Ukrajnáról tárgyaltak az uniós tagországok külügyminiszterei

2018. március 21., 13:23 , 896. szám

Ukrajna volt a téma hétfőn az európai uniós tagállamok brüsszeli külügyminiszteri tanácskozásán. A találkozó kapcsán ismét szóba kerültek az ukrán–magyar kapcsolatok.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a tanácskozást követő nyilatkozataiban örömmel szólt arról, hogy egy olyan fórum témája lehetett Ukrajna, amelyen mintegy két tucat európai ország külügyi vezetője, valamint az Európai Unió több magas rangú politikusa is részt vett, s elsősorban a találkozó „szövetségesi atmoszféráját” emelte ki. Különösebb eredményekről azonban nem számolhatott be az ukrán külügyek irányítója. Már a találkozó előtt világossá vált, hogy az EU-nak ezúttal nem állt szándékában újabb konkrét támogatásokat vagy kedvezményeket felajánlani.

Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a tanácskozás utáni sajtótájékoztatóján ugyan megerősítette a szabványos európai álláspontot, mely szerint az Unió elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, ám főként az ukrajnai reformok helyzetéről beszélt. A főképviselő igen tapintatosan úgy fogalmazott, hogy Brüsszel tisztában van vele, Ukrajna végrehajtott egy sor reformot, ám nagyobb határozottságot várnak el Kijevtől a munka folytatása terén. A kül- és biztonságpolitikai főképviselő egyben hangsúlyozta, nem az Európai Uniónak, hanem az ukrán polgároknak van szükségük a reformokra.

Utalva a kárpátaljai magyarságot az elmúlt hetekben-hónapokban ért atrocitásokra Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a tanácskozás szünetében újságíróknak kijelentette: az, hogy egy olyan ország, mint Ukrajna, geopolitikailag fontos pozícióban van, nem jelenti azt, hogy mentesülne a nemzetközi jogszabályok betartása alól, sem pedig azon kötelezettsége alól, hogy megvédje az ország területén élő kisebbségeket. Az MTI szerint a magyar politikus elmondta, az Unió illetékeseinek és a NATO főtitkárának nemrégiben írt levelében hangsúlyozta, Magyarország szívesen visszatér Ukrajnát támogató álláspontjához, amennyiben Kijev jogi garanciát ad arra, hogy 2023-ig nem léptetik hatályba az oktatási törvényt, valamint tartalmi módosítást is végrehajtanak azon.

Leszögezte: Ukrajnának garantálnia kell, hogy a kisebbségek jogait sértő jogszabályt semmilyen formában sem vezetik be az adott időpontig. Ezen időszak alatt pedig megtartják a szükséges konzultációkat a magyar közösséggel, valamint csak azt hajtják végre, amiről a megbeszélések alatt megegyeztek. Minderre ráadásul jogi garanciára van szükség, mert a szóbeli garanciák ellenére az ígéretek eddig rendre az ellenkezőjére fordultak – húzta alá a miniszter.

Magyarország és az Európai Unió azt várja Ukrajnától, hogy hajtsa végre a Velencei Bizottság ajánlásait, konzultáljon a nemzeti közösségekkel, és vegye komolyan a már létező jogok elvételének tilalmát – emelte ki.

Szijjártó Péter a tanácskozáson aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy az ukrán hadsereg egy zászlóaljnyi – mintegy nyolcszáz és ezer közötti – katonát kíván áttelepíteni keletről a három NATO-tagállam közelében fekvő Beregszászba, egy olyan városba, ahol a legnagyobb a magyarság aránya. Hozzátette, ennél még nyugtalanítóbb az ukrán honvédelmi minisztérium indoklása, amely szerint a lépésre Ukrajna területi integritásával szembeni fenyegetések miatt van szükség. Ez azt jelenti, hogy Kijevben fenyegető tényezőként tekintenek a magyar nemzeti közösségre, amely felháborító, ezért Magyarország a leghatározottabban visszautasítja azt – jelentette ki.

Ukrajna vonatkozásában Magyarországnak nincs más eszköze, mint Kijev nemzetközi, európai és euroatlanti törekvéseinek blokkolása – mondta. Ennek értelmében Magyarország nem támogatja az áprilisra tervezett EU–Ukrajna védelmi miniszteri találkozó, valamint a nyári időszakra tervezett NATO–Ukrajna csúcstalálkozó megtartását sem. Magyarország csak az említett követelmények és nemzetközi kötelezettségek betartása mellett támogatja azokat – közölte.

Mint elmondta, a tanácsülésen arra kérte az uniós tárcavezetőket, hogy ne tekintsenek félre akkor, amikor Ukrajna nemzetközi jogsértéseket követ el, hanem tegyék világossá, hogy az európai integrációs úton való előrehaladásnak és támogatásnak előfeltétele a nemzetközi jogszabályok betartása – közölte Szijjártó Péter.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter magyar kollégájának felvetései kapcsán arról beszélt, hogy Szijjártó találkozásuk alkalmával fel sem vetette EBESZ-misszió telepítését Kárpátaljára. Az UNIAN tudósítása szerint az ukrán külügyminiszter szükségtelennek nevezte a missziót, ehelyett azt tartotta fontosnak, hogy gondoskodjanak róla, Oroszország ne követhessen el Kárpátalján még nagyobb provokációkat, bár nem zárta ki ezek lehetőségét. Közölte, arra kérte az ukrán belügyminisztert és az Ukrán Biztonsági Szolgálat vezetőjét, hogy növeljék a jelenlétet az orosz provokációk megakadályozására. „Minden más egyszerűen provokáció” – tette hozzá az ukrán külügyek irányítója.

Klimkin a NATO brüsszeli főhadiszállásán tett látogatását követően úgy vélte, Magyarország alapvetően nem zavarja Ukrajna és az északatlanti szervezet együttműködését.

„A mi álláspontunk – és erről részletesen tájékoztattam a NATO főtitkárát – abban áll, hogy valójában segítünk magyar származású polgárainknak... Gondoskodunk arról, hogy legyen egy minimális szintű ukrán ismeretük és értsék az országot, amelyben élnek” – hangsúlyozta a külügyminiszter az UNIAN szerint.

Ukrán elemzők ugyanakkor korábban elismerték, hogy Magyarország igenis akadályokat gördíthet Ukrajna útjába az euroatlanti közeledés tekintetében. Emlékeztetnek rá, hogy Macedónia csatlakozását a NATO-hoz szintén egyetlen tagország, Görögország akadályozza immár évek óta egy névvita miatt.

(unian.ua/pravda.com.ua/MTI/ntk)