Törvény van, de…

A szelektív hulladékgyűjtés kisbabacipőben jár

2018. szeptember 9., 18:39 , 920. szám

Országunk határátkelőin nyugodtan ki lehetne tenni a következő feliratú táblát: „Üdvözöljük Ukrajnában, a szemét országában.” Ugyanis államunk területének egy hetedét – 43 ezer négyzetkilométert, ami nagyjából akkora terület, mint egész Dánia! – legális szeméttelepek „birtokolják”, és emellett hány, de hány, illegálisan lerakott hulladékkupac, mennyi elszórt szemét „üdíti” még a szemet… Pedig a hulladék negyven százaléka újrahasznosítható lenne, amihez viszont elsődleges feladatként ki kellene építeni a szelektív szemétgyűjtés hálózatát. Bár már a múlt évben törvényt hoztak arról, hogy 2018. január 1-től szelektíven kell gyűjteni a háztartási hulladékot, végrehajtásának részleteit  azonban nem dolgozták ki, s még csak nagyon kevés szelektív szemétgyűjtő kuka került kihelyezésre…

A karpatinfo.net még tavaly idézte Osztap Szemraknak, az Ukrán Ökológiai és Természeti Erőforrások miniszterének saját Facebook-oldalán leírt nagyon kemény szavait: „Folyóinkban szinte nincs tiszta víz. A földjeink vegyszerekkel mérgezettek. És az ország szó szerint szemétben fuldoklik. Ami pedig a legrosszabb: az emberek, az ukrán állampolgárok nem tekintenek prioritásként a környezetvédelmi problémákra.” Megyénkben is igen rossz a szeméthelyzet. Mert bár a Beregszászi járásban a Bereg-Vertikál Közös Ukrán–Magyar Kft., a Nagyszőlősi járásban pedig az AVE-Vinohragyiv (Nagyszőlős) Ukrán–Osztrák–Magyar Közös Vállalat megszervezte a lakossági hulladék központi elszállítását (ám vannak, akik itt is, továbbra is a települések környékén, „a természet lágy ölén” szórják le a szemetüket), ám a hulladék legális elhelyezése továbbra is óriási gondot jelent. Ugyanis a hatalmasra nőtt legális szeméttelepekre – melyekre a kommunális hulladék mellett a helyi vállalatok ipari hulladéka is kikerül – már ki lehetne tenni a „Megtelt” feliratú táblát, így egyre nehezebb ott lerakni az újabb szemétszállítmányokat. Emellett a nyári hőségben fennáll az öngyulladás veszélye, s nemegyszer be is gyulladt már a szemét. A hegyvidéki területeken a megfelelő nagyságú sík térfelszínek hiánya miatt nincsenek is legális hulladéklerakók, így még több az illegálisan elszórt szemét, egy nagy, központi, megyei hulladékfeldolgozó vállalat létrehozása pedig – mely egész Kárpátalja szemetét feldolgozná – még csak az elképzelések szintjén létezik. De például a szomszédságunkban, Lembergben is óriási gondot jelent a 730 ezres lélekszámú város háztartási szemetének az elhelyezése. Miután tavalyelőtt kigyulladt, majd oltás közben beomlott Ukrajna akkor legnagyobb, 26 hektáron terpeszkedő hulladéklerakója – a szeméthegy helyenként a hatvan méteres magasságot is elérte –, a helybeli szemétlerakó kiesése miatt, illetve amiatt, hogy a környékbeli hulladéklerakók nem rajongtak az ötlettől, hogy még e nagyváros szemetét is befogadják, a városból rajzani kezdtek az illegális hulladékszállítmányok más ukrajnai területek felé, melyeket lembergi szeméttel „ajándékoztak meg”.

Valóban nagy szükség lenne a szelektív hulladékgyűjtésre, majd az újrahasznosítható szemét újrahasznosítására. A szemét kérdése egyébként globális probléma, s legalábbis egy részének az újrahasznosításával egyrészt csökkenthető a környezet szennyezése, megterhelése, kevesebb hulladék kerül a lerakókba, az újrahasznosításával elsődleges nyersanyagokat takaríthatunk meg, és kíméljük a Föld természeti erőforrásait.

S mit lehet készíteni a szemétből, annak feldolgozásával és újrahasznosításával? A növényi hulladék komposztálható. A papírhulladékot természetesen a papírgyártás során is újrahasznosítják (így kevesebb fát kell kivágni a papíripar számára), de például bútor is készíthető belőle, s már a fél világon elterjedtek a magyar szabadalomként bejegyzett kartonbútorok. A fehér üvegből ismét öblösüveg, italosüveg készül. A színes üveget részben ismét üvegtárgyakként hasznosítják, de aszfalthoz keverve érdesítő adalék is készíthető belőle. A fémhulladék két fő alkotóeleme a vas és az alumínium. A vashulladékot felhasználja az acélipar, melynek révén kevesebb vasércet kell kitermelni, így kímélhetjük a Föld ezen természeti erőforrását. A legkülönbözőbb alkatrészek készíthetők el a feldolgozott vashulladékból, akárcsak az alumíniumból (az utóbbi odahat, hogy kevesebb bauxitot kell bányászni), s érdekességként szólhatunk arról, hogy egy magyarországi üzemben a közelmúltban ventilátorokat gyártottak sörös dobozokból a londoni metró számára. Ami a műanyaghulladékot illeti, az sohasem bomlik le, így feldolgozatlanul óriási módon szennyezi a környezetet, ugyanakkor feldolgozásával állítható elő a legtöbb, szemétből újrahasznosított termék: kertészeti eszközök, műanyag vödrök, csövek, kerti padok, zsákok, fóliák. Kínai műanyag-újrahasznosító cégek pedig Európából begyűjtött, szemétként kidobott műanyag palackokat dolgoznak fel, az így létrejövő másodlagos nyersanyagból pedig a textiliparban szálat, abból pedig fonalat, ruhát, esernyőt, papucsot készítenek…

De mi a helyzet nálunk? Mint a mukacshevo.net hírportál közölte, Beregszászban – kísérleti jelleggel – már 2011-ben, a Bereg-Vertikál Közös Ukrán–Magyar Kft. költségén, a város hat pontján speciális szeméttárolókat helyeztek ki, négy-négy konténert a vegyes hulladék, illetve a papír-, az üveg- és a műanyagpalack-hulladék gyűjtésére. Ám csupán a lakosok egy része dobta beléjük szétszortírozva a szemetét, mások vagy vegyes hulladékot szórtak a szelektív hulladékgyűjtésre szolgáló tartályokba is, vagy a kukák mellett hagyták a szemetüket. Ungváron – a KárpátInfo értesülései szerint – 2014-ben kísérleteztek a szelektív hulladékgyűjtéssel, és a lakosok igyekeztek is szelektíven elhelyezni a szemetet, ám a konténerek nem bizonyultak elégséges űrtartalmúaknak, nem fért beléjük elegendő hulladék, így a lakosok a szemét egy részét a kukák mellé rakták le. Míg a Huszti járásban – mint a pershij.com.ua hírportál ez év elején beszámolt róla – kihelyeztek ugyan szelektív szeméttárolókat, melyekbe külön lehetne bedobni az üveget, illetve a műanyaghulladékot, ám itt is csak a lakosok egy része élt ezzel a lehetőséggel, nagyon sokan viszont egyszerűen a tartályok mellé dobták a hulladékot.

Kijevben – környezetvédő aktivisták – kísérleti jelleggel, már a múlt évben szelektív hulladékgyűjtő konténereket helyeztek ki a főváros nagyobb lakótelepein. A súlyos szemételhelyezési gondokkal küszködő Lemberg pedig már igyekszik komoly lépéseket tenni a szelektív hulladékgyűjtés érdekében. Ám amíg a társadalom nem elég környezettudatos módon viszonyul a szelektív hulladékelhelyezéshez, s amíg nem dolgozzák ki a szelektív szemétgyűjtésre vonatkozó törvény megvalósításának részleteit, addig Ukrajna továbbra is a szemét országainak egyike marad.

Lajos Mihály