A szabadságolás idejéről

„A cégnél, ahol dolgozom, nem engedtek el nyáron szabadságra mondván, valakinek ilyenkor is dolgoznia kell. A főnököm közölte, októberben kivehetem a szabadságom, de hát ki akar olyankor szabadságra menni?! Jogosan jártak el az esetemben?”

– A törvény kimondja, hogy az intézményvezető feladata összeállítani a szabadságolás éves rendjét, amelyről kötelessége tájékoztatni a munkavállalókat. A szabadságolási rend összeállításakor lehetőség szerint egyaránt figyelembe veszik a termelés avagy az ügymenet zavartalanságának biztosításával összefüggő szempontokat, és a munkavállaló egyéni szempontjait is.

A számukra megfelelő időpontban csupán a 18. életévüket be nem töltött személyeknek, a rokkantaknak, a terhességi és szülési szabadság előtt álló, vagy a szülésen átesett nőknek, valamint a két vagy több 15 évesnél fiatalabb, esetleg rokkant gyermeket nevelő nőknek, a gyermekeiket egyedül nevelő szülőknek, gyámoknak és nevelőszülőknek, a katonák házastársainak, a munka és a háborúk veteránjainak adható ki a szabadság.

Arról, hogy a szabadságolási rendben vagy grafikonban megjelölt időkereten belül a munkavállaló pontosan mikor töltheti le rendes éves szabadságát, az érintettnek munkaadójával kell egyeztetnie. A szabadság megkezdésének pontos dátumáról a munkaadónak legkésőbb két héttel a szabadságolási rendben szereplő dátum előtt írásban kell tájékoztatnia a munkavállalót.

Számos vállalatnál úgy oldják meg a szabadságolást, hogy szüneteltetik az egész intézmény működését erre az időszakra, ám ez természetesen nem oldható meg minden esetben, így pedig sajnos előfordulhat, hogy nem mindenki mehet szabadságra nyáron. A törvény ezzel kapcsolatban csak annyit ír elő az intézményvezetőnek, hogy a rendes éves szabadságot úgy kell kiadnia a munkavállalónak, hogy az még az adott naptári évben le is tölthesse a teljes szabadságát, ami alaphelyzetben legalább 24 nap kell, hogy legyen.

A szabadságolás körüli vitákban a munkaügyi viták kivizsgálásának rendje szerint kell eljárni, amit a Munkatörvénykönyv ír le. A munkaügyi viták rendezésének két színtere lehetséges: az adott kollektíva által e célból megválasztott bizottság, vagy a helyileg illetékes városi-járási bíróság. Ha az adott kollektívában nem működik ilyen bizottság, közvetlenül a bíróság az illetékes dönteni. A munkavállaló három hónapig kérheti a munkaügyi vita rendezését közvetlenül a helyi bíróságtól, amit attól a naptól számítanak, hogy tudomást szerzett, vagy tudomást kellett szereznie jogai sérüléséről.      

hk