Az elektronikus média volt terítéken a felsőszinevéri szabadegyetemen
A magyar nyelvű elektronikus média helyzete a Kárpát-medencében címmel rendeztek panelbeszélgetést csütörtökön este a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a KMKSZ szervezésében sorra kerülő Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemen. A régió médiaállapotait kiválóan ismerő K. Debreceni Mihálynak, az MTVA ukrajnai tudósítójának lényegre törő kérdései nyomán a beszélgetés résztvevőinek beszámolóiból kitűnt, hogy a kárpát-medencei magyar média problémái sok esetben egy tőről fakadnak.
Bartók Csaba, a hírek.sk felelős szerkesztője a külhoni magyar média leggyengébb láncszemeként jellemezte hallgatóságának a felvidéki elektronikus médiát. A helyzet érzékeltetésére elmondta egyebek mellett, hogy a félmilliós szlovákiai magyarságra jelenleg napi öt perc műsoridő jut a közmédiában. Ennek az aránytalanságnak az ellensúlyozására nem állami orgánumok által számos kísérlet történt az elmúlt években, stabil intézményi és anyagi háttér hiányában azonban egyelőre nem sikerült javítani a helyzeten, miközben a Vajdaságban vagy Erdélyben már megindult egy előremutató folyamat ezen a téren. A politikai megosztottság is hátráltatja egy önálló felvidéki magyar televízió stabil működését, és Szlovákia törvényei sem segítik elő az ezirányú törekvéseket, tudhattuk meg.
Birta Zoltán, az elsősorban a Beregszászi járásban fogható Pulzus FM főszerkesztője elmondta, a magyar közösség hétköznapjait, aktivitását bemutató rádió öt évvel ezelőtt kezdte meg a földi sugárzást 24 órás magyar adással, s jelenleg a leghallgatottabb magyar médiának tekinthető a kárpátaljai magyarság körében. Ugyanakkor gondot okoz, hogy az érvényes törvényi szabályozás értelmében a rádió műsorában elhangzó zene 25%-ának és a szöveg 50%-ának ukrán nyelven kell elhangzania. Ezt a helyzetet különféle megoldásokkal még elfogadhatóvá lehet tenni a zömében magyar hallgatóság számára, ám ha tovább szigorodik a szabályozás, azaz növelik az ukrán nyelvű tartalom kötelező arányát, az létében veszélyeztetné a rádiót.
Kulin Zoltán, az Ukrajnai Nemzeti Közszolgálati Televízió és Rádió NyRt. Kárpátaljai Regionális Igazgatóságának nemzetiségi műsorokért felelős főszerkesztője emlékeztetett, hogy január 1-jétől a kárpátaljai regionális televízió is közszolgálativá lett. Ugyanakkor a társaság átalakulása lassú, elhúzódó folyamat, így bár egyelőre a magyar műsorok aránya változatlan, nem ismert, hosszabb távon miként alakul a helyzet.
Kulin Zoltán jó hírrel is szolgálhatott hallgatóságának, amennyiben beszámolt arról, hogy rövidesen a negyedik kísérleti magyar nyelvű adásra is sor kerülhet az ungvári 21-es Csatorna regionális televízióban. Tájékoztatása szerint a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kivásárolta a csatorna műsoridejének felét, így a tervek szerint ősztől a műsorok egyik felét ukrán, másik felét magyar nyelven fogja gyártani a földi sugárzású, digitális és analóg rendszerben is fogható, több kábeltelevíziós társaság műsorcsomagjában is szereplő csatorna. A magyar adások gyártásához szükséges szakemberek kiképzéséről sikerült megállapodni az MTVA-val, hangzott el.
Debreceni Mihály, az MTVA szerkesztője többek között elmondta, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap megfelelő anyagi hátteret biztosít annak a magyar tudósítói hálózatnak a működtetéséhez, amely mára az egész világot átfogja. Nőtt a világháló, a közösségi oldalak jelentősége, amelyeken keresztül még több emberhez jutnak el a magyarság hírei, tette hozzá. A szerkesztő emlékeztetett arra is, milyen jelentős mértékben nőtt és javult a magyarsággal kapcsolatos tájékoztatás napjainkra a rendszerváltozás időszakához képest.
(zzz)
