„Magyarország Ukrajna megbízható és stabil partnere akar lenni”
A kisebbségvédelem terén zajló negatív folyamatok ellenére Magyarország Ukrajna megbízható és stabil partnere akar lenni – hangsúlyozta a krynicai gazdasági fórumon a Kárpátaljáért felelős magyar kormánybiztos, Grezsa István.
A Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa a Kárpátok eurorégió makrorégióvá átalakítását célzó stratégia kidolgozásáról szóló pódiumbeszélgetésen vett részt a krynicai gazdasági fórum zárónapján.
Grezsa István a régióval kapcsolatban kijelentette: a magyar gondolkodásmód „a határoktól függetlenül az egész Kárpát-medencére terjed ki”. Leszögezte: ebben a tekintetben látszik, hogy Kárpátalja nemcsak ma, hanem történelmileg is egyik legszegényebb vidéke volt a Kárpát-medencének. A kormánybiztos ismertette a régió felzárkóztatását célzó magyar lépéseket a munkaerőpiac, az egészségügy, a környezetvédelem, az oktatás és az infrastrukturális fejlesztések terén.
A munkaerőpiacról szólva rámutatott: Lengyelországban legalább 1,5 millió, Csehországban 300 ezer, Szovákiában közel 100 ezer ukrán munkás dolgozik, a visegrádi országok (V4) így jelentős segítséget nyújtanak az ukrán migráció befogadásához. „Ezzel szemben kár, hogy a nyugat-európai országok az észak-afrikai és a közel-keleti, iratok nélkül érkező migránsokat preferálják” – jegyezte meg.
A kormánybiztos Nyugat-Ukrajna gazdasági felzárkóztatása terén kihívásnak nevezte az infrastrukturális fejlesztéseket, köztük a Budapest–Kijev autópálya kiépítését, a Budapest–Munkács vasútvonal korszerűsítését, új határátkelőhelyek létesítését.
A Kárpátaljával kapcsolatos magyar nemzetpolitikáról szólva elmondta: ez ma már elsősorban gazdaságfejlesztő program, 120 millió dolláros gazdaságfejlesztés indult el, mely nemcsak a magyar vállalkozókat támogatja, hanem nemzetiségtől független segítséget jelent.
Az oktatás támogatásával kapcsolatban megemlítette: idén szeptemberben a kárpátaljai magyar oktatási rendszerbe kétszer annyi elsős iratkozott be, mint tavaly, a magyar kisebbségoktatási rendszer magasabb szintet képvisel, mint az ukrán állami. „Ezért sajnálattal fogadtuk az ukrán oktatási törvényt, mely nemcsak a magyar kisebbséget érinti hátrányosan” – fűzte hozzá.
„A nemzetiségi jogok szűkítése Magyarországot rendkívüli mértékben zavarja” – szögezte le, hozzáfűzve: tapasztalható a nyugat-ukrajnai szimpátia Magyarország iránt, ez Kárpátalján és a nyugat-ukrajnai Csernyivci megyében is érzékelhető. „Ugyanakkor nehezen tudjuk értelmezni, hogy a kijevi sajtó tíz százaléka a magyar szeparatizmusról szól” – tette hozzá.
A politikai kapcsolatok jövőjéről úgy vélte, hogy a térség országai érdekeltek az ukrán–orosz konfliktus minél gyorsabb lezárásában. Felidézte: Orbán Viktor miniszterelnök „élharcosa volt” Ukrajna uniós vízummentességének, a szabadkereskedelmi megállapodásnak, Ukrajnának az „európai régió felé közelítése felgyorsításának”. „A negatív folyamatok ellenére Magyarország Ukrajna megbízható és stabil partnere és szomszédja akar lenni” – szögezte le Grezsa István.
(MTI/hirado.hu/Kárpátalja)
