Szijjártó: Viharos évet zárnak a magyar nemzeti kisebbségek

Viharos éven vannak túl a magyar nemzeti közösségek, akik közül a kárpátaljai magyaroknak kell szembenézniük a legnagyobb nehézségekkel a továbbra is elfogadhatatlan ukrán oktatási törvény miatt – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt.

A tárcavezető éves meghallgatásán pártállástól függetlenül köszönetet mondott a testület valamennyi tagjának, amiért szerinte egyetértésükkel talán soha nem látott konszenzust tudtak kialakítani a kárpátaljaiakat sújtó ügyben.

Kiemelte továbbá, hogy ebben a kérdésben az Európai Unió eljárása is példátlanul korrekt, ugyanis Brüsszel is világosan kiállt Magyarország három legfontosabb elvárása mellett. Ezek közül az első, hogy kisebbségek már meglévő jogait, így Ukrajnában az anyanyelven történő oktatás lehetőségét nem lehet korlátozni, emellett minden a kisebbségeket érintő döntés előtt konzultálni kell a képviselőikkel, a Velencei Bizottság törvénymódosítást sürgető állásfoglalását pedig maradéktalanul végre kell hajtani – emlékeztetett Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter a Velencei Bizottság állásfoglalását idézve kijelentette, a történteket nem lehet másként értelmezni, minthogy Ukrajna megsértette saját alkotmányos és nemzetközi kötelezettségeit. A magyar kormány éppen ezért mindaddig blokkolja Ukrajna minden nemzetközi kezdeményezését, amíg a helyzet nem rendeződik a kárpátaljaiakat kielégítő módon – húzta alá, hozzátéve, a két ország között nem kétoldalú konfliktus áll, amit az is mutat, hogy bolgár, román és görög kollégájával közös levélben fejezték ki tiltakozásukat.

Szijjártó Péter szólt arról is, hogy az elmúlt másfél évben minden fórumon felemelték a szavukat az ukrán nemzeti közösségek jogainak csorbítása ellen. „Ezt a kérdés nem fogjuk elengedni” – jelentette ki, majd felhívta a figyelmet arra is, hogy rendkívül riasztó jelenségeket látnak az ukrán törvényhozásban, valamint a kárpátaljai mindennapokban, ami azt mutatja, hogy Ukrajnában „európaiatlan és veszélyes” mértékben terjed a nacionalizmus.

Példaként említette, hogy az új ukrán oktatási törvényről szóló előterjesztés egyes javaslatai kétnyelvűségre köteleznék a kárpátaljai magyar újságokat, továbbá korlátoznák a nemzetiségi televíziók és rádiók anyanyelvhasználatát, a színházi előadásokon pedig kötelezővé tennék az ukrán feliratozást. Az állampolgársági törvényjavaslat emellett börtönbüntetést is kilátásba helyez azoknak, akik nem fedik fel kettős állampolgárságukat, illetve attól nem akarnak megválni – tette hozzá.

Az elmúlt időszak tüntetései, magyar nemzeti szimbólumok gyalázásai azt bizonyítják, hogy Kárpátalján is teret nyert a nacionalizmus – mondta a tárcavezető, aki emlékeztetett, az előző héten kezdeményezte, hogy az EBESZ speciális megfigyelő missziója terjessze ki állandó jelenlétét Kárpátaljára is.

Szijjártó Péter beszámolt a kormány határ menti gazdaságfejlesztési programjáról, amely hat országban segíti a magyar közösség tagjait a szülőföldön történő boldogulásban.

A Vajdaságban 2016 óta 6200 győztes pályázatot hirdettek összesen mintegy 10 milliárd forint értékben, emellett a kabinet 23 nagy mezőgazdasági, illetve ipari beruházást is támogat 30 milliárd forint értékben. Tájékoztatása alapján Kárpátalján több mint 16 ezer pályázatot támogattak 8,5 milliárd forint értékben, a Muravidéken eddig 155 pályázó nyert összesen 487 millió forint értékben, a Drávaszögben 140 pályázaton félmilliárd forintot fizettek ki, emellett Erdélyben idén egymilliárd forintot osztanak ki, a Felvidéken pedig 5 milliárd forintos keret áll rendelkezésre.

Szijjártó Péter közölte azt is, hogy a magyar–szlovák határon megkezdődött az új komáromi híd építése, amit további öt új kisebb határátkelő megépítése követ; Ausztria irányába öt új határátkelő jön létre uniós támogatásból; a magyar–ukrán határszakaszon akár már januárban ideiglenesen megnyílhat egy új átkelő; a magyar–román határon tíz új kapcsolatot adtak át az idén; Szerbia és Szlovénia felé pedig két-két új átkelő állhat majd rendelkezésre.

A miniszter beszámolt arról is, hogy politikai megállapodás született egy Budapest és Kolozsvár közötti gyorsvasút megépítésének előkészületeiről, ami iránt Kína kifejezett érdeklődést mutat finanszírozási és technológiai szempontból.

Szijjártó Péter meghallgatásán kitért több olyan kérdésre is, amelyet ellenzéki képviselők korábban tettek fel neki, megválaszolásukra pedig időt kért. Egyebek mellett elmondta, az OTP utasításba adta, hogy minden erdélyi fiókjában legalább egy magyar nyelven beszélő munkatársnak dolgoznia kell, továbbá minden szolgáltatás leírását magyar nyelven is elérhetővé kell tenni.

Szabolcs Attila (Fidesz), a bizottság alelnöke felszólalásában azt mondta, Magyarországnak jobban hangsúlyoznia kellene, mennyit tesz a „valódi menekültek” segítésére.

A miniszter válaszában kijelentette, Magyarország minden létező nemzetközi fórumot felhasznál például a közel-keleti keresztények védelme érdekében. Kiemelte, a nyugati világ képmutatását jellemzi, hogy a külügyi tanács egyetlen konfliktusról szóló határozatában sem foglal állást a keresztény közösségek megvédése mellett. „Ettől mindenki úgy ódzkodik, mint ördög a tömjénfüsttől” – tette hozzá.

Szávay István (Jobbik) egyebek mellett arra sürgette a kormányt, hogy diplomáciai úton készüljön fel időben a trianoni döntés századik évfordulójára történő méltó megemlékezésre.

Szijjártó Péter válaszában úgy fogalmazott, a kabinet ebben a kérdésben a lehető legnagyobb körültekintéssel úgy akar eljárni, hogy se a kétoldalú kapcsolatok, se a „nemzeti büszkeségünk” ne sérüljön. A kabinet ezért minden lépést egyeztet a határon túli magyar pártokkal – tette hozzá.

(MTI)