„Beregszász és környéke előbb vagy utóbb, de balneológiai központ lesz”
A termálvízfeltárás és -hasznosítás lehetőségei Kárpátalján
Kárpátalja alföldi részén, valamint vulkanikus előhegységeinek egyes völgyeiben a magyarországihoz hasonló geotermikus anomáliát írtak le még a szovjet időkben a kutató geológusok. Helytől függően 600–1000 méteres mélységben 60–65 oC-os, ásványi anyagokban gazdag termálvizet találtak, ami tökéletesen alkalmas termálfürdőkben történő hasznosításra, valamint lakások és üvegházak fűtésére. Bár az említett adottságok a Kárpát-medence más régióira is jellemzőek, de Ukrajnában két kisebb pontszerű helytől eltekintve egyedülállóak.
A Termálvízfeltárás és -hasznosítás lehetőségei Kárpátalján című szakmai konferenciával igyekeztek felhívni a helyi vállalkozók, befektetők és szakemberek figyelmét a természet adta lehetőségekre a konferencia szervezői, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma, valamint a nagy mélységű kutak fúrásával és termálenergetikai berendezések telepítésével foglalkozó, már Kárpátalján is több sikeres projektet végrehajtó Aquaplus Kft.
A jánosi Helikon Hotelben megszervezett kétnapos fórum résztvevőit Szilágyi Mátyás beregszászi főkonzul és Viktor Mikulin, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnökhelyettese köszöntötte.
Az 1989-ben alapított Aquaplus Kútfúró, Építő és Termál-energetikai Kft. ügyvezetője, György Zoltán és munkatársa, Bede Balázs a cégük történetéről, tevékenységükről tartottak előadást. A cég hideg és termálvizek feltárását és igen sokrétű hasznosítását végzi Magyarországon, 3 ezer méter mélységig tudnak lefúrni, illetve Magyarországon több települési ivóvíz-szolgáltató és szennyvízkezelő társaságot, uszodákat és termálfürdőket is üzemeltetnek. György Zoltán ügyvezető igazgató elmondta, hogy termálvízbázisú szabadidő és gyógyászati célú fürdőközpontok, hotelek tervezését és építését, kulcsrakész kivitelezését is végzik Magyarországon, illetve Szlovéniában, Horvátországban, Ausztriában és Erdélyben. Kárpátaljára kitelepítettek egy fúrógépet, és létrehoztak egy ukrajnai leányvállalatot is, hogy elkezdhessék vidékünkön is a munkát.
Kárpátalján is vannak már referenciamunkáik, néhány éve Beregszászban fúrtak egy termálkutat, erre alapszik a beregszászi termálfürdő-építési projekt. A pozitív tapasztalatok láttán megrendelést kaptak Ungvárról, ahol szintén sikeres programot hajtottak végre, ma már működik az általuk fúrt termálkútra épülő termálfürdő. Az ügyvezető-igazgató tulajdonos szerint Kárpátalja egy perspektivikus terület, ahol nagy tehetőségek rejlenek a fürdőturizmusban, a sokéves szakmai tapasztalattal és kiváló technikai háttérrel rendelkező magyarországi cég szívesen venne részt minden olyan munkában, amely vízfeltárással, vízkezeléssel, ásványvízkezeléssel, fürdő- és szállodaépítési stratégiákkal kapcsolatos. Úgy gondolják, hogy ukrajnai befektetőkkel közösen nagyon szép eredményeket tudnának elérni.
A konferencián kiderült, hogy Kárpátalja különösen alkalmas termálfürdők telepítésére, az utóbbi tíz évben megjelent új technológiák, fúrási, repesztési, kútkiképzési, perforálási eljárások elősegítik az adott lehetőségek kihasználását. A lábunk alatt lévő termálvízkincs alkalmas fürdővíznek, egyes esetekben ásványvíznek is, de elektromos áramot termelő geotermikus erőművekhez nem eléggé melegek. György Zoltán kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy Magyarországon 330 termálfürdő üzemel jelenleg, Kárpátalján eddig 11, de mivel Ukrajnában csak ez a vidék alkalmas termálfürdők létesítésére, egészen biztos, hogy újabb fürdők is jól megélnének a belföldi fürdőturizmusból. Egyelőre csak töredéke kihasznált az igénynek. A jelenlegi 11 kárpátaljai fürdőből György Zoltán szerint az európai uniós előírásoknak egyetlen egy sem felel meg. A kaszonyi termálfürdő áll hozzá talán a legközelebb, amely túlterheltsége miatt nem működhetne sokáig az EU-ban.
A Kijevből érkezett geológus szakember, Andrij Loktiev ugyancsak megerősítette a magyarországi szakemberek véleményét, miszerint Ukrajnában nagy igény van újabb termálfürdők építésére. Elmondta ugyanakkor, hogy a Kárpátalja sík vidékeire jellemző geotermikus anomália egyedülálló Ukrajnában, ilyen természetföldrajzi adottságok nincsenek az országban. Igaz, Lemberg mellett egy néhány négyzetkilométeres terület és a Fekete-tenger partján ugyancsak egy kisebb területen még megvan a lehetőség termálfürdők létesítésére, de erre a legalkalmasabb Kárpátalja, ahol 2 ezer méter mélyen már 200 oC-os vizet is találtak, ami alkalmas lenne geotermikus erőművek meghajtására is.
Előadásában Andrij Loktiev beszélt a termálvíz-hasznosítás ukrajnai jogi szabályozásáról is, hangsúlyozva, hogy a lakosok földje alatt található termálvíz nem a földtulajdonosok tulajdona, hanem az ukrán nép tulajdona, annak hasznosítását engedélyeztetni kell az illetékes állami szakhatóságokkal.
A konferencián dr. Molnár József, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földrajz Tanszékének vezetője Kárpátalja vízi erőforrásairól, a Jászberényből érkezett Szölőssi Péter pedig a magas hőfokú és magas szervesanyag-tartalmú vizek vas-, mangán-, ammónia- és arzénmentesítésének módszereiről tartott előadást. A házigazda Bíró Tibor pedig a Helikon Hotel termálfűrdővé fejlesztésével kapcsolatos tervekről beszélt.
Másnap, szeptember 19-én, az Aquaplus Kútfúró, Építő és Termál-energetikai Kft. szakemberei bemutatták a Jánosiban lévő, amerikai gyártmányú, 60 tonnás fúróberendezésüket, amely papíron 1 200 méter mélységig tud lefúrni, de már készítettek vele 1 520 méter mély termálkutat is.
A bemutatón György Zoltán ügyvezető tudósítónknak megjegyezte: „Beregszász és környéke előbb vagy utóbb, de balneológiai központ lesz. Hisz itt olyan kémiai összetételű termálvizek vannak a mélyben, amelyeket ki lehet és ki is kell használni.”
Badó Zsolt
