A cél a kárpátaljai magyar gazdasági élet fejlesztése

Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége

2018. október 13., 18:41 , 925. szám

Egy nemzeti kisebbség fennmaradása szempontjából óriási szükség van a gazdasági megerősödéséért munkálkodó érdekvédelmi szervezetekre is, mint amilyen a „Pro Agricultura Carpatika” Megyei Jótékonysági Alapítvány, a Kárpátaljai Fiatal Magyar Vállalkozók Szövetsége, valamint a legkiterjedtebb gazdaságfejlesztési tevékenységet folytató szervezet: a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége (KMVSZ), hogy kistermelői is fenn tudják tartani magukat, de legyen egy erős vállalkozói rétege is, mely felfejlődve anyagi támaszt tudjon neki nyújtani.

– Jelenleg 1643 tagunk van, 70 százalékuk mezőgazdasági, 18 százalékuk ipari, a fennmaradó részük pedig szolgáltatói tevékenységet folytat – tájékoztat Virág László, a KMVSZ elnöke. – Mezőgazdasággal foglalkozó tagjaink a legkülönbözőbb nagyságú földterületeken gazdálkodnak, öttől száz hektárig. Főleg kukoricát, kalászosokat és burgonyát, de zöldségeket és gyümölcsöket is termesztenek, újabban pedig tizenkét termelőnk belevágott a batátatermesztésbe is. Egy Magyarországon lebonyolított szakmai találkozón ugyanis felvetették, hogy mi is próbálkozzunk meg e trópusi eredetű élelmiszernövény termesztésével, melyet édesburgonyának is neveznek, pedig semmi köze sincs a burgonyához. Egy anyaországi partnerünktől vásároltunk 50 ezer palántát, melyet az idén, első ízben, összesen másfél hektáron ültettek el a fentebb említett tagjaink, ki szántóföldön, ki fóliaházban. Az említett magyarországi partnerünk felvásárolta a terméseket, majd nagyobb áruházláncoknak adja el azokat. Egyébként az anyaországban már korábban is foglalkoztak batátatermesztéssel, sőt tudomásom szerint már Ukrajnában, Odessza környékén is termesztik e nálunk újdonságnak számító növényt.

– Mezőgazdasággal foglalkozó tagjaiknak mi a fő profiljuk?

– A fő programunk most az immár második éve futó kukoricaprogram. Az idén közel 1267 termelő kapott kukorica-vetőmagot a Martonvásári Vetőmagüzemtől, a legjobb, kinemesített, szárazság- és stressztűrő hibrid kukoricafajták vetőmagjait, és a szárazság ellenére is jónak mutatkozik a termés, hektáronként 6-8 tonna várható. S mivel mód nyílt e programhoz való csatlakozásra, szinte mindegyik, mezőgazdasággal foglalkozó tagunk kisebb vagy nagyobb mértékben bekapcsolódott.

– Kukoricaszárítókat is szerez be a szövetség?

– Természetesen szárítókat és tározókat is be akarunk állítani, s már az idén megkezdjük a programot. Emellett azon ügyködünk, hogy termelői csoportokat hozzunk létre azon gazdák részvételével, akik már valamilyen szinten rendelkeznek mezőgazdasági gépekkel, s ezeknek a csoportoknak segítünk beszerezni még éppen hiányzó mezőgazdasági gépeket: kombájnokat, nagy teljesítményű permetezőgépeket, továbbá kultivátorokat, vetőgépeket stb. Ezek a csoportok pedig – bérbe véve vagy társulásos alapon – közösen, összehangolt módon fogják megművelni a környékük termőföldjeit, s mindegyik csoportnak lesz egy vezetője, aki összehangolja a munkájukat. A csoportok a már létező 1. Termelői és Értékesítési Szövetkezet (TÉSZ) alá fognak tartozni, az utóbbi fogja intézni a vetőmagok, a műtrágya, a talajjavítók és a növényvédő szerek beszerzését, egyúttal pedig megszervezi a megtermelt javak értékesítését. S tervbe van véve újabb TÉSZ-ek létrehozása is.

– Milyen arányban vannak már gépesítve a gazdaságok? A gépparkkal rendelkezők megművelik a gépekkel nem rendelkezők földjeit is?

– A mezőgazdasági gépekkel rendelkezők természetesen megművelik a géppark­kal nem rendelkezők földjeit is, hogy egyetlen kárpátaljai magyar se adja el a magyar termőföldet. Az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Programnak köszönhetően viszont már a tagjaink több mint a fele saját gépekkel rendelkezik.

– Miként értékesítik a megtermelt javakat?

– A kukoricának most nagyon jó ára van, akárcsak a batátának. Az utóbbi értékesítéséről már szóltunk. A kukoricát, a kalászosokat, a burgonyát, a zöldséget, a gyümölcsöt belföldön adjuk el, de a kukoricát – előreláthatóan – jövőre már külföldön is áruba fogjuk bocsátani. Emellett folyamatban van a saját feldolgozóüzemeink létrehozása, már vannak szörpöket, lekvárokat előállító gyümölcsfeldolgozó kis­üzemeink, egy tatárkát (mifelénk közismertebb nevén: grecskát) tisztító és csomagoló kisüzemünk, s tervezzük a takarmányfeldolgozók létrehozását is. Most először próbáljuk Magyarországon értékesíteni a szörpöket és a lekvárokat, a tatárkával pedig szeretnénk betörni az Európai Unió piacaira, mivel ez ott újdonságnak számít.

– Az élelmiszer-feldolgozó kisüzemeikről térjünk át a tagjaik által végzett egyéb ipari tevékenységekre, illetve a szolgáltatásokra.

– Elsősorban élelmiszer-feldolgozással foglalkoznak. De vannak, akik faipari üzemeket vezetnek: fűrésztelepeket, ahol deszkát, gerendát gyártanak, több tagunk fa­brikettet is állít elő, emellett többen asztalosműhelyeket üzemeltetnek, s bognárok is vannak a tagjaink között. Akadnak, akik ásványvíz-palackozó üzemeket működtetnek. Építőipari vállalkozóink egyaránt végeztetnek külső és belsőépítést, de csak belföldön. Azok a cipő- és ruhagyártó vegyes (olasz–ukrán, német–magyar–ukrán) vállalatok viszont, melyekbe a mi vállalkozóink is beszálltak, csak külföldre termelnek. És szólnom kell a szépség­iparban tevékenykedő tagjainkról is, valamint a fuvarozóinkról, akik rendeléses alapon külföldi és belföldi személyszállítással foglalkoznak. Ipari vállalkozóink pedig összesen több száz embernek adnak munkát.

– A pocsék ukrajnai gazdasági helyzet ellenére miként tudják fenntartani a tagjaik a vállalkozásaikat, s képesek-e fejleszteni is azokat?

– Az anyaország támogatása nélkül nem lenne lehetőség a fejlesztésekre. Az Egán Ede Gazdaságfejlesztő Programnak köszönhetően viszont képesek fejleszteni, vagy legalább szinten tartani vállalkozásaikat. Emellett talpraesettek is a tagjaink, s ennek révén is tudnak fejlődést elérni.

Zárszóként pedig meg szeretném említeni, hogy hároméves támogatási ciklusban gondolkodunk, melynek eredményeként létre kell jönnie egy önfenntartó gazdaságnak a kárpátaljai magyarság körében, amely úgy lesz megvalósítható, ha folytatódnak az Egán Ede-pályázatok, valamint az olyan programjaink, mint például a kukoricaprogram, mely szintén anyaországi támogatásból indult be a múlt évben, és folytatódik az idei esztendőben is.

Lajos Mihály