Az örökség megoszlásáról
„Apám 27 évig élt édesanyámmal egy olyan házban, amely részben az ő tulajdonát képezte. Idővel anyám és nagyanyám kivásárolta a ház másik részét is, amikor pedig privatizálták az épületet, az egész házat az apámra íratták. Apámnak született egy lánya az első házasságából, s két gyermeke a másodikból, azaz édesanyámtól. Amikor meghalt, az első házasságából származó lánya bejelentette, hogy igényt tart a hagyaték egynegyedére. Jogos az igénye? Kérdezném azt is, hogy jogosult-e részesedni az örökségből a nagymama (anyám anyja), aki 17 évig élt egy háztartásban az apámmal, vagy ő csak eltartottnak számít?”
– Leveléből kitűnik, hogy az apja nem hagyott hátra végrendeletet, így ebben az esetben a törvény szerinti öröklésről van szó. A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 1261. cikkelye értelmében az örökösök az öröklési sorrendnek megfelelően jogosultak részesedni a hagyatékból.
Az örökösök első körét az örökhagyó gyermekei, az őt túlélő házastársa és a szülei alkotják. A Ptk. 1267. cikkelye rögzíti, hogy törvény szerinti öröklés esetén valamennyi örökös azonos részre jogosul a hagyatékból. Ily módon az apja első házasságából származó lánya valóban igényt tarthat az örökség egynegyed részére.
Ami a nagymamát illeti, ő a Ptk. 1262. cikkelye értelmében az örökösök második köréhez tartozik, vagyis nem jogosult részesedni az örökségből. Viszont a Ptk. 1259. cikkelyének 1. pontja értelmében az érdekelt örökösök közjegyző által hitelesített megállapodásával megváltoztatható az öröklési rend, a nagymama is bevonható az örökösi körbe. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy ez a megállapodás nem sértheti annak az öröklésre jogosult személynek a jogait, aki nem csatlakozik a megállapodáshoz. Emellett a bíróság is határozhat úgy az 1259. cikkely 2. pontja alapján, hogy a nagymamát az örökösök körébe emeli, ha bizonyítást nyer, hogy hosszú időn keresztül gondoskodott, anyagilag vagy egyéb módon támogatta az örökhagyót, aki idős kora, betegsége vagy rokkantsága miatt magatehetetlen volt.
hk
