Az ukránok nem hisznek a fényes jövőben
Az ukránok egy részében felmerül a diktatúra gondolata, mások nosztalgiát éreznek a Szovjetunió iránt, ugyanakkor mindinkább vágynak külföldre és/vagy a NATO-ba, miközben érzékenyen érinti őket a stabilitás hiánya – írja az Ukrajinszka Pravda és a Zakarpattya Online a Rejting szociológiai csoport felmérését ismertetve.
Az ukránok véleménye eltér a tekintetben, hogy mit tartanak fontosnak az ország, s mit a maguk számára. Így a megkérdezettek többsége szerint az országban a háború, a megvesztegetés és a hatalomban tapasztalható korrupció, valamint a munkanélküliség jelenti a legnagyobb problémát. Ezzel szemben az egyén számára az alacsony bérek és nyugdíjak, az infláció és a kommunális szolgáltatások tarifáinak emelkedése a legfontosabbak. A háború ugyanakkor csak minden ötödik ukránt érint személyesen.
Az ország nem akar háborút
Ami a kelet-ukrajnai konfliktust illeti, a lakosság 74%-a azt szeretné, ha a Donyec-medence így vagy úgy, de Ukrajna része maradna, s csupán 8% támogatná a megszállt területek elszakadását. Legkevésbé Kropivnickij (Kirovohrad), Szumi és Luhanszk megyék lakói szeretnék elveszíteni a Donyec-medencét. A legradikálisabb e tekintetben Kárpátalja, ahol a lakosság 14%-a éppen az elszakadásban látná a konfliktus megoldását.
Az ország lakóinak döntő hányada a konfliktus békés rendezése mellett száll síkra. A háborút csak minden ötödik ukrán polgár látja szükségesnek. A legtöbben Nyugat-Ukrajnában támogatják az erőszakos megoldást, ám ahogyan közeledünk a terrorellenes művelet övezetéhez (ATO), úgy csökken azoknak a száma, akik készek fegyvert ragadni.
A lakosság egyharmada azt szeretné, ha véget érnének a harci cselekmények, s az érintett területeket ideiglenesen megszálltaknak ismernék el, 21%-uk pedig föderatív státuszt biztosítana a régiónak Ukrajnán belül. Ugyanakkor, bár negyedik évében jár a kelet-ukrajnai háború, az ország lakosságának 18%-a még mindig nem tudja, mit gondoljon a megszállt területek jövőjéről.
Nem hisznek a fényes jövőben
Az ukránok döntő többsége az ország valamennyi megyéjében érzékeli a feszültséget: a megkérdezettek 92%-a kritikusként vagy feszültként jellemezte a politikai helyzetet.
A feszültség fokozódásával hagy alább körükben a bizakodás. A megkérdezettek 59%-a bizonyos abban, hogy az országnak radikális változásokra van szüksége, ugyanakkor csupán 5%-uk hiszi, hogy életük öt éven belül lényegesen jobbra fordul.
A legoptimistábbaknak Ivano-Frankivszk megye lakói bizonyultak, ahol még a lakosság 14%-a reménykedik a fényes jövőben, miközben a többi megyében az optimisták aránya a 10%-ot sem éri el. Általában az ország lakóinak 37%-a eleve nem reménykedik semmilyen változásban, további 18%-nak pedig az a véleménye, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben romlani fog a helyzet.
Ilyen körülmények között nem csoda, ha csupán a lakosság fele szeretné, ha gyermekei is Ukrajnában élnének, miközben minden negyedik lakos európai polgárként képzeli el őket. További 7% az Egyesült Államokat, 3% a világ valamely más országát, 2% pedig Oroszországot választaná számukra lakóhelyül. A megkérdezettek 13%-a nem tudott válaszolni erre a kérdésre.
A kárpátaljaiak szeretnék leginkább elhagyni Ukrajnát
Az ukránok 65%-a nem szeretne másik országba költözni, 27%-uk viszont jelezte, hogy emigrálna. Legnagyobb arányban a 35 évesnél fiatalabb válaszadók jelezték, hogy elhagynák az országot. A kivándorolni szándékozók körében többen vannak a férfiak, valamint a képzettebb és magasabb jövedelmű emberek.
A legtöbben azok közül, akik nem akarnak Ukrajnában élni, Zsitomir, Szumi, Kárpátalja, Ternopil és Csernyivci megyékben laknak, valamint Kijevben. Ezen belül is Kárpátalján jelezték a legtöbben – 45% –, hogy készek a határon túlra költözni, míg 47% maradna itthon, 8% pedig nem tudott dönteni. A szociológusok rámutatnak, hogy a kivándorlási hajlandóság azok körében a legmagasabb, akiknek a rokonai közül valaki már külföldön dolgozik.
Földművelés és csúcstechnológiák
Miközben a kormányzat azt vetíti előre, hogy Ukrajnában is megvalósulhat a Mask-féle Hyperloop, a forradalmian új és szupergyors közlekedési rendszer, amely bizonyos körökben egy fényesebb jövő jelképe is lehet, az ország lakóinak fele úgy véli, hogy Ukrajnának nagy agrárhatalommá kellene válnia. Ennek ellentmond ugyanakkor, hogy a lakosság 77%-a ellenzi a szabad földpiacot, holott napjainkra a világon egyetlen olyan demokratikus ország sem maradt, ahol moratórium lenne érvényben a termőföld szabad adásvételére.
Az ország lakóinak másik fele ugyanakkor az ipar, a csúcstechnológiák fejlesztését preferálja.
Az agrárszektort legnagyobb arányban a nyugati és a központi régiók lakói támogatják, a technológiai forradalmat pedig a keleten és délen élők.
Az összeállítás szerzői némileg aggasztónak tartják ezt a megosztottságot, miután a szakemberek véleménye szerint egyetlen ország sem gazdagodhat meg ipar nélkül, kizárólag a mezőgazdaságból és a nyersanyagok exportjából.
Az EU-ba és a NATO-ba készülnek, de még várnak a „vezérre”
Az ország vezetői minap arról számoltak be, hogy Ukrajna ismét tett egy lépést a NATO felé. Ezzel párhuzamosan az elmúlt három év során másfélszeresére, 43%-ra nőtt a NATO-tagság támogatóinak aránya Ukrajnában. A NATO-tagságot támogató polgárok egyben az Európa Unióba is be szeretnék léptetni az országot. Ugyanakkor kategorikusan ellenzi a belépést mind a két nemzetközi közösségbe Odessza, Donyeck és Harkiv megyék lakóinak döntő többsége.
Ugyancsak egyértelmű összefüggés mutatható ki a lakosság bizonyos rétegeinél a NATO-val szembeni bizalmatlanság és a Szovjetunió iránt érzett nosztalgia között. A szovjetrendszert visszasírók döntően a keleti és déli régiók lakói és az idősebb korosztályokhoz tartoznak. Jelenlétük elsősorban Odessza és Mikolajiv megyékben számottevő.
Az összeállítás szerzői mindazonáltal azt tartják a legnagyobb paradoxonnak, hogy miközben az ország deklaráltan a demokrácia felé vette az irányt, a lakosság 28%-a a „vezér” eljövetelére vár. Ők igennel válaszoltak arra kérdésre, vajon szükség volna-e Ukrajnában diktatúrára, élén egy erőskezű vezetővel.
(pravda.com.ua/zakarpattya.net.ua/ntk)
