Hagyományápolás, szórakozás és közösségépítés

Ciberefesztivál Kisbégányban

A környékbeliek ciberéseknek csúfolják a kisbégányiakat, akik ma már nem haragszanak ezért. A faluban sok szilva terem, és nagy hagyománya van a nagyméretű üstben történő lekvárfőzésnek, amely a gyümölcs tartósításán túl egy közös program, a családok, rokonok, szomszédok közösen kavarják az üstben rotyogó ciberét, amíg az hosszú évekig fogyasztható, tartósítószer-mentes szilvalekvárrá nem sűrűsödik. Nyolc évvel ezelőtt döntötte el a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Kisbégányi Alapszervezete, hogy a helyi tanáccsal közösen minden augusztusban megszervezik a ciberefesztivált, amely az eltelt nyolc év alatt a kisbégányiak közös ünnepévé vált, amikor hazalátogatnak a faluból elszármazottak, és vendégek jönnek a környező településekről is.

Az elmúlt vasárnap a Kisbégányi Általános Iskola és a helyi kultúrház területén sürögtek-forogtak az asszonyok. Doluncsák Margit, Nánási Ilona, Koszta Zsuzsanna és Kozár Irén háromféle szilvából főzték a lekvárt: nemtudomszilvából, korsószilvából és aszalóból. A friss cibere illata terjengett az egész környéken.

Bográcsgulyást is főzött egy másik üstben Orosz Béla, aki vadászként bizonyította, hogy a gulyásfőzésnek is mestere. Közben az iskolaudvaron kispályás focitorna zajlott, amelyet a guti fiatalok nyertek meg.

A rendezvény hivatalos megnyitásakor eleredt az eső, így akarva-akaratlanul mindenki beszaladt a kulturális műsornak helyet adó kultúrházba, ahol Nagy Anikó, a Kárpátaljai Megyei Filharmónia énekesnője magyar nótákat és ismert operettslágereket adott elő.

A rendezvény vendégeit Komári Ibolya, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke köszöntötte, majd a himnuszok eléneklése után Hanka Dezső, Nagy- és Kisbégány polgármestere nyitotta meg a nyolcadik Kisbégányi Ciberefesztivált, amely a hagyományok ápolása mellett szórakozásra, találkozásokra, beszélgetésekre ad alkalmat a falu lakói, a hazalátogatók és a környékbeliek számára. A polgármester elmondta, hogy a községben már több száz évvel ezelőtt is főztek szilvalekvárt, fogyasztották a szilvapálinkát, és ismeretesek voltak a ma is kedvelt szilvalekvárral készült ételek. A rendezvény szervezői igyekeznek mindent megtenni azért, hogy ez továbbra is így maradjon.

Sin József, a Beregszászi Járási Tanács és a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke köszöntőbeszédében hangsúlyozta, Kisbégányt olyan falunak ismerik a környéken, ahol dolgos, szorgalmas emberek élnek. Sajnos, ezt a települést is sújtja az Ukrajnát jellemző gazdasági válság és elvándorlás, de mindannyian reménykedünk egy szebb jövőben, amikor majd hazajönnek azok, akik most elmennek, és a külföldön megkeresett pénzüket itthon fektetik be majd – hangsúlyozta Sin József, aki egyúttal köszönetet mondott mindazoknak, akik itthon maradnak és fenntartják közösségeinket.

Halász László, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal kulturális osztályának vezetője elmondta, hogy minden közösség számára fontos a hagyományok ápolása. „Bízom és reménykedem benne, hogy a Kisbégányban élő magyarság is mindent megtesz annak érdekében, hogy ezeréves múltunk, táncaink, énekeink és gasztronómiai hagyományaink ápolódjanak és továbbadassanak a fiatalok számára.”

Komári Ibolya elmondta még, hogy a lekvárfőzés maradt az egyetlen olyan tevékenység a faluban, amelyet közösen végeznek a rokonok és szomszédok. Nincs már tollfosztás, tengericsuhézás, forgócséplés, csak a lekvárfőzés maradt olyan közös tevékenység, amely erősíti a közösséget, az emberek összetartását. A KMKSZ alapszervezeti elnöke felsorolta azokat a vállalkozókat és magánszemélyeket, akik hozzájárultak a fesztivál megszervezéséhez, továbbá köszönetet mondott a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének is a támogatásért. Felsorolta azokat a kisbégányi gazdákat is, akik adományaikkal hozzájárultak a Magyarok Kenyere programhoz, akiknek önzetlen adományukért emléklappal mondtak köszönetet.

A továbbiakban a nagymuzsalyi Jakab Dániel előadta Sajó Sándor Magyarnak lenni című versét, majd Pál Zsanett a hazaszeretetről énekelt. Nagy tapsot kaptak a helyi kultúrház Erzsébet Tánccsoportjának és a helyi általános iskola Szivárvány Tánccsoportjának táncosai, akiket Sirokai Erzsébet és Varga Edit tanárnő készített fel. A Halábori Kultúrház műkedvelő csoportja magyar népdalokat énekelt.

Közben zajlott a szilvalekváros sütemények versenye, közülük a háromtagú zsűri Plesa Klaudia Szilváskertnek elnevezett tortáját nyilvánította győztesnek, a második díjat Komári Lívia szilvás süteménye, a harmadikat pedig Komári Katalin nyerte. A versenyen különdíjat kapott Orosz Katalin lekváros fánkja.

A kultúrházban megtekinthették az érdeklődők Pataki Erzsébet gyönyörű szőtteseit és kézimunkáit, valamint Dobsa Éva esküvői meghívókból és kiegészítőkből összeállított kiállítását.

Az eső elálltával megnyílt a lehetőség a szabadtéri programok előtt is, a labdarúgást kedvelők helyi utcabajnokságon mérhették össze tudásukat. A gyerekek számára volt körhinta, légvár, trambulin és más érdekességek, például testfestés. A tombolán sok nyeremény talált gazdára, a fődíjat, egy 24 darabos étkészletet Horvát Hamzáné, Marika nyerte.

A szervezők minden arrajárót megkínáltak lekváros fánkkal és hájas kiflivel, majd az FGH zenekar húzta kifulladásig az ünnepi bálhoz a zenét.  

Badó Zsolt