölhetetlenül magyar, s amelyet keresztény értékek mentén kell óvnunk.
er