Közel 50 produkció az „Által mennék én a Tiszán...” népdaléneklési versenyen
Huszonharmadik alkalommal tartották meg az „Által mennék én a Tiszán...” népdaléneklési versenyt a Rákóczi-főiskolán március 24-én. A programon közel 50 produkció – szóló és énekegyüttes kategóriában – méretett össze egymással. Az idei vetélkedő a budapesti Vass Lajos népdaléneklési verseny elődöntője is volt egyben, mely után a legjobbak automatikusan bekerültek a budapesti rendezvény döntőjébe.
Már kora reggel gyülekeztek Kárpátalja minden szegletéből az énekes pacsirták, hogy megmutathassák tudásukat és tehetségüket a huszonharmadik alkalommal megrendezett népdaléneklési versenyen. Az eseményen az idei kimagasló tehetségeknek a zsűri az elismerő oklevél és módszertani segédanyagok mellett lehetőséget biztosított a budapesti rangos Vass Lajos népdaléneklési verseny döntőjében való részvételre.
Az „Által mennék én a Tiszán...” népdaléneklési verseny 1995-ben Pál Lajos, Magyarország érdemes művésze, elismert népzenész gondolataiban fogalmazódott meg, aki akkor a Tiszapéterfalvai Művészeti Iskola igazgatójaként tevékenykedett. A vetélkedőt a kezdetekben Tiszapéterfalván rendezték meg, amelynek az első pillanattól kezdve pártfogója a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség. Az idő múlásával az esemény egyre népszerűbbé vált, kinőtte az egykori iskola falait, így méltó helyet kapott a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán.
A szervezők célja a verseny által, hogy felmérjék a magyar anyanyelvű gyerekek énektudását, valamint a fiatalok megismerkedjenek a különböző tájegységek népdaléneklési kultúrájával és a magyar autentikus népzenével.
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a cél a magyar népi hagyományok ápolása mellett az is volt, hogy Bartók Béla születésének évfordulójához közel egyben méltó módon megemlékezzenek a világhírű zeneszerzőről, aki első koncertjét anno Nagyszőlősön adta, és több településen is gyűjtött a megyében. Az iskolai tanterv nem írja elő a magyar népdalok és a magyar népzenei kulturális örökség tanítását, így a verseny szervezői ezzel is szeretnék motiválni a diákokat a magyar népzenei örökségünk megismerésére, továbbéltetésére.
A vetélkedő zsűrijét neves szakemberek alkották: dr. Gerzanics Magdolna, a Vass Lajos Népzenei Szövetség szakmai vezetője, népzenekutató, újságíró, aki egyben a zsűri elnöke is volt, dr. Alföldi István, a Vass Lajos Népzenei Szövetség szakmai vezetője, a Magyar Rádió Zenei Együttesek nyugalmazott igazgatója, újságíró, Berta Alexandra, a Hagyományok Háza népzenei szakelőadója, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének óraadó tanára, Szecsődi Rita, ének-népzene tanár, muzeológus, Pál Katalin, a Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai kirendeltségének vezetője.
A jobbnál jobb produkciókat követően a Kokas Banda táncháza következett, s ez idő alatt a zsűri meghozta döntését.
Az idei verseny arany minősítésében a következő versenyzők részesültek: I. kategória (6–12 évesek): arany minősítés I. helyezett – Gyurkó Abigél; arany minősítés II. helyezett – Snicer Zsófia; arany minősítés III. helyezett – Bíró Ingrid.
II. kategória (13–18 évesek) arany minősítés I. helyezett – Popovics Emese; arany minősítés II. helyezett – Filep Lili; arany minősítés III. helyezett – Tatár Fruzsina; arany minősítés – Kökörcsényi Fruzsina; arany minősítés – Mitro Barbara; arany minősítés – Filep Kata.
Énekegyüttes kategória: arany minősítés I. helyezett – Napsugár Kicsi Énekkara (Kárpátaljai Népi Zenede); arany minősítés II. helyezett – Napsugár Nagy Énekkara (Kárpátaljai Népi Zenede); arany minősítés III. helyezett – Hangicsáló Énekegyüttes (Mezővári Credo Zenei Stúdió); arany minősítés – Hangraforgó Énekegyüttes – Oroszi; arany minősítés Gyöngykaláris Kórusiskola, Kisgejőc.
A verseny a KMPSZ szervezésében, a Hagyományok Háza Hálózat szakmai koordinációjával, az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósult meg.
Váradi Enikő
