A paradicsomatka

2018. szeptember 12., 09:23 , 921. szám

Az elmúlt napokban az egyik feketepataki gazda ezelőtt igen ritkán tapasztalt tünetekre lett figyelmes a paradicsomnövényén. A szár barnulni kezdett, az alsó levelek elsárgultak, majd a termések elszáradva lehulltak a növényről. Ezeket a tüneteket az úgynevezett paradicsomatka, vagy népies nevén „rozsdás atka” váltotta ki a paradicsomon. A kártevő mostanáig igen ritkán fordult elő Kárpátalján, a paradicsomtermesztő gazdák többsége még nem is találkozott vele.

A paradicsomatka igen sok tápnövényű kártevő. A paradicsomon kívül előfordul még a paprikán, burgonyán, tojásgyümölcsön, petúnián, valamint a Solanaceae család egyéb növényein. A termesztett növényeken kívül gyomnövényeken is elszaporodhat.

Az atka életmódja

A kifejlett atka rendkívül apró, kb. 0,15–0,25 mm nagyságú, sárga vagy rozsdás színű, szabad szemmel nem látható állat. Meleg- és szárazságkedvelő, így leginkább nyár végén szaporodik el, amikor is mind szabadföldön, mind a növényházakban komoly károkat okozhat. Emellett télen az üvegházakban is képes a szaporodásra. Egy nőstény 10–40 napig rakja a tojásait, egyszerre 10–50 tojást rak le. A tojásrakást követően 2–5 nappal kelnek ki a nimfák, majd további 2–5 nap szükséges az atka kifejlődéséhez. Az optimális feltételek a kártevő fejlődéséhez a 27 oC-os hőmérséklet, valamint a 30-40%-os relatív páratartalom. Ilyen körülmények között a fejlődési ciklusa mindössze 6–7 nap, míg 20–22 oC-nál 12–14 nap szükséges a teljes fejlettség eléréséhez.

Az atka kártétele

Az atka a levélen, a száron és a termésen is károsít. Beépül a növény szöveteibe. A növények leveleinek fonákján is táplálkozik. A szívogatás következtében klorofillelhalás következik be, a levelek sárgulnak, majd hullani kezdenek. Kezdetben a megtámadott levél úgy néz ki, mintha kálium- vagy magnéziumhiányos lenne a növény, azzal a különbséggel, hogy – ellentétben a káliumhiánnyal, amikor a sárgulás a levél hegyénél kezdődik és a levél széle mentén halad a levélnyél irányába – a sárgulás a levélerek között kezdődik, majd fokozatosan kiterjed az egész levéllemezre. Súlyos kártétel esetén a teljes lombvesztés is bekövetkezhet. További jellegzetes tünet a szár barnulása vagy bronzszínűvé válása, ami az atkák ürülékének következménye. Az atkák nagymértékű elszaporodása esetén a növény leáll a növekedésben, a bogyók kicsik maradnak, rozsdabarnára színeződnek. 

A védekezés

Az atkák megjelenését követően a védekezés nem tűr halasztást. Kémiai védekezésre a speciális atkaölő szerek használhatók. Mivel az atkaölő készítmények az atkának csak bizonyos fejlődési alakja ellen hatásosak, a permetezést (a várakozási idő figyelembevételével) 7–10 naponta, 2-3 alkalommal indokolt megismételni. Mivel az atka képes beépülni a növények szöveteibe is, így a védekezésre mindenképpen felszívódó készítményeket használjunk, amilyen például a Vertimec Pro.

A vegyszeres védekezésen kívül a fóliaház páratartalmának a növelése is visszafogja az atkák elszaporodását. Ugyancsak fontos része a védekezésnek a növényi maradványok megsemmisítése. Mivel az atka a gyomnövényeken is előszeretettel szaporodik, ezért törekedjünk arra, hogy mind a növényállományt, mind a fóliasátor környékét gyommentesen tartsuk.

Tihor-Sárközi Mónika,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány munkatársa