Lilija Hrinevics Kárpátalján

November 17–18-án Lilija Hrinevics, Ukrajna oktatásügyi minisztere munkalátogatásra érkezett Kárpátaljára.

Pénteken reggel a megye vezetőivel tartott zártkörű megbeszélést, melyen jelen volt Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója, Barta József, a megyei tanács első elnökhelyettese, a KMKSZ alelnöke és Rezes József, a megyei nemzetiségi és vallásügyi főosztály vezetője. A találkozó után Barta József röviden összefoglalta az elhangzottakat:

– A miniszter asszony elmondta, hogy az Oktatási Minisztérium nem abban a formában terjesztette a parlament elé az oktatási törvény 7. cikkelyét, amelyben végül elfogadták. A megfogalmazásban ő is lát problémákat, de állami tisztségviselőként nincs más lehetősége, mint végrehajtani a törvényt. A végrehajtás mikéntjéről jött tájékozódni, és itt-tartózkodása idején igyekszik találkozni minden érdekelttel, hogy kikérje a véleményüket, és kidolgozzanak egy olyan álláspontot, amely mindenki számára elfogadható. Szerinte van bizonyos mozgástér a tekintetben, hogy fokozatos legyen az ukrán nyelvű oktatásra való áttérés. Itt nem egyezik a véleményünk. Ez lassú kivégzés vagy halál – hangsúlyozta az alelnök. – Bízunk abban, hogy a Velencei Bizottság a kisebbségek pártján lesz, s akkor talán lehetőség nyílik a 7. cikkely módosítására, és visszatérünk a korábbi állapothoz: a kisebbségek számára ismét minden szinten garantált lesz az anyanyelvű oktatás.

Rezes József szerint érdekes fordulatot vett a törvény megvitatása, a miniszter asszony a minisztériumról a parlamentre próbálja áthárítani a felelősséget.

– Ő a saját látószögéből próbálta megközelíteni a problémát, mi pedig elmondtuk, hogy más szemszögből állunk hozzá a problémához. Minden kisebbség, így a magyarok is, meg akarják tanulni az államnyelvet. Jelezte, érzi és látja, hogy mi sem akarunk rosszat a gyermekeinknek. Meglátjuk, a látogatásnak lesz-e olyan eredménye, ami nekünk is megfelel – mondta Rezes József, aki a találkozó végén egy „Kárpátalja soknemzetiségű vidék” feliratú mappát ajándékozott a miniszternek.

* * *

A találkozó után Lilija Hrinevics az Ungvári Nemzeti Egyetemen tartott szakmai megbeszélést a megye oktatási intézményeinek vezetőivel és tanáraival.

Volodimir Szmolanka, az UNE rektora nyitóbeszédében szimbolikusnak nevezte, hogy a tanácskozás az egyetem falai között zajlik, amelynek legfőbb értékei hagyományosan a tolerancia, a kultúrák sokszínűsége és az etnikai csoportok iránti tisztelet.

– A mi egyetemünk készíti fel a pedagógusok többségét a megye oktatási intézményei számára, így a mai beszélgetésünk tárgyilagos, szakmai és remélhetőleg hatékony lesz – mondta Volodimir Szmolanka.

Lilija Hrinevics az oktatási törvény 7. cikkelyét illetően kihangsúlyozta, hogy az rávilágított az iskolai oktatás minőségének és az államnyelv oktatásának a problémájára az iskolákban. Mint mondotta, Ukrajna tiszteletben tartja a nemzetiségi kisebbségek anyanyelvű oktatáshoz fűződő jogait és az ezzel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalásokat, de ez nem lehet akadálya annak, hogy a nemzetiségi tanulók tökéletesen elsajátítsák az államnyelvet, amelynek az ismeretében tudnak csak kiteljesedni.

Azzal kapcsolatban, hogy figyelembe veszik-e majd a Velencei Bizottság december 10-ére várható ajánlásait, a miniszter elmondta: a javaslatokat a később elfogadandó, az általános középiskolai oktatásról szóló törvénybe igyekeznek beépíteni.

Kiemelte, hogy a kétnyelvű pedagógusok képzésére, valamint a tanítók továbbképzésére kell fektetni a hangsúlyt. A minisztérium kész növelni az ilyen szakemberképzések államilag finanszírozott helyeinek számát. A 2018-as állami költségvetésben erre a célra közel 350 millió hrivnyát terveznek elkülöníteni.

Ezután élénk szakmai vita folyt. Halina Sumnicka docens, az UNE filológia karának dékánja, Valentina Barcsan professzor, a filológia tudományok doktora, Szvitlana Pahomova professzor, a szlovák tanszék vezetője azt hangsúlyozták, hogy a független ukránnyelv-teszteket nemcsak a nemzetiségi iskolákban tanulók, de az ukrán anyanyelvű, ukrán tannyelvű középiskolát végzők jelentős része is képtelen letenni. Véleményük szerint az európai tapasztalatot kell alapul venni, ahol a nyelvvizsga kommunikációs készséget mér és különböző szinteken. Konkrét javaslatok hangzottak el arra vonatkozóan, hogyan lehetne javítani az ukrán nyelv oktatásának színvonalát új programok, szótárak, segédeszközök segítségével, a régi, jól bevált csoportbontással stb.

Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, a megyei tanács oktatási bizottságának és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetségnek (KMPSZ) az elnöke lapunknak elmondta:

– Érdekes volt a helyzet, mert a felszólalók azt az álláspontot ismertették, amit mi 25 éve képviselünk, hogy az ukrán nyelv és irodalom oktatásának módszertanát, követelményrendszerét kell megváltoztatni. Elsősorban differenciáltan, a második nyelv módszerével kell oktatni és a végén a megtanultakat az európai felmérések mintájára számonkérni. A másik érdekes dolog, ami körül vita alakult ki, hogy kell-e a tantárgyakat ukránul tanítani. A miniszter meg van győződve, hogy csak így lehet elsajátítani az államnyelvet.

A törvény 7. cikkelye másodrendű állampolgároknak minősít minket: míg a krími tatárok az érettségiig tanulhatnak anyanyelvükön, mi mitől vagyunk rosszabbak? – zárta gondolatait a KMPSZ elnöke.

* * *

A látogatás következő színhelye a szlovák nyelv elmélyített oktatására szakosodott Ungvári 4. Számú Középiskola volt. A küldöttség benyitott néhány tan­órára. A 2. osztályban egy hatodik éve itt dolgozó szlovákiai tanító tartott órát, aki kreatív módon oktatja a gyerekeket. A hetedik osztályban mértan-, a kilencedikben pedig kémiaóra zajlott.

Az osztályokban Hrinevics asszony elbeszélgetett a tanulókkal, hogy felmérje az ukrán nyelv ismeretét. A válaszok időnként meglepetésként érték a minisztert. Megértette például, hogy a szlovák és az ukrán nyelv egyaránt a szláv nyelvcsoporthoz tartozik, s hogy az itt tanulók számára nem jelent nehézséget 5. osztálytól ukránul tanulni, mivel túlnyomó többségük ukrán nemzetiségű.

Az iskolában harmadik éve kísérleti jelleggel bilingvális (kétnyelvű) oktatás folyik, az új témát elmagyarázzák ukránul, majd elsajátítják a szlovák szakkifejezéseket. Minden tantárgyból speciális szótár áll rendelkezésükre, a tanárok évente továbbképzésen vesznek részt Szlovákiában, persze a szlovák állam támogatásával.

Ezután Lilija Hrinevics rögtönzött sajtótájékoztatót tartott, és válaszolt az újságírók kérdéseire. Úgy tűnik, kárpátaljai látogatása során megértette, hogy a különböző nemzetiségekhez tartozó tanulóknak különbözőek az oktatási igényeik. Kiemelte, a minisztériumnak figyelembe kell vennie, hogy milyen nyelv­családokhoz tartoznak a nemzetiségi közösségek. Elismerte, hogy a kárpátaljai magyaroknak, mindenekelőtt az egy tömbben élőknek, sokkal nehezebb elsajátítaniuk az ukrán nyelvet, mint a szlávoknak.

A miniszter továbbra is úgy véli, hogy Magyarország álláspontja az oktatási törvénnyel kapcsolatban inkább politikai, mint pedagógiai. Sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar belpolitikai helyzet, a választási kampány befolyással van az ukrán oktatási törvényre.

* * *

Péntek délután a miniszter Ungváron találkozott a megye iskoláinak igazgatóival, illetve az oktatási osztályok vezetőivel.

Szombaton ellátogatott a Jánosi Középiskolába, majd Beregszászban a járás vezetőségével és a pedagógusokkal találkozott.

Minkét helyszínen röviden ismertette az Új ukrán iskola koncepcióját, valamint az Oktatási Minisztérium álláspontját az oktatási törvényről, majd kérdésekre válaszolt.

– Nem a gyermekek, hanem az ukrán állam hibája (ti. az ukrán nyelv hiányos tudása – a szerk.), amely a függetlenség évei alatt képtelen volt olyan oktatási rendszert létrehozni, amelyen belül a nemzetiségi iskolák tanulói elsajátíthatták volna az államnyelvet. Ezért változtatnunk kell ezen a helyzeten, a kérdés csak az, hogy milyen módon, hány tantárgy oktatásával, milyen óraszámban – emelte ki a miniszter, megjegyezve, hogy a módszert a pedagógiai szakembereknek kell kidolgozniuk.

Elmondta, hogy fáj a szíve, mert látja a helyi szakemberek aggodalmát, ugyanakkor tévhitnek nevezte a nemzetiségi iskolák bezárását. Az ukránul, illetve anyanyelven oktatandó tantárgyak részarányát említve minden helyszínen más-más számokat mondott.

Kiemelte, megmarad az anyanyelv oktatása, és érthető, hogy nem alkalmazhatnak azonos modellt a szláv és a finn-ugor nyelvcsoportokhoz tartozók számára. Az eredmény a fontos, hogy minden ukrán állampolgár szabadon beszélje az államnyelvet, mert ez a társadalmi összefogás és a szociális javakhoz való szabad hozzáférés záloga.

Közölte, felkéri az oktatási szakembereket, hogy dolgozzanak ki a nemzetiségi kisebbségek számára megfelelő tanterveket, módszereket, készítsenek szótárakat, új tankönyveket az ukrán nyelv hatékonyabb oktatása céljából, az egyes nemzetiségi nyelvek sajátosságainak figyelembe vételével.

Orosz Ildikó kifejtette, szomorú, hogy a törvényt elfogadták, és a lényegét nem akarják felfogni.

– Ne a minisztérium döntse el, milyen nyelven tanuljon a gyermek. Adjon lehetőséget, hogy a szülő válasszon iskolát. Ukrajnában eddig adott volt az oktatás nyelvének szabad megválasztása. Ez a törvény visszaveszi a szovjet érában is megőrzött szerzett jogot. Itt nem változtak az álláspontok.

Viszont jelentős lépésnek véli Orosz Ildikó, hogy létrejön egy szakbizottság Kárpátalján, amely azon fog dolgozni, hogy új alapokra helyezzék az ukrán nyelv tanítását, és ez 10-12 év múlva eredményt hozhat.

A találkozókon jelen volt Valerij Luncsenko, Ukrajna népképviselője, Vadim Karangyij, az Oktatás Minőségét Értékelő Ukrán Központ igazgatója, Ruszlan Hurak, az oktatási intézmények állami felügyelőségének elnöke, Hanna Szopkova, a megyei oktatási és tudományos főosztály igazgatója.

Rehó Viktória