Merényletek az utcákon, munka a parlamentben

A merényletektől hangos Kijevben a közvélemény minimális figyelmétől kísérve alakul az ország jövő évi költségvetése, miközben vidéken helyhatósági választásokat tartottak több mint 200 önkormányzatban a közelgő parlamenti és elnökválasztás jegyében.

Két merényletről is beszámolt az ukrán sajtó az elmúlt napokban. Múlt szerdán este történt, hogy pokolgép robbant az Eszpresszo TV épületének bejárata előtt. A robbanószerkezet éppen akkor lépett működésbe, amikor Ihor Moszijcsuk, Oleh Ljasko Radikális Pártjának képviselője kilépett a stúdióból. A robbanóanyagot egy, a közelben parkoló motorkerékpárra vagy robogóra erősítették.

A sajtó kezdettől Moszijcsuk elleni merényletként tálalta az esetet. Oleh Ljasko, a radikálisok vezére közölte, a merénylet a képviselő „szakmai” és politikusi tevékenységével állhat összefüggésben. „Szemmel láthatóan ellenséges titkosszolgálatok műve, mert profi munkát végeztek” – tette hozzá a politikus.

„Véleményem szerint a megrendelők Moszkvában ülnek, a végrehajtók kijeviek. Nem kizárt az ügynökhálózat a hazafias közegben. Ez az első merénylet hasonló szintű államférfi ellen Ukrajnában” – jelentette ki maga a sérült Moszijcsuk azt követően, hogy a kórházban megműtötték.

Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója sem zárta ki annak lehetőségét, hogy a merénylet az orosz titkosszolgálatok műve. Valójában azonban a rendőrség alig tud konkrétumokat felmutatni az üggyel kapcsolatban – vagy legalábbis nem hozta nyilvánosságra a tényeket. Annyi bizonyos, hogy a robbanásban Moszijcsuk mellett további két személy súlyosan megsebesült, ketten pedig meghaltak. Az áldozatok egyike a képviselő testőre, a másik pedig egy nyugalmazott belügyi dolgozó volt. Amint a sajtó rámutat, egyelőre az sem vehető biztosra, hogy a merénylet célpontja Moszijcsuk volt.

A média még javában emésztette a szerdai merénylet részleteit, amikor hétfőn este a Kijev megyei Hlevaha nagyközség közelében egy vasúti átjárónál ismeretlenek az út menti bokrokból rálőttek Amina Okujeva gépkocsijára, aki a helyszínen belehalt sérüléseibe.

A napvilágot látott információk szerint az elkövetők ketten lehettek, s automata fegyverekből több lövést adtak le az autóra. A volánnál ülő Adam Oszmajev, Amina férje a lábán sebesült meg, a vezető melletti ülésen utazó feleségét a fején érte golyó. A rendőrség hajtóvadászatot indított a tettesek ellen, maga Szerhij Knyazev rendőrfőnök is a tetthelyre utazott, lapzártánkig azonban nem lettek meg az elkövetők.

Ebben az esetben azonban nem kell teljesen sötétben tapogatóznunk, ami az ügy hátterét illeti. Amina Okujeva 1983-ban született Odesszában. Egy ideig Moszkvában, majd Csecsenföldön élt. Ukrajnában egészségügyi végzettséget szerzett. A méltóság forradalmaként is emlegetett Euromajdanon medikus volt. A kelet-ukrajnai konfliktus kirobbanása után a Kijev–2 önkéntes belügyi zászlóalj tagjaként részt vett a szakadárok elleni harcokban. 2015–2016-ban a Kijev különleges rendeltetésű ezred sajtótisztje volt, majd 2017-től a Dzsohar Dudajev zászlóalj parancsnokhelyettese. Későbbi férjével 2009-ben ismerkedtek meg Odesszában.

Adam Oszmajevet 2007-ben az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) őrizetbe vette a Ramzan Kadirov csecsen elnök elleni merénylet előkészítésének gyanújával, ám később szabadon bocsátották. 2012-ben Odesszában ismét őrizetbe vették, mivel azzal gyanúsították, hogy köze lehetett ahhoz a január 4-i robbantáshoz, amelyben egy orosz állampolgár meghalt, egy kazah pedig súlyosan megsérült. Azzal is megvádolták, hogy részt vett egy Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni merénylet előkészítésében, de az Emberi Jogok Európai Bíróságának javaslatára az ukrán hatóságok nem adták ki Oroszországnak.

2014-ben Oszmajev ukrán állampolgárságot kért. 2015-ben átvette a Donyec-medencében a szakadárok ellen harcoló, Dzsohar Dudajev nevét viselő önkéntes zászlóalj parancsnokságát.

Nem először követtek el merényletet a házaspár ellen. A Kár­pátalja is beszámolt róla, hogy 2017. június 1-jén Kijev Podol kerületében egy merénylő külföldi újságírónak adva ki magát a bizalmukba férkőzött, majd rálőtt Adam Oszmajevre. Amina Okujeva azonban megsebesítette a gyilkost, akit sikerült elfogni. Akkor az asszony úgy vélte, a merénylet mögött az orosz titkosszolgálatok állhatnak.

Az elmúlt hét legnagyobb politikai eseménye a Regionális Fejlesztési Tanács október 24-i ülése volt, amelyen az államfő, a miniszterelnök és több magas rangú tisztviselő is felszólalt, igyekezvén javítani valamit a kormányerők imidzsén. Petro Porosenko elnök nem rejtette véka alá, hogy elégedetlen azokkal, akik szüntelenül csak a negatívumokat veszik észre – itt nyilvánvalóan a sajtóra gondolt –, miközben szerinte a kormányzatnak igenis van mit felmutatnia. Ezt a vezérmotívumot voltak hivatottak azután kibontani a reformok sikereit bemutató további felszólalások, elsősorban a decentralizáció példáján, melynek folyamatát az elnök és a kormányfő egyaránt visszafordíthatatlannak nevezte. Érvelésük világos: az új típusú önkormányzatok elszaporodásával összesített költségvetésük idővel meg fogja haladni az állami büdzsét, miközben tényleges jogkörökre tesznek szert. A kormányerők okfejtésének jogosságát közvetetten még a fő ellenzéki erő, a Batykivscsina vezére, Julija Timosenko is elismerte minap, amikor a hét végi, 201 új típusú önkormányzatban megrendezett helyhatósági választásokat „az elnök és a parlamenti választások első fordulójának” nevezte. (Összeállításunk a helyhatósági választásokról itt olvasható!)

Az utóbbi időben ugyanakkor kérdésessé vált, hogy jövőre valójában mennyi pénz maradhat az úgynevezett egyesült területi közösségeknél. A parlament költségvetési bizottságában a honatyák a napokban tárgyalják a kormány által benyújtott jövő évi büdzsét. A hírek szerint a felállás a megszokott: a képviselők igyekeznek kialkudni a szavazatuk árát, ami rendszerint valamelyik számukra fontos költségvetési tétel finanszírozásának növelése vagy átalakítása. (Összeállításunk a költségvetés tervezetéről itt olvasható!) A kormány helyzetét ugyanakkor megnehezíti, hogy napról napra egyértelműbbé válik: tavasznál korábban nem számíthatnak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) újabb hitelére, miközben ismét elszabadulni látszik az infláció, s a gazdasági növekedés is elmarad a tervezettől. Miután a közelgő választásokra való tekintettel a kormány jövőre aligha szánja rá magát komoly megszorító intézkedésekre, megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy az önkormányzati bevételeket próbálják majd megkurtítani, illetve olyan feladatokat ruháznának át a helyhatóságokra, amelyek eddig állami feladatnak számítottak. Ez viszont akár a decentralizációs folyamat elakadását is eredményezheti.

(ntk)