Többség–kisebbség paktum megkötését kezdeményezte frízföldi kongresszusán a FUEN

Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) többség–kisebbség paktum megkötését kezdeményezte Európa országaiban a hollandiai Frízföldön tartott, múlt szombaton zárult kongresszusán.

Az európai őshonos nemzeti kisebbségek ernyőszervezetének az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a paktum kedvező feltételeket teremtene a nyelvi és kulturális sokszínűségnek, valamint a kisebbségi közösségek identitásának a megőrzésére és fejlesztésére, az asszimilációjuk megállítására, és olyan helyzetet teremtene, amelyben otthon érezhetik magukat a szülőföldjükön.

A paktum ugyanakkor beleszólást is biztosítana a kisebbségek számára az olyan döntésekbe, amelyek befolyásolják az életüket, és önállóságot biztosítana számukra a kulturális oktatási és nyelvi jogaik gyakorlásában.

A FUEN arra kérte az európai többségi közösségeket, hogy támogassák a kisebbségi jogi kezdeményezéseket, előítéletek nélkül hallgassák meg a nemzeti és nyelvi kisebbségi csoportokat, és segítsék őket abban, hogy a kisebbségiek is az EU egyenjogú polgárai legyenek.

Vincze Loránt, a FUEN elnöke az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a paktum tulajdonképpen egy partneri ajánlat, amellyel a kisebbségek megszólíthatják országaik többségét. Hozzátette: eszközként tekint erre a felhívásra, hiszen a kisebbségek sem országaikban, sem az EU-ban nincsenek abban a helyzetben, hogy a többség támogatása nélkül elérjék a céljaikat. A FUEN elnöke szerint a többség–kisebbség párbeszéd a jövő évi európai parlamenti választások szempontjából is fontos, hiszen az elkövetkező időszakban Európa jövője kerül a viták középpontjába. „Mi az EU jövőjéről szóló vita témái közé szeretnénk beépíteni a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést” – jelentette ki.

Leeuwardeni kongresszusán a FUEN arról is döntött, hogy a szervezet következő, 2019-es kongresszusát Ukrajnában, a 2020-ast pedig a felvidéki Kassán tartják. Vincze Loránt elmondta, az ukrajnai helyszínt még nem rögzítették, de a FUEN azt szorgalmazza, hogy ez egy kisebbségek által is lakott régióban legyen.

A kongresszuson részt vett Bocskor Andrea EP-képviselő, aki hozzászólásában a kárpátaljai magyarságot ért kisebbségi jogsértésekről beszélt. Kifejtette a kárpátaljai magyarság álláspontját az oktatási, valamint az etnonacionális törvénytervezettel kapcsolatban. A képviselő asszonynak a kárpátaljai magyarságot képviselve lehetősége nyílt elmondani: „Bár az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek közül nekünk a legszervezettebb a képviseletünk helyi és regionális szinten, illetve a Legfelső Tanácsban is van képviselőnk, mégsem számolhatunk be pozitív fejleményekről a kisebbségi jogok terén. Épp ellenkezőleg, az ukrán oktatási törvény nyelvi cikkelye nagyon súlyos: már több évtizede meglévő és alkotmányban is rögzített jogainktól foszt meg minket – az anyanyelvi oktatás lehetőségétől! Nemzetközi nyomásra van szükség, hogy az Európa felé törekvő Ukrajna ne korlátozza a kisebbségek jogait és ne diszkriminálja, ne kategorizálja állampolgárait!”

Jelen volt az eseményen a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) képviseletében Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke is.

(MTI/Kárpátalja)