Glück Gábor-tárlat nyílt Ungváron
Pénteken, január 19-én Magyarország Ungvári Főkonzulátusán Glück Gábor alkotásaiból nyílt kiállítás. A tárlat a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal Művelődési Igazgatóságának és a magyar külképviselet együttműködésének köszönhetően jöhetett létre.
A kiállítás célja bemutatni a kárpátaljai magyar művészek alkotásait a főkonzulátuson. Mindig más művészt szeretnénk közelebb hozni a közönséghez – mondta nyitóbeszédében Fülöp Andrea konzul asszony, majd köszöntötte a megjelenteket és bemutatta a vendégeket.
A tíz alkotás a festőművész tevékenységének különböző szakaszaiból származik. Valamennyi magángyűjteményben található.
Kuti László első beosztott konzul hangsúlyozta, a főkonzulátus egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy segítsen a kárpátaljai magyar művészet népszerűsítésében.
– Már tervezéskor figyelembe vettük, és úgy hoztuk létre az épületet, hogy legyen megfelelő terünk a művészeti alkotások kiállításához. A mai napon egy rendkívüli művész tárlatának a megnyitására jöttünk össze, akinek az élete azt mutatta, hogy a kárpátaljai kötődésű alkotó különleges értékeket hordoz.
Molnár Ildikó, a megyei művelődési osztály vezetőhelyettese köszönetet mondott a külképviseletnek, majd röviden ismertette a művész életútját, aki a kárpátaljai festőiskola meghatározó személyisége volt.
Glück Gábor (1912–1983) a partiumi Máramarosszigeten született, az akkori Osztrák–Magyar Monarchia területén. Kora gyermekkorától imádott rajzolni, kamaszként sok kézműves és alkotó műtermében megfordult. 1931–33 között a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd kénytelen volt elhagyni Budapestet, mert behívót kapott a román hadseregbe. Közben a családja Ungvárra költözött. 1936-os leszerelését követően hontalan, állampolgárság nélküli személy lett, így nem tudott Kárpátaljára utazni. 1940-ig családjától elszakítva Romániában élt, Besszarábia Szovjetunióhoz csatolása után a Kisinyovi Szépművészeti Főiskolán tanult, ahol csatlakozott a város művészi csoportosulásaihoz. E korszakára jellemző a színek gondos megválogatása és pompája, a kompozíciók eredetisége. 1945-ben a Moldovai Festők Szövetségének tagja lett. A család a Nemzetközi Vöröskeresztnek köszönhetően 1947-ben egyesült újra és kerültek vissza Kárpátaljára.
Ljudmila Bikszej, a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum művészettörténeti igazgatóhelyettese szakmai szempontból szólt a festőről, és elmondta, hogy jelentős Glück-gyűjtemény található náluk.
– Glück Gábor művészetében új fejezet nyílott kárpátaljai évei alatt. Ettől kezdve gyakorolt rá hatást Boksay József és Erdélyi Béla festészete. Nem egyszerűen csak folytatta a nagy elődök hagyományait, hanem sajátos művészetével hozzájárult azok fejlesztéséhez. Falusi képeinek lendülete, frissessége, grafikáinak stílusa teszik munkásságát a művészet érdekes színfoltjává. Grafikái ugyanolyan kifejezőek, mint festményei. Mindig megfigyelhető volt nála az egyszerű emberek iránti érdeklődés, sok zsánerképet, portrét, tematikus festményt alkotott. A legismertebb talán a Favágók, amely hírnevet szerzett neki az akkori Szovjetunióban, majd a nemzetközi elismerés sem váratott magára sokáig. Festményével 1958-ban ezüstérmet nyert a brüsszeli világkiállításon. 1963-ban érdemes művész címmel jutalmazták.
A festő unokája, Olekszandr Alekszandrov elmondta, nagyon örül, hogy Magyarország főkonzulátusa helyet ad egy ilyen tárlatnak. Mint mondotta, nagyapjának érdekes és nehéz életútja volt, de ezt mindenki másképp éli meg. Annak ellenére, hogy magas kitüntetéseket kapott, egyszerű ember maradt, és mindig készen állt arra, hogy a fiatalokat segítse. És ami nagyon fontos, sikerült beleoltania lányába a művészetszeretet, aki továbbadta azt az utódoknak, így őrzik Glück Gábor művészi örökségét.
A kiállítás közel másfél hónapig tekinthető meg Magyarország Ungvári Főkonzulátusán. Reméljük, sokan élnek majd a lehetőséggel, és azok, akik megtekintik a tárlatot, a kárpátaljai festőművészet egyik kiemelkedő alakjának alkotásaival megismerkedve, pozitív élményekkel gazdagodnak.
Rehó Viktória
