Újabb korrupciós botrány: őrizetbe vették a belügyminiszter fiát

2017. november 8., 07:55 , 878. szám

Két zavaros ügy borzolta a kedélyeket az elmúlt napokban Ukrajnában. Az egyik fia révén Arszen Avakov belügyminisztert állította a figyelem középpontjába, a másik Petro Porosenko elnök környezetét késztette megszólalásra.

A belügyi tárca vezetőjének fiát, Olekszandr Avakovot az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) munkatársai múlt kedden őrizetbe vették Kijevben. A NABU közlése alapján a hátizsákbotrányként elhíresült belügyminisztériumi korrupciógyanús ügyletben játszott szerepéért állították elő a férfit és vele együtt még két személyt, köztük Szerhij Csebotart, a belügyminiszter volt helyettesét, aki a tisztséget 2014 márciusa és 2015 májusa között töltötte be.

Az UNIAN hírügynökség emlékeztetett, hogy a tárca két cégtől összesen hatezer hátizsákot vásárolt csaknem 16,6 millió hrivnyáért a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus övezetében szolgálatot teljesítő nemzeti gárdistáknak. Nem sokkal később napvilágot látott egy oknyomozó cikk, amely szerint a vállalatok Avakov érdekeltségébe tartoznak. 2015 júliusában az ukrán főügyészség büntetőeljárást indított, majd 2016 áprilisában az ügyet átadta további vizsgálatra a NABU-nak. A korrupcióellenes iroda megállapította, hogy az egyik cég, amely ötezer hátizsákot adott el a tárcának, közvetlen kapcsolatban áll Avakov fiával. Az ukrán média közölt akkoriban egy videofelvételt, amelynek tanúsága szerint Avakov fia részt vett az üzlet tető alá hozásában.

A korrupcióellenes ügyészség kezdeményezte az ügy három gyanúsítottjának előzetes letartóztatásba helyezését, ám a bíróság múlt szerdán elutasította az indítványt, ehelyett elektronikus karkötő viselésére kötelezte a belügyminiszter fiát.

Ilja Kiva, a miniszter volt tanácsadója szerint Avakovra a fia ellen indított eljárással próbálnak nyomást gyakorolni, hogy befolyásolják őt bizonyos döntéseiben. Azt, hogy milyen ügyekben és kik akarnak befolyást gyakorolni a miniszterre, nem fejtette ki.

A belügyminiszter közleményében kijelentette, hogy a NABU nyomozói politikai céllal és nem jogi alapon cselekedtek. Avakov szerint amióta a belügyminiszteri poszton van, folyamatosan érik támadások őt és családtagjait, amiért igyekszik megreformálni és „egészségessé tenni” az ország rendfenntartó szerveit, valamint megvédeni Ukrajnát az Oroszország által ellene folytatott hibridháborútól. Úgy vélte, a támadások mögött olyan külső és belső erők állnak, amelyek a régi rendet próbálják visszaállítani Ukrajnában.

A Petro Porosenkót érintő offshore-ügy szintén nem új keletű. Az UNIAN hírügynökség hétfőn a Szlidsztvo.Info internetes portálra hivatkozva hozta nyilvánosságra, miszerint az Appleby ügyvédi iroda elutasította, hogy az ukrán elnök számára offshore céget alapítson az Ír-tengerben fekvő, a brit szigetekhez tartozó Man-szigeten, mert túl kockázatosnak találta az ügyletet.

A közlés előzménye, hogy vasárnap Paradise-iratok (Paradise Papers) címen újabb adatbázis került nyilvánosságra, amelyben vezető közéleti személyiségek és világhírességek által létrehozott offshore vállalatok szerepelnek. Az adatbázis két offshore-specialistától, a Nagy-Britanniához tartozó Bermuda-szigetcsoporton bejegyzett Applebytól és a szingapúri székhelyű Asiaciti Trust vagyonkezelő társaságtól tartalmaz iratokat, 13,4 millió dokumentumból áll, feldolgozásában világszerte 96 szerkesztőség vett részt csaknem 400 újságíróval.

Az ukrán elnököt képviselő Avellum ügyvédi iroda a közzétett dokumentumok tanúsága szerint 2014 júniusában, rögtön Porosenko államfői beiktatását követően levélben fordult az Applebyhoz. Ebben leírták, hogy a Porosenko tulajdonában lévő Roshen édesipari vállalat terjeszkedni szeretne a nemzetközi piacon, ezért új vállalatcsoportot készülnek létrehozni Luxemburg­ban, amelynek egy alvállalkozó holdingját pedig Hollandiában jegyeznék be. Hozzátették, hogy a luxemburgi cég adóügyeit egy Cipruson bejegyzett vállalat kezelné. Utóbbihoz offshore cégek tartoznak majd, ezek közé szeretett volna az ukrán ügyvédi iroda bejegyeztetni egyet a Man-szigeten. Ez az offshore vállalat rendelkezett volna az Avellum ígérete szerint a részvények fölött, továbbá a részvényei eladhatók lettek volna. A Man-szigeti jogászok azonban kockázatosnak minősítették az ügyletet, és nem mentek bele.

Ezután lépett a képbe a panamai Mossack Fonseca iroda, amely végrehajtotta a kívánt cégalapításokat. Ettől az irodától szivárgott ki azonban tavaly tavasszal egy hatalmas adatmennyiség különböző offshore cégekről és tulajdonosaikról, akik között szerepelt Porosenko neve is.

Az államfő a Roshen vállalat aktívumainak szerkezetátalakítására több offshore vállalatot hozott létre. Porosenko akkori magyarázata szerint csak azért kellett offshore cégeket alapítania, hogy a tulajdonában lévő Roshen édesipari vállalatot eladja, miután más módon nem talált rá vevőt. Az ukrán jogszabályok szerint az államfő nem köteles eladni cégeit, de közvetlenül nem folytathat üzleti tevékenységet. Porosenko számára a Ro­shen eladása azonban politikai presztízskérdés, mivel elnökké választásakor nyilvánosan megígérte ezt, amit viszont azóta sem tett meg. Ehelyett a Rothschild cégcsoporttal kötött úgynevezett bizalmi szerződést, amelyben átadta a Roshen irányítását, és megbízást adott a vállalat értékesítésére.

Porosenko határozottan cáfolta azt, hogy az offshore vállalatokat adófizetés elkerülésére használta volna. A Szlidsztvo.Info ukrán portál a két offshore-botrányt kirobbantó Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumának (ICIJ) ukrán partnereként kapta meg az iratokat. Az oknyomozásban részt vevő újságírók szerint a most nyilvánosságra került dokumentumok megkérdőjelezik Porosenko azon állítását, hogy nem adóelkerülésre akarta használni az offshore vállalatokat.

Az Avellum ugyanakkor közleményében alaptalanoknak nevezte a Szlidsztvo.Info Porosenkóra vonatkozó állításait, véleményük szerint azokat nem támasztják alá tények. A cég szerint a Roshen értékesítésére létrehozott nemzetközi holding tényleges célja a kettős adózás elkerülése volt a cég eladása esetén, hogy a vételár utáni adó teljes összegét kizárólag Ukrajnában és ne külföldön kelljen megfizetni. Az Avellumnál közölték, ezeket az információkat az oknyomozó újságírókkal is közölték, ám a cikk írói azokat teljességgel figyelmen kívül hagyták.

Irina Lucenko, az államfő képviselője a Legfelső Tanácsban hétfőn a parlament egyeztető tanácsának ülésén egyenesen alaptalan spekulációknak nevezte az oknyomozó riport Porosenkóra vonatkozó állításait.

(unian.ua/MTI/pravda.com.ua/ntk)