Miként bizonyítható, hogy valaki egy háztartásban élt az örökhagyóval annak halálakor

2018. augusztus 25., 14:40 , 918. szám

„Idős rokonommal egy háztartásban éltünk éveken át. Nem sokkal azután, hogy megbetegedtem és kórházba kerültem, az idős néni meghalt. Miután kikerültem a kórházból, még hetekig lábadoztam a hozzátartozóimnál, akik egy időre vállalták a gondozásomat. Amikor viszont haza akartam térni, kiderült, hogy mivel nem arra a címre vagyok bejelentve, nincs jogom többé a rokonom lakásában élni. A közjegyzőtől megtudtam, hogy mivel a lakás tulajdonosának halála óta már több mint hat hónap telt el, és e hat hónap alatt nem kérvényeztem a hagyaték elfogadását, most bizonyítanom kell, hogy valóban egy háztartásban éltem az örökhagyóval annak halálakor. Kérem, magyarázza el, mit jelent mindez, és mit kell tennem, hogy visszatérhessek az otthonomba?”

– Jól foglalta össze levelében: azoknak kell bizonyítaniuk, hogy egy háztartásban éltek az örökhagyóval annak halálakor, akik egy háztartást vezettek ugyan az elhunyttal, de nem arra a lakcímre voltak bejelentve, és a közjegyzőhöz sem nyújtottak be kérvényt a rokon halálától számított hat hónapon belül, amelyben jelezték volna, hogy elfogadják az örökséget, vagyis igényt tartanak arra. Ezek után a közjegyző szempontjából ön olyan személynek minősül, aki elmulasztotta a törvényileg megállapított határidőt. Ha ezek után mégis a hagyaték részét képező lakásban szeretne élni, immár önnek kell bizonyítania valamilyen dokumentummal, hogy egy háztartásban élt az elhunyttal.

Normál esetben a lakcímbejegyzés szolgálna a lakhatáshoz való jog bizonyítékául, ennek hiányában azonban meg kell szereznie a bíróság határozatát, amely kimondja, hogy valóban egy háztartásban éltek az örökhagyóval annak halálakor. Ehhez önnek bizonyítania kell a bíró előtt az együtt élés tényét. Az ilyen ügyekben rendszerint a tanúvallomások szolgálnak bizonyítékul, illetve természetesen az olyan hivatalos igazolások, egyéb dokumentumok is döntőek lehetnek, amelyek alátámasztják a tényállást. A tanúk általában a szomszédok, rokonok, barátok, az adott lakóközösség (OSZBB) vagy egyéb kommunális vállalat tisztségviselői közül kerülnek ki.

Azt követően, hogy megszületett és jogerőssé vált a bírósági határozat, amely megállapítja, hogy egy háztartásban éltek az örökhagyóval annak halála pillanatában, át kell adnia a közjegyzőnek ezt a határozatot, melynek alapján ő engedélyezheti a visszaköltözését a lakásba a hagyatéki eljárás lezárulásáig.

Fontos ugyanis megjegyezni, hogy a szóban forgó bírósági határozat nem jelent garanciát arra, hogy ön a hagyatéki eljárás lezárulását követően is a lakásban maradhat. E dokumentum alapján csupán arra számíthat, hogy a közjegyző a továbbiakban olyan személyként veszi figyelembe önt a hagyatéki eljárás szempontjából, aki a jogszabályoknak megfelelően kérvényezte az örökség elfogadását. A hagyatéki eljárás kimenetele, a lakás sorsa azonban nagyban függ az adott eset körülményeitől, elsősorban attól, hogy jogosult-e ön a hagyatékra, illetve vannak-e önön kívül további örökösök.

hk