A KMKSZ nem adja fel a küzdelmet a jogtipró oktatási törvény ellen

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) nem adja fel a küzdelmet a kisebbségi jogokat szűkítő oktatási törvény ellen azt követően sem, hogy a jogszabály szeptember 28-án életbe lépett.

Múlt csütörtökön Brenzovics László, az ukrán parlament képviselője, a KMKSZ elnöke beadvánnyal fordult Valerija Lutkovszkához, a Legfelső Tanács emberi jogi biztosához. A képviselő beadványában a többi között tételesen felsorolja, hogy az új oktatási törvény az Alkotmány öt cikkelye mellett milyen, Ukrajna által is ratifikált és aláírt nemzetközi egyezményeket, kétoldalú megállapodásokat, valamint ukrán jogszabályokat sért meg. Felhívja az ombudsman figyelmét arra, hogy a törvény elfogadása során megsértették a házszabályt, különösen az oktatás nyelvét szabályozó, a nemzetiségi kisebbségekre nézve hátrányos rendelkezéseket tartalmazó 7. cikkelyt illetően. Egyebek mellett rámutat, hogy a törvény olyan nyelvhasználati jogokat szüntet meg, amelyeken több tucat, évtizedek óta fennálló nemzetiségi tanintézmény működése alapul, s amely jogokat a korábbi államalakulatok is szavatoltak a kisebbségek számára.

A vázoltak alapján a magyar képviselő arra kéri az emberi jogi biztost, hogy a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó személyek anyanyelvű oktatáshoz fűződő alkotmányos jogainak és szabadságjogainak visszaállítása érdekében kezdeményezzen vizsgálatot az alkotmánybíróságnál az oktatási törvény 7. cikkelyének alkotmányosságát illetően.

Ugyancsak beadvánnyal fordult Brenzovics László Pavlo Petrenko igazságügyi miniszterhez. A képviselő emlékeztet, hogy a Szerződés a jószomszédság és az együttműködés alapjairól a Magyar Köztársaság és Ukrajna között értelmében, melyet Ukrajna 1992-ben ratifikált, a felek egyoldalú és közös lépéseket tesznek, hogy előmozdítsák kötelezettségeik végrehajtását az 1991. május 31-én aláírt Nyilatkozat a Magyar Köztársaság és az Ukrán SZSZK együttműködésének elveiről a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása területén című dokumentumnak és az ahhoz csatolt Jegyzőkönyvnek megfelelően.

E Nyilatkozat értelmében „a Felek egyetértenek abban, hogy biztosítják az ahhoz szükséges lehetőségeket, hogy a nemzeti kisebbségek tanulják anyanyelvüket és anyanyelvükön tanuljanak az oktatás minden szintjén”.

Brenzovics László rámutat, hogy Ukrajna mostanáig teljesítette fentebb idézett nemzetközi kötelezettségvállalását, mivel a szerződés nem lett felmondva és máig érvényben van.

A képviselő a továbbiakban felidézi, hogy az Ukrajna nemzetközi szerződéseiről törvény 19. cikkelye értelmében az ország nemzetközi szerződései, amelyeket a Legfelső Tanács is megerősített, a nemzeti jog részét képezik és akként is alkalmazandók. Amennyiben Ukrajna hatályos nemzetközi szerződései az ukrán törvényektől eltérő szabályozást tartalmaznak, úgy a nemzetközi szerződés normáit kell alkalmazni.

A fentiekből kiindulva Brenzovics László arra vonatkozóan várja az igazságügyi miniszter magyarázatát, hogy Az oktatásról törvény 7. cikkelyének 1. pontja megfelel-e az Ukrajna által ratifikált nemzetközi szerződéseknek, illetve jogukban áll-e a kárpátaljai magyar tannyelvű iskoláknak a két ország közötti jószomszédsági és együttműködési szerződés alapján továbbra is magyar nyelven folytatni az oktatást minden szinten.

Emellett a KMKSZ levélben fordult az európai és nemzetközi szervezetek képviselőihez, támogatásukat kérve a kárpátaljai magyarok anyanyelvű oktatáshoz fűződő jogainak visszaállításához.

A levélben a KMKSZ aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a napokban hatályba lépett oktatási törvény veszélybe sodorta Ukrajna nyelvi sokszínűségét. A magyar szervezet, emlékeztetve arra, hogy a jogszabály több támogatásra érdemes irányelvet tartalmaz, rendkívül aggályosnak nevezi a törvény 7. cikkelyét, amely ellehetetleníti az ukrajnai nemzetiségek anyanyelvű oktatási rendszerét azáltal, hogy csak az óvodában és az önkormányzati fenntartású iskolák alsó tagozatának (1–4. osztály) külön csoportjaiban engedélyezi – az ukrán mellett – a nemzetiségek nyelvén történő oktatást.

A levélben a magyar szervezet arra kéri a címzetteket, járjanak közben az Európa Tanácsnál, hogy a testület Ukrajna nyelvi sokszínűségének megőrzése érdekében szorgalmazza a Legfelső Tanácsnál az oktatási törvény 7. cikkelyének felülvizsgálatát. A KMKSZ egyúttal rámutat, hogy Ukrajna 1991-es függetlenné válása óta nem sikerült megoldani az államnyelv megfelelő szintű oktatását az ország nemzetiségi iskoláiban. A kérdést elsősorban ennek a problémának az orvoslásával kellene megoldani – javasolta levelében a KMKSZ.

(MTI/hk)