Bővíthető az engedély nélkül épített garázs?

„Szeretnék egy lakószobát és fürdőszobát építtetni az udvarunkon, a ház mellett álló garázs tetejére. Kikértem egy ismerősöm véleményét az ötletemről, de miután megnézte az épületet és az okmányokat, csak a fejét csóválta. Azt mondta, hogy mivel már a garázs is engedély nélkül épült, jól tenném, ha engedélyeztetném, mielőtt megépíttetném rá az emeleti részt. Kérem, árulja el, hogy mire számíthatok a hatóságoktól? Elintézhetem egyszerre a garázs és a megépítendő emeleti rész engedélyezését (hiszen a városi tanács szemében a garázs úgysem létezik még)?”

– Elöljáróban leszögezném, hogy egyetértek az ismerősével: az a legbiztosabb eljárás, ha engedélyezteti a garázst, mielőtt tovább építkezik, hiszen nincs rá garancia, hogy utóbb megkapja a hatóságoktól a használatba vételi engedélyt. A garázs helyzetét azért is célszerű volna mielőbb rendezni, mert az engedély nélküli építkezésből számos gond adódhat, amelyeket utóbb, ha szükségessé válik, nehéz egyik napról a másikra rendezni. Nemcsak arról van szó, hogy a hatóságok bármikor megbüntethetik a tulajdonost, mert az engedély nélkül, vagy a kiadott engedélyek megsértésével végzett munka önkényes építkezésnek minősül. Például problémák adódhatnak a családi ház eladása körül, ha a telken álló melléképület engedélye nincs rendben, hiszen nyilván első dolga lesz a vásárlónak, hogy ellenőrizze a dokumentumokat. Jelzáloghitelt sem vehet fel az ilyen ingatlanra. Arról nem is szólva, hogy öröklés esetén az örökösre hárulna a feladat, hogy rendezze a garázs helyzetét, ha a saját nevére szeretné majd íratni a hagyatékot.

Mielőtt folytatná a munkát, gondolnia kell arra is, hogy jogszerűen csak akkor építkezhet a telkén, ha a szomszédai hozzájárultak ehhez, azaz ha írásba adták, hogy nem kifogásolják a terveit. Ellenkező esetben azt kockáztatja, hogy bármikor beperelhetik önt, vagy kezdeményezhetik a városi hatóságoknál a garázs lebontását.

Az építési munkálatok döntő többsége, így egy állandó garázs és a garázsra építendő emeleti helyiségek kialakítása is, engedélyköteles. Az érvényes törvényi és önkormányzati rendelkezéseknek megfelelően kiadott építési engedély tanúsítja, hogy az építtető vagy megrendelő és adott esetben az általa megbízott kivitelező jogosultak a jóváhagyott tervdokumentációnak megfelelő építési munkálatok elvégzésére, illetve feljogosítja az illetékes hatóságokat a szükséges földmunkák elvégzésének engedélyezésére. Az építési engedélyt a helyileg illetékes állami építészeti ellenőrző szervek adják ki. Ugyancsak az ő feladatuk a kiadott engedélyek nyilvántartása, illetve az engedély nélküli építkezésekkel kapcsolatos eljárások lefolytatása.

Azt nem lehet elkerülni, hogy az építési hatóságok bírságot szabjanak ki önre a garázs engedély nélküli felépítéséért, esetleg az épület üzembe helyezési engedély nélküli használatáért is. Arra azonban valószínűleg van mód, hogy a már meglévő építmény engedélyezését és a tervezett bővítést egy füst alatt intézzék el – természetesen a tulajdonos saját kockázatára.

Az építési engedély nélkül emelt épületek és építmények üzembe helyezésének rendjét a Regionális Fejlesztési, Beruházási és Lakásgazdálkodási Minisztérium 2015. 04. 24-i (№ 79) rendelkezése szabályozza (Про затвердження Порядку прийняття в експлуатацію і проведення технічного обстеження індивідуальних (садибних) житлових будинків, садових, дачних будинків, господарських (присадибних) будівель і споруд, громадських будинків та будівель і споруд сільськогосподарського призначення I та II категорій складності, які збудовані без дозволу на виконання будівельних робіт). A szabályozás értelmében mindenekelőtt el kell végeztetnie az épület műszaki felmérését, vizsgálatát. Ezt korábban kizárólag a helyileg illetékes műszaki nyilvántartási hivatal (BTI) végezhette el, jelenleg azonban bármely vállalkozás vagy szervezet jogosult erre, amely rendelkezik megfelelő képesítésű szakemberrel. A műszaki szemléről jegyzőkönyv készül.

Ezen a szakaszon meg lehet vizsgáltatni a garázst és a bővítési terveket egy megfelelő képesítéssel rendelkező szakemberrel, aki esetleg azt is meg tudja ítélni, hogy mire számíthat a polgár a városi hatóságok részéről. Ekkor – megint csak hangsúlyoznám, hogy saját kockázatára – a tulajdonos dönthet úgy, hogy elvégezteti a garázsépület bővítését, s csak ezután történik meg a műszaki felmérés és kezdeményezi az épület használatbavételének engedélyeztetését az építészeti és építési felügyeletnél. A felügyelet csak abban az esetben járul hozzá az engedély kiadásához, ha a műszaki szemléről beterjesztett jegyzőkönyv az épületet építészeti szempontból rendben találja, összhangban van a településrendezési tervekkel és előírásokkal, s a telek tulajdonjoga is rendezett.

Amennyiben az építészeti felügyelet elutasítja az üzembe helyezés iránti kérelmet, az épületet valószínűleg saját költségén le kell bontatnia, de legalábbis át kell alakíttatnia. A hivatal írásos elutasító határozatának indoklása alapján eldöntheti, célszerű-e perre menni az ügyben. Ha a per mellett dönt, keresetet kell benyújtania a bíróságon, amelynek az összeállításához indokolt ügyvéd vagy jogász segítségét kérni. Számítson rá, hogy az eljárás keretében igazságügyi szakvéleményre is szükség lehet, amelynek költségei szintén a felperest, azaz önt terhelik majd – hacsak a per során megállapítást nem nyer, hogy a hatóságok jogtalanul utasították el a működési engedély kiadását.

hk