Pavlo Klimkin elítéli az Ungváron történt magyarellenes provokációt (frissítve)

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter határozottan elítélte a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári központi irodája elleni Molotov-koktélos támadást vasárnap a Twitteren közzétett bejegyzésében.

Az ukrán diplomácia vezetője „szégyenteljesnek” minősítette az incidenst, amelyet ő – mint írta – határozottan elítél.

Vjacseszlav Kirilenko ukrán miniszterelnök-helyettes ugyancsak a Twitteren azon meggyőződésének adott hangot, hogy az incidens mögött Moszkva áll. Véleménye szerint a Kreml érdeke, hogy viszályt szítson Ukrajna és nyugati szomszédai, konkrétan Magyarország és Lengyelország között.

Tavaly tavasszal Lengyelországnak a nyugat-ukrajnai Luck városában lévő konzulátusának épületébe lőttek bele ismeretlen elkövetők gránátvetővel. Az akkori támadásban személyi sérülés nem történt, viszont a tetőtéri helyiségnek, amelyet találat ért, kitörtek az ablakai, és fölötte beszakadt a tetőszerkezet. A támadást követően csaknem egy hétig zárva tartott Lengyelország minden ukrajnai külképviselete.

Bohdan Adrijiv, Ungvár polgármestere a városvezetés hivatalos honlapján kommentálta a KMKSZ irodáját ért támadást. Követelte, hogy a hatóságok mielőbb derítsék fel, kik voltak az elkövetők. A városvezető véleménye szerint provokátorok követték el a támadást. Szavai szerint bizonyos erők arra törekednek, hogy konfliktust provokáljanak a többnemzetiségű, multikulturális Ungváron. Hangsúlyozta, hogy szerinte ezek az erők nem járnak sikerrel, mert a kárpátaljai város mindig is a tolerancia és az egység jelképe volt Ukrajnában.

Ismeretlen elkövetők vasárnap hajnalban dobtak gyúlékony folyadékot tartalmazó palackot a KMKSZ ungvári székházára. Az épületben komolyabb kár nem keletkezett, személyi sérülés nem történt. A magyar külügyminisztérium vasárnap közleményben elítélte el a támadást. „Elvárjuk az ukrán hatóságoktól, hogy mielőbb találják meg az elkövetőket, és derítsék fel, hogy mi motiválta őket tettük elkövetésekor” – fogalmazott a tárca.

Ukrajnának jelenleg feszült a viszonya Magyarországgal a tavaly elfogadott új oktatási törvény miatt, amely előírja, hogy 2020-tól kezdve a kárpátaljai magyar nemzetiségű iskolák az ötödik osztálytól térjenek át az ukrán nyelvű oktatásra a tantárgyak többségében.

Lengyelországgal Ukrajnának elsősorban a második világháborús események megítélésében támadt konfliktusa. A héten a lengyel alsóház, a szejm után a parlament felsőháza is elfogadta azt a törvényt, amely egyebek mellett büntetni rendeli az ukrán nacionalista ideológiák terjesztését, ami heves tiltakozást váltott ki a kijevi vezetés részéről. Korábban már konfliktust okozott a két ország kapcsolataiban az, hogy a lengyel szejm 2016 nyarán határozatot fogadott el, amelyben népirtásnak minősítette az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) által 1943-ban elkövetett volinyi (volhíniai) mészárlást, aminek megítélése körül továbbra is vita van az ukrán és a lengyel történészek között.

(MTI)