„A kárpátaljai magyar oktatás fenn fog maradni, és mi is meg fogunk maradni mint kárpátaljai magyarok, hiszen az fog élni, aki küzd”

A KMPSZ központi tanévnyitó ünnepsége Beregszászban

Illyés Gyula Haza, a magasban című versének elszavalásával vette kezdetét szeptember 8-án a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) központi tanévnyitó ünnepsége a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) aulájában. A verset Szabad Tamara Szintia, a II. RF KMF Felsőfokú Szakképzési Intézete tanulójának előadásában hallhatta a közönség.

Az ünnepélyes tanévnyitót megtisztelte jelenlétével Gara Katalin ungvári magyar vezető konzul, Beke Mihály András beregszászi magyar első beosztott konzul, Brenzovics László, Ukrajna Legfelső Tanácsának képviselője és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke, Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke, Gulácsy Géza, Kész Barnabás és Tóth Miklós, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselői, Popovics Pál, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnöke, Simon Gyöngyi, a Beregszászi Járási Közigazgatási Hivatal Oktatásügyi, Ifjúsági és Sportosztályának vezetője, Vass Ilona, a II. RF KMF rektorhelyettese, Soós Katalin, a II. RF KMF Felsőfokú Szakképzési Intézetének igazgatója, valamint Herczog György, a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet előadója.

Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke ünnepi beszédében összefoglalta a múlt tanév eseményeit, s leszögezte, hogy az egy évvel ezelőtt elfogadott új ukrán oktatási törvény – amely súlyosan sérti az országban élő nemzetiségek oktatással kapcsolatos jogait – miatt az egyáltalán nem tekinthető békés tanévnek. A kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek (KMPSZ, KMKSZ, UMDSZ) állásfoglalásukat, illetve javaslataikat többször is megfogalmazták és eljuttatták a szóban forgó illetékeseknek mind írásban, mind szóban, azonban az ukrán fél részéről kompromisszumkészség csak minimálisan volt tapasztalható, az ígéretek pedig egyenlővé váltak a „semmi sem történik” fogalmával.

Az ígéret, amely szerint a kárpátaljai magyar tanintézmények végzősei számára könnyítést alkalmaznak az emelt szintű ukrán érettségi vizsgán, nem valósult meg, ennek ellenére a felvételizők kárpátaljai viszonylatban jól teljesítettek a teszten. Az elnök asszony azt is kihangsúlyozta, hogy az új ukrán iskola számára kidolgozott, szeptemberben életbe lépő hálóban nincs elkülönítve a nyelvi kompetenciára szánt órakereten belül az anyanyelv és a kisebbségek számára az idegen nyelv – ezeket egy fogalommal „más” nyelvként említik. Ezt sértőnek találja, ugyanis az államnyelven kívül létezik az íanyanyelv – amit jogunk van tanulni –, valamint az idegen nyelv (vagy „más” nyelv) – amit a szülő vagy gyermek választ.

„A tárgyalások során részletesen kifejtve, írásban benyújtottuk az ukrán nyelv oktatásával, valamint a nemzeti identitással kapcsolatos javaslatainkat is. […] Ezeket kénytelenek voltunk elküldeni az összes EU-s és NATO-tagországok nagyköveteinek annak érdekében, hogy ők is reális képet kaphassanak rólunk, ugyanis egyelőre nem csitult, sőt talán erősödik az a provokatív, magyarellenes kampány, ami uralja az országos médiát és alakítja a rólunk kialakult képet” – mondta el a KMPSZ elnöke.

A sok negatívum mellett rengeteg segítség érkezett a magyar államtól, amiért Orosz Ildikó köszönetét fejezte ki beszédében Magyarország Miniszterelnökségének, a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek, az Emberi Erőforrások Minisztériumának, illetve a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítványnak. A segítségek között megemlítette a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot (amelynek már a második üteme zajlik éppen), valamint elmondta, hogy a Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma által támogatott Keleti Partnerség Ukrajna 2017/2018 fejlesztési együttműködés Kárpátalján című projekt megvalósításában a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány vett részt, amelynek köszönhetően 9 oktatási intézmény fejlesztése történt meg, illetve új projekt keretében elkezdődött a bázisiskolák felújítása.

Ami az új tanévet illeti, Orosz Ildikó óvatosságra és kitartásra szólította fel a pedagógusokat, ugyanis „ez az év a magyar iskolák számára arról fog szólni, hogy megpróbálnak minket, a pedagógusokat, igazgatókat mások céljainak az érdekében szétszalámizni.” Pozitívumnak tekinthető, hogy idén is kétezer elsősnek szólt az első csengő a régió magyar iskoláiban, s a pedagógushiány sem fokozódott – a korábbi 120-200 fős hiányhoz képest ebben a tanévben 39 pedagógusra lenne még szükség, köztük 8 ukrán nyelv és irodalom szakos tanárra, akikből nem képeznek eleget az ukrán egyetemeken.

„A kárpátaljai magyar oktatás él és élni akar. Ez az egyik legfontosabb dolog, hiszen akarat nélkül nem tudunk semmit sem megvalósítani, akarat nélkül nem tudjuk fenntartani oktatási rendszerünket” – kezdte köszöntőjét Brenzovics László. Sajnálatosnak nevezte azt, hogy Ukrajna arra a szintre jutott, ahol kétségbe vonja azokat az alapvető emberi-nemzetiségi jogokat, amelyet 1991-ben biztosítani kívánt. „Azonban minket nem lehet megfélemlíteni, hiszen rendkívül fontos kérdésekről van szó, ezek a kérdések pedig a jövőnket jelentik. A magyar oktatási rendszer fennmaradása nélkül nincs magyar jövő Kárpátalján, s gyermekeink, unokáink nem fognak tudni megmaradni szülőföldjükön” – fűzte hozzá a KMKSZ elnöke.

Választások előtt áll az ország, s bárki is fogja megnyerni ezeket a választásokat, mégiscsak új helyzet fog kialakulni, s talán ebben az új helyzetben sikerül majd olyan megoldást találni a problémákra, amelyek kielégítőek lesznek a kárpátaljai magyarság számára is, „hiszen a nyelvi kérdés, s a nemzetiségi kérdés megoldásának híján Ukrajnában sem béke, sem stabilitás nem képzelhető el” – mondta el Brenzovics László, majd hozzátette: „A kárpátaljai magyar oktatás fenn fog maradni, és mi is meg fogunk maradni mint kárpátaljai magyarok, hiszen az fog élni, aki küzd.”

A továbbiakban Beke Mihály András köszöntötte az új tanév alkalmából a pedagógusokat, aki kiemelte, hogy tanulni csak anyanyelven lehet, kiművelt emberfők sokasága pedig csak így jöhet létre.

Zenés-táncos-verses műsort adtak elő a Beregszászi 6. Számú Horváth Anna Általános Iskola első osztályosai, azután pedig Orosz Ildikó és Brenzovics László átadták nekik a Széchenyi Jótékonysági Alapítvány és a KMPSZ által közösen készített egységcsomagokat. A csomagok átvétele után Zán Fábián Sándor püspök úr áldást kért az elsős gyermekekre.

Kovács Abigélnek, a BorzsaVári Népi Zenekar énekesének előadásában kalotaszegi népdaloknak lehetett fültanúja a közönség, majd a hagyományokhoz híven elmondta gondolatait egy több évtizede oktató, tanító és nevelő pedagógus, illetve egy pályakezdő tanár, bemutatva azt, hogy miért érdemes a pedagógusi pályát választani. Útravalót Komári Ibolyától, a Kisbégányi Általános Iskola tanárától hallhattak a jelenlévők, míg pályakezdő pedagógusként Mester Csilla, a Vári II. Rákóczi Ferenc Középiskola tanára osztotta meg gondolatait a tanítással kapcsolatosan.

„Tudjuk magyarul, emberül, igazul tanítani a ránk bízott gyerekeket, fiatalokat, átadni mindazt a tudást, amit mi is kaptunk egykor, továbbvinni azt az eszmeiséget, amit egy magyar iskola képvisel: hazaszeretetet, a szülőföld tiszteletét, megbecsülését” – mondta el zárszóként Szilágyi Lajos, a KMPSZ beregszászi körzeti elnöke.

Csuha Alexandra